Az orvostudomány és a szépségipar történetében rendszeresen bukkantak fel furcsábbnál furcsább ötletek, amiket hosszabb-rövidebb ideig valaki működőképesnek gondolt – kevés volt azonban közülük annyira hátborzongató, mint amivel egy orvos a XVII. század derekának Párizsában próbálkozott.
1667 tavaszán izgalmas hír járta be a francia fővárost: egy sikeres kísérlet eredményeként első alkalommal hajtottak végre állatból emberbe való vérátömlesztést, azzal a céllal, hogy az remélhetőleg jót tesz majd a pácienssel – írja a Public Domain Review.
Az ötlet létjogosultságát már ekkor vitatták, a franciák pedig két táborra oszlottak: egyikük támogatta, másikuk pedig mélyen elítélte azt, orvosi, vagy épp filozófiai okokra hivatkozva. Az előkelő szalonoktól a királyi udvarig mindenkit foglalkoztató ügy középpontjában egy Montpellier-ből indult fiatal orvos, Jean Denis állt, aki úgy gondolta, hogy az állati vértől
A tehetséges sebész, Paul Emmerez segítségével Denis 1667 júniusa, illetve 1668 januárja közt számos beteget kezelt a fiatal tehenek, bárányok, vagy épp kecskegidák nyaki artériájából gyűjtött vérrel:
![Birkák és borjak vérét öntötte a betegek ereibe egy orvos, mert azt hitte, az megfiatalítja őket 1](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/a_early_blood_transfusion_from_lamb_to_man_wellcome_l0000096.jpg)
Az első magyar enciklopédistához, Apáczai Csere Jánoshoz hasonlóan karteziánus elveket valló – azaz René Descartes követőjének számító – tudóst a pártfogóként és gondolkodóként is ismert Henri-Louis Habert de Montmor segítette, sőt, a beavatkozások pedig az ő privát tudományos szalonjában folytak.
A módszert egy idő után talán szélesebb tömegek is kipróbálhatták volna, ha nincs a vérkeringés létezését továbbra is Galénosz II. században megfogalmazott elvei nyomán tagadó párizsi orvosi egyetem, valamint az orvosok által felbérelt, sarlatánsága ellenére mégis királyi engedéllyel rendelkező Pierre-Martin de La Martinière, aki egy másodéves orvostanhallgató, Guillaume Lamy segítségével megpróbálta bebizonyítani, hogy
Sikerrel jártak, eredményeiket pedig nemcsak az egyetem, de az újonnan létrejött Francia Tudományos Akadémia is megerősítette.
![Birkák és borjak vérét öntötte a betegek ereibe egy orvos, mert azt hitte, az megfiatalítja őket 2](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/default-1.jpg)
Denis ötletének elsöpréséhez persze egy nagy port kavart halálesetre is szükség volt: Antoine Maury de Saint-Amant szifilisze okozta pszichiátriai problémáit 1667 karácsonya előtt kétszer is bárányvérrel próbálták kezelni, a tünetek január végére azonban visszatértek, így egy harmadik kezelésre is sor került, amit a férfi már nem élt túl.
A történet ezzel persze nem ért véget, hiszen özvegye még a boncolás előtt megszervezte a temetést, majd azonnal beperelte Denis-t. A bíróság jó eséllyel az orvos bűnössége felé hajlott, hamarosan azonban kiderült:
a per ötlete pedig az egyetem három tanárától származott, akik így próbálták meg besározni a pályatársukat.
Denis végül úgy döntött, hogy nem folytatja tovább a kockázatos műveletet, a lehetőség pedig rövidesen mindenki előtt bezárult, hiszen a parlament 1670-ben minden orvost eltiltott a transzfúzióktól, az erre hozott törvényt pedig csak az 1789-es francia forradalom után helyezték hatályon kívül.