Bolla Zoltán neve a magyar építészet iránt rajongók számára nem lehet ismeretlen: 2016–2017-ben két kötetben, A magyar art deco építészet címmel mutatta be a Kárpát-medencében a geometrizáló szecesszióból és a premodernből kinőtt, az art deco hatását mutató struktúrákat, illetve azok tervezőit, majd három évvel később az Újlipótváros építészete 1861–1945-ben tette ugyanezt.
Ezekhez az alapos, hosszú évek kutatásait összefogó munkákhoz társul a nemrég megjelent új könyve, a Balatoni modernizmus és Art Deco, amiben
A végül közel négyszáz oldalba sűrített elképesztő méretű anyagot a szerző a korábban már járt úton hozta össze:
az első látásra albumnak tűnő, annál azonban jóval többet adó könyvet, aminek gerincét egy három hónapos siófoki tartózkodása – a Siklós-penzió építészettörténeti kutatására kérték fel – adta. Segítségül hívta természetesen a legkülönbözőbb Facebook-csoportokat, online gyűjteményeket, az Arcanum ötvenmilliónál is több folyóiratoldalt rejtő Digitális Tudománytárát, illetve az építészettörténeti írásokat.
Az első látásra furcsa méretű és arányú – puhasága miatt könnyen töredező borítójú –, de a kitűzött célnak kitűnően megfelelő könyvtestbe belelapozva az olvasó előbb az európai turizmus, a fürdőkultúra, illetve a nyaralás, mint tevékenység kialakulását ismerheti meg, majd a szerző eljut a szabadidős tevékenységek magyarországi történetéig,
amikor már egyre szélesebb néprétegek számára nyílt lehetőség arra, hogy vízparton töltsék a szabadidejük egy részét.
A művészettörténészi vagy építészeti diploma nélkül is maradandót alkotó, mindenre kiterjedő figyelemmel rendelkező Bolla a harmincas évek grandiózus üdülőszálloda- és fürdőtelep-álmainak, illetve a Bauhaus Magyarországra is begyűrűző modern eszméinek bemutatása után elsőként mutatja meg széles körben a nyaralóépítés egyszerűsítésére szolgáló mintatervek és tervkatalógusok legszebb darabjait, majd szépen levezeti, miként találkozott mindez az Art Deco-, a Magyarországgal való kapcsolatát egyre szorosabbra fűző, Mussolini vezette Olaszország építészetével, valamint a szecesszióból fakadó népies-magyaros hatással.
A kötet négyötödét ezeknek az egymással összefüggő, bőven illusztrált rövid tanulmányokat alátámasztó fotók töltik ki, minden oldalról körbejárva a gyökeres átépítések, a lebontások, illetve az összedőlés által fenyegetett épített örökséget, időnként pedig egy-egy, hosszú évekkel vagy évtizedekkel ezelőtt porrá vált példát is felvillant.
A képanyag értelemszerűen nem mindenféle rendszer nélkül, hanem településenként követi egymást, egy táblázat erejéig pedig a legfontosabb építőmesterek és építészek nevét, azok működési területét, sőt,
Az összegyűjtött és szépen rendszerezett anyag nemcsak a korszak különleges, letisztult magán- és középületei – legyenek azok szállodák, vasútállomások vagy épp templomok –, de a Balaton-kedvelők számára is rengeteg újdonságot nyújt, hiszen a két strandolás, illetve a közeli éttermek és fagyizók keresése közben a települések mindegyike ilyen mélységben egyszerűen felfedezhetetlen.
Ajánljuk tehát mindenkinek, aki a fotelből, vagy az idő jobbra fordultával akár a könyvvel a kezében felfedezné a kedvenceit, sőt, azoknak is, akik kicsit megkésett karácsonyi ajándékot keresnek.
