Aki tud, az spórol a jelenlegi bizonytalanabb gazdasági helyzetben, ennek köszönhetően pedig nőtt a megtakarítással rendelkezők száma, egyebek mellett ez olvasható ki a Műtárgybefektetési index eredményeiből. A műkincspiac iránti érdeklődés annak ellenére is növekvő pályára állt, hogy a megkérdezettek többsége – vélhetően a drámaian megugró infláció és a romló reálkeresetek, valamint a magas globális kockázati tényezők miatt – borúsan látja aktuális anyagi helyzetét.
A körülmények miatt egy új tendencia is érzékelhető, ugyanis a kockázatvállalási hajlandóság jelentősen erősödött. Ennek alapvető oka, hogy a reálhozam elérése megnehezedett. Minden tízedik válaszadó szívesen próbál ki új befektetési formákat, a műtárgybefektetések várható hozamának pozitív megítélése pedig egészen kiemelkedő:
Ami a műtárgytípusok preferencia-sorrendjét illeti, továbbra is a festmények viszik a prímet. Éppen ezért fokozott érdeklődés várható a 250 éves BÁV 82. Művészi Aukcióján, december 5-6-án, amelyen Pataky László kalapács alá kerülő képe, az 1903-as Rákóczi-emlékév talán egyik legnépszerűbb festménye.
A festmények mögött szorosan ott sorakoznak az ékszerbefektetések, amelyek iránt az érdeklődés az elmúlt öt évben 35 százalékról 53 százalékra emelkedett, így 2020 óta a második helyen szerepelnek a befektetési preferencia listán. Ennek egyik szemrevaló példája lesz a BÁV karácsonyi aukcióján az 1900 körül Bécsben készült szecessziós nyakék, amit a stílusra jellemző tipikus formaelemek díszítenek és 250 régi csiszolású briliánst foglal magába.
A dobogó harmadik helyén a kerámia, üveg és ezüsttárgyak találhatók. Kiváló példák erre a napjainkban is népszerű Kisfaludi Strobl Zsigmond portrészobrai. A művész a szobrászat több területén is nagy formagazdagságot, anyagismeretet, anyaggal való bánni tudást bizonyít munkásságával. Egyik plasztikájára hamarosan licitálni lehet a decemberi aukción. A művész által készített kisplasztika carrarai márványból készült, fekete márvány talapzattal, és egy fehér márvány posztamensre ültetett merengő nőt ábrázol.
A népszerűségi sorrendben mindezek után következik a bútorok szegmense (29%), valamint az órák (24%) és a műszaki régiségek is (16%). Utóbbival kapcsolatban érdekesség, hogy két év alatt törtek fel ilyen előkelő pozícióba, holott egykori sereghajtó társuk, a bélyegek még mindig csak a megkérdezettek 5 százalékának keltik fel az érdeklődését.
A jövő műértő közönségének építésében komoly jelentősége lehet, hogy a Z generációhoz tartozó megkérdezettek közel fele nyitott a műtárgybefektetések iránt, és rájuk jellemző leginkább a vállalkozókedv. Általánosságban azonban elmondható, hogy az aukciókon való licitálás, vásárlás – történjen akár személyesen, akár online – elsősorban a 26 és 41 év közötti korosztály tagjait vonzza. Érdemi növekedést viszont az X generáció műtárgyvásárlási kedve mutat, amely 45%-os emelkedést ért el egy év alatt.
Az online árverésektől a megkérdezettek 68 százaléka nem zárkózik el: a Z generáció (18–25 évesek) tagjai 83%-ban kacérkodnak a lehetőséggel, míg az Y (26–41 évesek) és X (42–55 évesek) generációsok is nagyobb érdeklődést mutatnak az online vásárlás iránt.
Mivel a műtárgybefektetések egyre vonzóbbak a lakosság számára, és a fiatalok is jelen vannak ezen a piacon, várhatóan néhány éven belül az online aukciók még nagyobb szerepet kaphatnak majd a szegmensben, még úgy is, hogy szinte mindenki számára fontos értékkel bír az árverést megelőző kiállítás, ahol személyesen is megnézhetik a műtárgyakat.