Kultúra

Ausztria öt év alatt a náci rezsim 26 ezer áldozatának, illetve azok leszármazottjainak adott állampolgárságot

Pictures from History/Universal Images Group via Getty Images
Egy zsidók által vezetett üzlet vandáltámadás után, 1938 – képünk illusztráció.
Pictures from History/Universal Images Group via Getty Images
Egy zsidók által vezetett üzlet vandáltámadás után, 1938 – képünk illusztráció.
Az osztrák állam csak 1991-ben kért bocsánatot a zsidóüldözésben betöltött szerepéért.

Egy rövid könyvbemutatón tűnt fel kedden Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter, amiben a nácizmus áldozatainak, illetve azok családtagjainak visszaadott állampolgárságról beszélt – írja az MTI.

Az osztrák állampolgárság a családtörténet fontos részét adja vissza azon emberek leszármazottjainak, akiket évtizedekkel korábban kegyetlenül megfosztottak ettől

– mondta a miniszter egy tizenöt új állampolgár sorsát taglaló kötet bécsi bemutatóján.

Schallenberg hangsúlyozta, hogy a honosítottak magas száma a főleg Egyesült Államokból, Izraelből, illetve Nagy-Britanniából érkezők bizalmát jelzi hazája iránt. Felidézte azt is, hogy az osztrák törvényhozás 2019-ben egyhangúlag szavazta meg az állampolgársági törvény vonatkozó módosítását.

Oskar Deutsch, a bécsi zsidó közösség vezetője kijelentette, hogy a növekvő antiszemitizmus közepette Európában Ausztria világosan Izrael oldalán áll:

Ausztriát mindinkább biztonságos menedéknek lehet tekinteni a zsidóság számára

– mondta, majd hozzátette: ez nem magától értetődő, tekintve, hogy

Ausztria évtizedekig vonakodott elismerni bűnrészességét a holokausztban.

Az állam sokáig Adolf Hitler náci diktátor első áldozataként tekintett magára, míg 1991-ben az akkori osztrák kancellár, Franz Vranitzky nyilvánosan bocsánatot kért Ausztria náci atrocitásokban játszott szerepéért – írja az MTI.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik