Szerdán, április 12-én Novák Katalin köztársasági elnök, Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, illetve Kovács Jenő polgármester jelenlétében avatták fel a partiumi Nagykároly Kölcsey Ferenc-szobrát – írja az MTI.
A korábban elképesztő számú, a Köztérkép szerint közel kétszáz köztéri alkotást – köztük a világ legszomorúbb Szent István-mellszobrát, és a reformáció debreceni emlékművét – , illetve síremléket jegyző, főleg süttői és erdélyi kővel dolgozó Győrfi Lajos szobrászművész műtermében született munka kitűnően viszi tovább a magyar szobrászat elmúlt években egyre nagyobb számban képviselt harmadvonalát, hiszen igen kevés fantáziával, illetve erővel ragadja meg a témát:
Az élete jó részét a környéken töltő Kölcseyt egykor vármegyei jegyzőként foglalkoztató városban a Himnusz születésének kétszázadik évfordulójára született szobor leleplezése távolról sem volt eseménytelen, hiszen a Calea Neamului (Nemzet Útja) nevű szervezet vezetője, Mihai Tîrnoveanu tiltakozást szervezett a helyszínre: a több tucatnyi román nacionalista nagyméretű román zászlót feszített ki a kordonra, majd magyarellenes skandálással és molinókkal zavarták meg az ünnepség kezdetére, illetve Novákra várakozókat – írja a Transtelex.
Szerdán, 17 órakor a polgármesteri hivatal előtt megmutatjuk Magyarországnak, hogy Románia nem egy kutyák nélkül falu. (…) Nem éneklik el a magyar himnuszt és nem állítanak szobrot a magyar himnusz szerzőjének a nemzeti méltóság reakciója nélkül!
– ezzel a szöveggel hívta Tîrnoveanu a nacionalistákat a helyszínre, akiknél megjelenésük után az
Ez itt Románia, ez a mi országunk,
illetve az
Egyvalami örök: Erdély román föld
feliratok tűntek fel, Novák feltűnésekor pedig fütyülni kezdtek, majd zajt csaptak.
A tervezett kezdés után közel fél órával a szervezők a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű dalt játszották, remélve, hogy ez majd elnyomja az ellentüntetők hangját.
Nem így történt: a Kézenfogva Testvéreinkkel Sárrétudvari Alapítvány kezdeményezésére a magyar kormány, a magyar-román határszakasz településeit összefogó Európa-kapu társulás és a nagykárolyi önkormányzat támogatásával felállított alkotás ünnepélyes leleplezése végül háromnegyed órás csúszással indult, a rend pedig mindvégig nem állt helyre.
