Párizsnak sosem kellett aggódnia a turisták miatt, idén nyáron azonban ez hatványozottan igaz: a becslések szerint több mint tizenöt millió turistát várnak a fővárosba a nyári olimpiai és paralimpiai játékok alatt – hétszer annyi embert, mint amennyi a kicsivel több mint kétmilliós városban él, és még annál is három millióval több, mint ahányan a tágabb párizsi régiót lakják. És bár nyilván mindenki a sporteseményekre igyekszik, az lenne a prekoncepció, hogy az ilyen mennyiségű embertömeg bizonyos része a sportesemények által túltelítődve más szórakozás után is néz, ha már egyszer Párizsban jár. A szolgáltatóipar, azon belül a kulturális szektor azonban az intézményvezetők szerint távolról sem profitál az ötkarikás játékokból, sőt: komoly veszteségeket könyvelhetnek el – derült ki a France24 anyagából, az általunk megkérdezett, a múzeumszcénát jól ismerő vezető szerint azonban nem mindenhol ennyire borús a helyzet.
Mindez nem újdonság, a 2012-es londoni olimpián valami nagyon hasonló történt: akkor a kulturális intézmények látogatóinak száma átlagosan harminc százalékkal esett vissza. A British Museum például az olimpia két hete alatt minden negyedik látogatóját elvesztette, a Nemzeti Arcképtár öt látogatóból kettőt, a londoni állatkert pedig negyven százalékkal kevesebb érdeklődőt vonzott. Az idei párizsi olimpiáról ilyen jellegű statisztikák még nincsenek, előzetes aggodalmak, majd azok beigazolódása azonban bőven: több esemény töröltek, számos mozi bezárt, a stadionkoncerteket pedig kitúrták a helyükről a versenyek.
Nem érnek rá más helyszínt biztosítani
A programok törlésének egyik leglátványosabb esete a Lollapalooza Paris, amelyet annak ellenére nem tudtak idén megrendezni, hogy a világ egyik legnagyobb fesztiváljáról van szó. Ők „az egyre növekvő logisztikai, adminisztratív és biztonsági korlátokra” hivatkoztak, sajátos vigaszdíjként pedig bejelentették David Guettát, mint a 2025-ben visszatérő fesztivál headlinerét.
De nem ők voltak egyedül nehéz helyzetben, hanem úgy általában az egész francia, sőt, globális viszonylatban a komplett fesztiválipar is, amely a pandémia okozta sokkból igyekszik éppen felállni. Épp ezért 2023 januárjában a francia kulturális minisztérium azzal a céllal egyeztetett a nagyobb párizsi fesztiválok szervezőivel, hogy mindenki számára megoldást találjanak, az ugyanis több rendezvény számára végzetes lett volna, ha többéves kényszerpihenő után továbbra sem térhettek volna vissza.
Az akkori kulturális miniszter, Rima Abdul-Malak akkor biztosította a szervezőket arról, hogy igyekeznek segítséget nyújtani, és határozottan cáfolta, valamint a média túlkapásának nevezte azt az állítást, hogy az olimpia miatt tömegesen maradnának el a fesztiválok. A kételyek azután szabadultak el, hogy Gérald Darmanin belügyminiszter minden erőforrást lefoglaló mozgósításról és napi 30 ezer rendőrről beszélt, akiket az olimpia alatt minden egyes nap be kell vetni. Abdul-Malak az egyeztetés után azt nyilatkozta, hogy ugyan valóban adódtak nehézségek a munkaerőhiány miatt, két fesztiválnál merültek csak fel olyan problémák, amelyeket egyelőre – 2023 januárjában járunk – nem tudtak megoldani. Ez a Rock en Seine és a Lollapalooza, az előbbinek sikerült, az utóbbinak nem. A szervezők nem titkolták csalódottságukat, ahogy azt sem, hogy 180 millió eurós bevételtől estek így el.
Nem árt megjegyezni azt sem, hogy a párizsi koncertbiznisz egy másik pofont is kap: nyilvánvaló okok miatt a nagy költségvetésű stadionkoncertek megtartására sincs lehetőség, hiszen foglaltak a helyszínek.
A bezárás a legkisebb rossz
Mi vagyunk az olimpia nagy vesztesei
– nyilatkozta Pierre-Édouard Vasseur, a független filmszínházakat tömörítő mozihálózat, a Cinémas Dulac igazgatója.