Minden idők legismertebb olasz színésznője egyike az európai filmművészet igazi globális sztárjainak, aki ráadásul Amerikát is be tudta venni. Sofia Villani Scicolone, művésznevén Sophia Loren 19 évesen kapta első főszerepét, majd a Nápoly aranya című szkeccsfilm hozta meg számára az áttörést. Rövid idő alatt Loren lett a temperamentumos, öntudatos olasz nő legnépszerűbb megformálója, akit világszerte ismernek. Pályáját díjak sokasága szegélyezi, és olyan legendákkal játszhatott együtt, mint Gregory Peck, Paul Newman és Marlon Brando. A 90 éves Sophia Loren a mai napig az egyik legnépszerűbb klasszikus filmsztár világszerte, és a nemzedéke egyik utolsó, még élő nagy színésze – az alábbi kilenc pontból remélhetőleg kiderül, miért.
1. Az első olasz színész, aki globális filmsztár lett
Bár előfordultak európai sztárok Hollywoodban korábban is, az amerikai filmipar az 1950-es években már szélesre tárta a kapuit előttük. A színes filmek elterjedése, a globális filmsztárok iránti növekvő igény, valamint a televízió és a magazinok fejlődése mind-mind hozzájárultak ehhez a folyamathoz, akárcsak az egyre gyakoribbá váló nemzetközi koprodukciók is, amelyekben hollywoodi és európai stúdiók működtek együtt, és amelyekhez szükség volt sztárokra mindkét féltől. Így hiába aratott kisebb-nagyobb sikereket Hollywoodban Alida Valli és Anna Magnani is korábban, Sophia Loren volt az, akiből tényleg világszerte ismert név lett.
Első angol nyelvű filmje a Fiú a delfinen volt 1957-ben, mely abban is úttörőnek számított, hogy ez volt az első olyan hollywoodi film, amit Görögországban forgattak, majd ötéves szerződést kötött a Paramounttal. Következő filmjében (Büszkeség és szenvedély) már Cary Granttel és Frank Sinatrával játszott együtt, és innen egymást követték a hollywoodi szerepek. Igaz, az Oscar-díjat mégis egy olasz film, az Egy asszony meg a lánya hozta el a színésznő számára, és a következő időszak volt Loren pályájának csúcsa: egymást követték a hollywoodi főszerepek, és Gregory Peck, Paul Newman, Marlon Brando, Clark Gable voltak a partnerei, filmjeire pedig világszerte tódult a közönség. Még akkor is, amikor már kevesebb szerepet vállalt.
2. Az első színésznő, aki nem angol nyelvű szerepért kapott Oscar-díjat
A külföldi filmek térnyerésének bizonyítéka volt az is, amikor 1962-ben Sophia Loren egy nem angol nyelvű filmben nyújtott alakításáért kapott Oscart a legjobb színésznő kategóriában. Ez korábban elképzelhetetlen volt, ezen a díjátadón azonban Loren megkapta a legnagyobb filmes elismerést az Egy asszony meg a lánya (La ciociara) című film főszerepéért, de ebben a kategóriában azóta is csak mindössze egyszer ismétlődött meg ez (akkor Marion Cotillard kapta a Piafért).
Az Alberto Moravia regényéből készült film tényleg Loren egyik legemlékezetesebb alakítása: a háborús drámában mindössze 25 évesen alakított egy középkorú özvegyasszonyt, noha eredetileg a lány szerepét szánták neki, az anyát pedig a Lorennél jó 25 évvel idősebb Anna Magnani játszotta volna. Vittorio De Sica azonban végül az idősebb szerepet bízta Lorenre, és a döntése fényesen beigazolódott. A film (melyben a fiatal Jean-Paul Belmondo is játszott) világszerte siker volt, és az amerikai filmakadémia sem tudott ellenállni neki.
3. Kora legsokoldalúbb színésznője
A korszakra jellemző, hogy szinte az összes olasz sztárszínésznő szépségversenyeken tűnt fel: Gina Lollobrigida, Silvana Mangano, Lucia Bosé vagy Stefania Sandrelli mellett Sophia Lorenre is egy ilyen eseményen figyeltek fel. Sok más színésznővel ellentétben azonban Loren ki tudta nőni a szép nő skatulyáját, és idővel rengetegféle szerepet eljátszott. Erre jó példa a fent említett Egy asszony meg a lánya, amelyben egy nála jóval idősebb nőt alakított, de tehetségét nem korlátozták a műfajok sem, ugyanúgy eljátszott drámai, komikus vagy romantikus filmszerepeket is.
