Vesmás Péter és a BIVAK Stúdió (Vass-Eysen Áron, Máté Tamás) színes Zsolnay-tetők inspirálta épülettel nyerte meg Magyar Építészeti Múzeum és Központ tervpályázatát – adtuk hírül hétfőn, most pedig az Építészfórum oldalán ennek az első díjas tervnek a részletei is nyilvánossá váltak.
A Bajza utca és a Városligeti fasor sarkán álló egykori szanatórium- és kórházépületek (ezek történetét itt mutattuk be, a múzeum terveiről pedig itt meséltünk) között, a nemrég felújított Walter Rózsi-villa tőszomszédságában létrejövő új struktúráról a tervezők így írtak:
Az új főépület szimmetrikus, mint egy templom – titokzatos, mint egy csűr –, ragyog, mint egy palota. Építészeti történetek és titkok őrzője a pajta-szerű tömeg, amely telepítésével reflektál a Városligeti fasor kertjeiben álló szomszédos villákra. Az új főépület a Herczel- és Grünwald szanatóriumok léptékéhez igazodik, azok mintájára szabadon álló telepítéssel. Tömör tetőfelületével azonban markánsan különbözik a telken lévő többi épület architektúrájától, ezzel is jelezve belső tartalmának különbözőségét, ettől válik kontextusában jelszerűvé. […] A markáns, szigorú tömeg tetőfelülete egyedi, égetett, lüsztermázas cserép héjazatot kap, melynek plasztikus felületén a nap- és holdfény minden napszakban különleges és megismételhetetlen táncot lejt. Legyen ez a 2 600 négyzetméteres tetőfelület és 40 000 darab unikális cserép, Budapest szívében, a magyar kézművesség és építőmesterség ünnepe! A tető alatt rejtező nagyvonalú térben sok kisebb világ – konferenciaközpont, kiállító- és találkozó terek – szervesülnek egésszé az idelátogató szakmabeliek és az érdeklődő közönség felfedezésére várva.
Az építészek hozzátették: a tervezés során cél volt, hogy a Bajza utca, illetve a Városligeti fasor felől egyaránt emblematikus látványt mutasson, a
Vesmás és a BIVAK az egykori Herczel-szanatórium, illetve az új főépület között a -1. szinten nyitna publikusan járható földalatti kapcsolatot, hogy az ideiglenes és az állandó múzeumi kiállítások, a múzeumpedagógiai-könyvtári terek, egyéb funkcionális terek könnyen összefűzhetők legyenek, a -2., csak dolgozók és kutatók számára elérhető szinten pedig mindhárom épület csatlakozna egymáshoz.
– teszi hozzá a cikk.
A Herczel-villa magasföldszinten elhelyezett étterme, a főépületben kialakított kávézó az installációs udvarral egy szintre kerül, utóbbihoz kapcsolódva pedig tematikus szabadtéri játszóteret terveznek.
A tervezők a Bajza utcai telekrészt utcagalériával kapcsolnák össze a közterülettel, ahol egyfajta kirakatként installációkon, plátokon, illetve egyéb felületeken mutatnák be a falak közt folyó alkotó- és kutatómunkát, valamint csábítanák be az embereket a különböző kiállításokra és programokra.
Ebből az irányból a területre lépve az érkezők egy nyáron folyamatosan áztatott és párásított, fűrészelt kőburkolattal fedett felületre lépnek, amin átjutva egy városi kertbe, majd a főbejárathoz jutnak. A bejutás a Városligeti fasor felől is lehetséges, ahol a ma is meglévő fák közt átbújva lehetne átjutni a másik oldalra. A tervek szerint a Herczel- és Grünwald-szanatóriumok egykori otthonainak ma is létező bejáratait sem zárnák le, de előbbit csak a látogatók, utóbbit pedig csak a dolgozók használhatnák.
A publikussá vált rajzok és tervlapok természetesen nem jelentik azt, hogy a beruházás egy az egyben ilyen módon valósulna meg, így azt sem tudni, hogy a tető alatt rejtőző szintek, sőt, akár maga az épület is ilyen arányú, valamint beltartalmú lesz, a fejlesztési irányt ezzel azonban biztosan sikerült kijelölni, így gyökeres eltérés már nem várható.
