Huszonkét kategóriában adták át a Magyar Mozgókép Díjakat a Nemzeti Filmintézet és Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa szervezésében rendezett fesztiválon, melyet június 12. és 15. között tartottak Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban.
A Semmelweis kapta a legjobb játékfilmnek járó díjat, a legjobb rendező pedig a film alkotója, Koltai Lajos lett a Veszprémben rendezett MOZ.GO filmfesztiválon – írja az MTI.
Breier Ádám, a Lefkovicsék gyászolnak rendezője bizonyult a legjobb elsőfilmesnek, a Bolond Istók pedig a legjobb tévéfilmnek járó elismerést vihette haza. A legjobb női főszereplő díját a Cicaverzumért Törőcsik Franciska vehette át, míg a legjobb férfi főszereplő díját Bezerédi Zoltán kapta a Lefkovicsék gyászolnak című filmben nyújtott alakításáért. A legjobb férfi mellékszereplő díját Gálffi Lászlónak ítélte a zsűri a Semmelweis-béli játékáért, míg a legjobb női mellékszereplőnek járó szobrot Mészáros Blanka vihette haza ugyanazért a filmért.
Idén először ítélték oda a legjobb producer díját, melyet Zákonyi S. Tamás kapott A nemzet aranyai című dokumentumfilmért. A legjobb egészestés dokumentumfilm kategória díját is A nemzet aranyai nyerte, és a közönség is ezt találta a legjobbnak. A diákzsűri díjat a Kojot négy lelke kapta. A díjazottak teljes listáját itt találhatják meg.
Ötfős szakmai zsűri díjazta a versenyben lévő filmeket és alkotóikat. A zsűri elnöke Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, érdemes művész volt. A zsűri tagjai Udvaros Dorottya, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Dombrovszky Linda rendező, Kárász Róbert, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. tartalomfejlesztésért felelős igazgatója és Lukácsy György, dramaturg, forgatókönyvíró.
A fesztiválon bemutatták Boross Martin Nyersanyag című független filmjét, aki a vetítés után elmondott beszédében kritizálta a magyar filmes támogatási rendszert.
Szeretném kinyilvánítani szolidaritásomat minden olyan alkotó felé, akik a szakma átpolitizáltsága miatt hozzánk hasonló módon, közvetlen állami támogatás híján kényszerpályákon dolgoznak, külföldön kell érvényesülniük, vagy ellehetetlenülnek. (…) Annak, hogy nem készül el évente több tucat minőségi magyar film, nem az az oka, hogy nincs pénz, vagy nincs elég tehetség, hanem az, hogy túl nagyok a feketelisták, és alkotók egy szűk rétegének helyzetbe hozására van csak szándék. Holott minden generációnak joga van ahhoz, hogy sokszínű és kritikus hangvételű filmeket lásson, mert ennek a társadalomformáló szerepe felbecsülhetetlen
– fogalmazott Boross, aki szerint a független filmezés jelenleg nem a romantikáról, hanem a kényszerről és a kiszolgáltatottságról szól. Nem azért készítik így a filmjeiket, mert így is lehet, hanem mert másképp nem lehet. A Nyersanyagról írt kritikánkat itt olvashatják:
