Kultúra

Ennél a magyar könyvtárnál senki sem féltette jobban a könyveit

Nagy Károly / Magyar könyvgyűjtők és bibliofilek
Nagy Károly / Magyar könyvgyűjtők és bibliofilek
Az első fejezet előtt két különböző módon is felhívták a figyelmet arra, hogy a kötetet kímélni kell.

Nagyon féltették a könyveiket – Nagy Károly ezzel az állítással osztotta meg Hampel József (1849-1913) Az antik szobrászat története (1900) című munkájának egy példányáról készített képeit a Magyar könyvgyűjtőket és bibliofileket tömörítő Facebook-csoportban.

A kijelentés igazságtartalmát teljesen felesleges lenne vitatni, az Erzsébet Népakadémia, illetve a VIII. kerületi Általános Közjótékonysági Egyesület munkásotthonának könyvtárában is megfordult kötetben ugyanis két pecsét, illetve egy beragasztott kisméretű papírlap is arra figyelmeztette az olvasót, hogy minden egyes idegszálával figyeljen a könyv épségére.

A külső borítót elhagyva máris érkezik ugyanis a hosszan kanyargó figyelmeztetés:

A házi olvasó a kölcsönvett könyvet lássa el borítékkal! Olvasásnál ne lapozzon nyálazott vagy piszkos ujjakkal, a lapokat ne hajtsa be, a könyvet ne forditsa ki és ne irkáljon bele! Ne egyék vagy igyék a könyv felett, olvasás után zárja el vagy olyan helyre tegye, ahol nem piszkolódik!

Nagy Károly / Magyar könyvgyűjtők és bibliofilek

A szemet néhány centivel arrébb vándoroltatva aztán jön a következő emlékeztető:

Kiméljük a könyveket!

Nagy Károly / Magyar könyvgyűjtők és bibliofilek

A tulajdonosi bejegyzéseket rejtő belső borító egy ilyen méretes sokk után már egészen átlagos, ez pedig a következő oldalakon sem változik:

Nagy Károly / Magyar könyvgyűjtők és bibliofilek

A harminckilenc szép ábrát rejtő, 276 oldalas könyvet a századfordulón egyébként kategóriája legjobbjának tartották, régészként és egyetemi tanárként egyaránt aktív akadémikusnak nem titkolt célja pedig az volt, hogy brit pályatársa, Ernest Arthur Gardner értelemszerűen angol nyelvű kézikönyvének könnyen olvasható, magyar nyelvű verzióját nyújtsa át diákjainak, illetve a témára nyitott közönségnek.

Hampelnek az előszó szerint eleinte egyáltalán nem volt kedve a munkához, aztán végül mégiscsak rávette magát:

Szándékom volt egyetemi hallgatóim s a művelt hazai közönség számára, mely az utóbbi években többféleképen tanúsította, hogy az antik szobrászat iránt érdeklődik, könnyen olvasható, világos áttekintésű és a tudomány főbb eredményeit összefoglaló kézikönyvet közzétenni. Kedves meglepetésemre cambridgei collegám E. A. Gardner legutóbb (1896-97) Macmillannál Londonban megjelent kézikönyve oly helyesen oldotta meg a czélt, mely előttem lebegett, hogy e derék könyv átültetésére hazai irodalmunkba már az 1898. évi szünidei tanári szakfolyam hallgatóságát szólítottam fel; de nem akadván reá vállalkozó, most magam végeztem a munkát. Gardnernél megtetszett az anyag világos tagozása és könnyű áttekintése, más jeles tulajdonsága, hogy tartózkodik elhamarkodott föltevésektől és leginkább tények közlésére szorítkozik. Mindez okoknál fogva úgy véltem, hogy ez a kézikönyv addig is, míg egy terjedelmesebb munka közzétételére nálunk alkalom nyílik, a most fönforgó szükségleteknek meg fog felelni.

A könyv máig túlélt, jó állapotú tagjai az ország különböző antikváriumaiban, valamint online piacterein egyébként egészen pénztárcabarát módon, 2-5 ezer forint közti áron kaphatók.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik