A legnagyobb magyarországi ingatlanos oldalon tűnt fel nemrég az ötvenes–hatvanas évek fordulóján kialakult, úgynevezett balatoni modern egyik fontos darabja, a badacsonytomaji egykori SZOT-étterem, amely idővel Szőlőskert néven vált a környék fontos viszonyítási pontjává.
A magyar helyesírás szabályaival reménytelen háborút vívó, 394 millió forintos árcímkével megjelent, egy törött laptopképernyő fotójával fűszerezett hirdetés szerint a 9650 négyzetméteres ingatlanon lévő, ezer négyzetméternyi, többé-kevésbé összeérő beépítés fantasztikus panorámával rendelkezik, vásárlója pedig éttermet, konyhaüzemet, szociális és kiszolgáló helyiséget, személyzeti és vendéglakásokat, vizesblokkot és borozót is kap a pénzéért.
A leírás hozzáteszi:
A szövegből az is kiderül, hogy a hasznosításra nemrég egy teljes koncepcióterv is készült, ami egy harmincszobás szálloda létrehozását, illetve az étterem újranyitását is magában foglalja.
Az egymillió euróért (ez cikkünk írásakor szinte pontosan megegyezik a másik hirdetésben szereplő forintárral) egy német hirdetési oldalon is feltűnt épületegyüttessel együtt gazdát váltó tervcsomag teljes egészében átírná a főépület arányait, hiszen
A problémát jelen esetben tovább mélyíti, hogy az IPARTERV két tervezője, Emődy Attila (1929–2023) és Bottka Mária munkájaként, Szeleczky Ferenc statikai számításaival megtámogatva megszületett, 1959 júniusában megnyílt étterem
annak ellenére, hogy kétségkívül a hazai modern építészet fontos, színvonalas darabja.
A Szőlőskert ma már túlzó mérete miatt az elmúlt években képtelen volt arra, hogy étteremként hosszú távon és gazdaságosan lehessen üzemeltetni, ez pedig nem teszi könnyen megoldhatóvá a problémát: a hasznosítás legalább részleges megváltoztatása célszerűnek tűnik, az értékek megőrzéséhez azonban ezt felismerő tulajdonosra, illetve fogadókészséggel rendelkező építésztervezőre is szükség van.
A környékről származó terméskővel burkolt, hosszan elnyúló épületet épp hatvanöt évvel ezelőtti megnyitásakor a Szakszervezetek Országos Tanácsa, azaz a SZOT tartotta kézben, a privatizáció, illetve a rendszerváltás azonban mindent megváltoztatott, hiszen a nevéhez méltón szőlőültetvények közt álló, lejtős környezetébe szépen belesimuló, első látásra mindössze fából és kőből összeállt – valójában vasbeton gerendák, illetve magor-lemezekből, azaz cementkötésű, nádbetétes fagyapotból született – terek a szervezett belföldi utazások, valamint az állami üdülők megszűnésével szép lassan elnéptelenedtek.
A félig nyitott, jól szellőző vendégtérben (erről itt több kép is látható) a megnyitás után hatszázan foglalhattak helyet, méretét pedig annak köszönhette, hogy az állam szerette volna, ha
A később Szőlőskertként ismertté vált, a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat SZOT-részlegének munkásai által alig néhány hónap alatt felhúzott étteremre azért is volt szükség, mert a Balaton mellett, illetve annak környékén üdülőket egy badacsonyi túrán korábban csak
hideg élelemmel látták el, ami gyakran okozott bosszúságot, mert cipelni kellett, esetenként pedig megromlott
– írta a megnyitás után a Népszava, hírt adva arról is, hogy az akkor még szimplán csak a SZOT központi éttermeként emlegetett, a szervezet üdülési főigazgatósága, valamint annak észak-balatoni leágazása által közösen fenntartott, 900 adagos konyhával felszerelt helyen
Az étlap nem volt persze túlzottan hosszú, sőt, a Veszprémi Napló két évvel később, 1961 májusában már arról írt, hogy a vendégek a
Gulyáskombinát
nevet ragasztották a helyre, mivel
napról napra gulyáslevessel és tepertős pogácsával szolgálták ki a vendégeket. Nem elmarasztalásképpen írjuk ezt le, hiszen (…) a vendégek sohasem zúgolódtak e kevésbé változatos étrend miatt
– köszönhetően annak, hogy egy nyaraló évente csak egyszer fordult meg a falak között.
Huszonkét hajóból álló balatoni flotta szállítja ide a tó környékén épült valamennyi szakszervezeti és üzemi üdülőből őket. Minden kéthetes turnus üdülővendégei egyszer átruccannak Badacsonyba. Sőt nemcsak ebédre, bizonyos csoportokat halászlés-túróscsúszás vacsorára is vár ez a »kombinát«. Az étteremnek ütemterve szerint minden két hétben három napja szabad, azaz pontosabban ezeken a napokon külföldi turisták rendelkezésére áll. Az étterem hatalmas teraszáról nagyszerű kilátás nyílik a tóra. A halászlés vacsorák után tánczenére szórakozhatnak a fiatalok. Ám, hogy Badacsony legfőbb nevezetessége se hiányozzék: a poharazóban — ízlésesen berendezett pincében— badacsonyi fajborokat: kéknyelűt, szürkebarátot, rizlinget mérnek. Az udvaron csupa parasztvirágokban — muskátliban, büdöskében, évelő tátikában — gyönyörködhetik a szem; az ebédhez cigányzene (egyelőre csak hanglemezről) szolgáltatja a jó hangulatot
– fűzte hozzá a lap.
Az étterem fontos része volt Badacsony – a részben ott élő Callmeyer Ferenc (1928–2020) által megalapozott – településfejlesztési koncepciójának, ami az egynapos kirándulások ideális célpontjává akarta tenni a környéket. Ez a vendéglátóhelyek terén is kitűnően sikerült, hiszen a Callmeyer által tervezett, ma is álló Poharazóval (1957), valamint a hosszú csúszással idénre megújult Tátikával (1962) együtt összeállt hármas kitűnő pihenőpontokat adott a hosszú séták vagy túrák után, de az asztaloknál ülve a legjobb borokat is megkóstolhatták az érkezők.
Wettstein Domonkos az Építészfórum hasábjain megjelent vonatkozó cikke szerint a hegyoldalba simuló étterem
kissé elforduló, szabadon kapcsolódó mosdóblokkja pedig elrejtette a vendégek elől a konyhát és a kiszolgáló tereket.
A környezetébe illő, eleinte nyitott térrel rendelkező, később a tó felé néző oldalán beüvegezett étterem harmonikus képét az elmúlt évtizedekben csak egy kémény bontotta meg, ezt az elmúlt évtizedekben azonban lebontották. Étteremként vagy szálláshelyként való jövőbeli használatához ennek visszaépítése nem indokolt.
Az elmúlt évtizedekben a főépület szinte sértetlen maradt, a mögötte lévő kisebb társai azonban átalakultak, sőt, részben lecserélődtek. Ez persze nem gördítene akadályt a helyi védelemnek a közeljövőben való kiterjesztése elé – ehhez még most sincs késő, hiszen az elképesztő sebességgel átalakuló balatoni látképben egyelőre még biztosan jelenlévő Szőlőskert jövője csak így biztosítható.
