Kultúra

Meglepő kincs és sírok kerültek elő az ótordai református templomból

MTI / Kiss Gábor
MTI / Kiss Gábor
Az ezüstérméket nyártól bárki láthatja majd.

Minden eddiginél gazdagabb a Magyar Királyság területén a XIV. században kiadott ezüstpénzeket tartalmazó tordai lelet, régészeti feltáráson nem volt példa hasonló felfedezésre a közép-erdélyi térségben – mondta el az MTI-nek Paul Chiorean régész, a kincs megtalálója.

A 397 ezüstéremből álló kincset tavaly júniusában találták meg a Kolozs megyei Tordán, de a múzeum csak a napokban, a feltárás végeztével számolt be róla a nyilvánosságnak. A kincsre a belvárosban, az ótordai református templom lebontott karzata helyén bukkantak a régészek.

Az ezüstérmék a XIV. századból származnak, többségüket Károly Róbert, I. Lajos király, illetve Buda városa verette, de ugyanabból az időszakból származó szerb dínár is több van közöttük – mesélte az MTI-nek Chiorean.

A szakember hozzátette: a kincs jelentőségét értéke mellett az adja, hogy olyan korból származik, amelyből kevés tárgyi emlék maradt fenn. Az ásatás során az érmék mellett a régészek 91 csontvázat is találtak egykori ruházatuk megmaradt elemeivel – övcsatokkal, övgyűrűkkel – együtt.

A kincs értékét megtalálásának helye is emeli: a térség egyik legjelentősebb műemlékének számító ótordai református templomban, Erdély egyetlen Ágoston-rendi templomában az elmúlt két évben folyamatosan folytak ásatások, az épület pontos korát azonban eddig nem sikerült behatárolni. Ez most megváltozott, hiszen a kincs a legelső járószint alatt volt elásva, így biztossá vált, hogy az épület a XIV. század közepén a templom már állt.

Chioran emlékeztetett: a templom karzatát a XVIII. században bontották le, az érmék ennek helyéről: két, XV-XVI. századi kripta között fekvő ötven centiméter széles érintetlen területről kerültek elő. A kincset a zilahi történeti múzeum munkatársaival közösen restaurálták, és a tervek szerint a nyár folyamán be is mutatják majd.

A feltárások során két temetkezőhelyet is találtak: ezek egyike a XIV. századból származik, és jó eséllyel Ágoston-rendi szerzetesek maradványait rejtette, hiszen övcsatok és gyűrűk is voltak a maradványok mellett. Az újabb sírok a reformáció kezdetét követő évszázadból – a XVII. századból – valók.

A régész szerint az ezüstpénzeket a többi talált tárggyal együtt kiállítják majd a helyi történeti múzeumban, ahol a közelmúltben a környéken talált római kori leleteket is megnézhetik majd az érdeklődők.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik