December elején számoltunk be arról, hogy az egykor Balatonalmádi területén működő Zsófia Gyermekszanatórium területén, a Pápai Irgalmas Nővérek által száz évvel ezelőtt emelt védett nyaralóépület kiradírozása után épülne nyolc hektáros villapark, a projekt haladását azonban a rossz állapotú épület akadályozza.
A területen lévő értékes fákat megőrző munkák során a jelenlegi tervek szerint hatvankét épület, illetve egy-egy park és játszótér születne – tudtuk meg akkor a beruházást végző Délker Invest többségi tulajdonosától, a MONTAN Vagyonkezelőtől, aminek egyik ügyvezetője, Antal László hozzátette: az MCXVI Építészműterem dolgozik a terület középső részén egy áruházat, illetve üzlethelyiséget vagy kávézót is magában foglaló terveken, amiket 2024-ben akarnak elindítani az építési engedély felé.
A 71. számú főutat a Felsőörsi úttal összekötő, régóta tervezett útszakaszt is valóra váltó munkák egyik kezdeti lépéseként a korábbi nyaraló védettségét kell eltüntetni – ennek egy 2020-as telepítési tanulmányterv szerint nem is lehet igazán akadálya, hiszen az állapota évtizedek óta tartó elhagyatottsága miatt leromlott, így a felújítása pénzügyi oldalról nyilvánvalóan nem lehet megtérülő befektetés.
A Délker ennek tudatában, illetve a 2021 márciusában megkötött településrendezési szerződés értelmében tavaly kérte a védettség eltávolítását, aminek ügye a közeljövőben egy képviselő-testületi ülésen kerülhet majd elő – írtuk, a helyzet azonban hónapról hónapra egyre bonyolultabbnak tűnik.
Egy novemberben született tartószerkezeti szakvélemény szerint a ház nem süllyed, nincsenek repedések a falain, teherhordó szerkezetei pedig szintén megfelelőek, bár a problémák így is súlyosak, hiszen a födémek beáztak (a tetőszerkezet és az emelet feletti fafödémet el kell bontani), a vasbeton részek és a pince pedig jó eséllyel megerősítésre szorul.
A bontás szükségessége mellett egyértelműen állást nem foglaló, a várható magas felújítási költségekre azonban egyértelműen rámutató dokumentum alapján a település főépítésze pusztán a statikai szempontok alapján úgy döntött, hogy
A befektető az önkormányzat kérésére ezután új, az esztétikai szempontokat figyelembe vevő szakvéleményt készíttetett: az egy január 14-i bejárás nyomán született dokumentum szerint az egykori nyaraló értékei az ötvenes és hatvanas években történt átépítések során semmivé váltak, hiszen
- az eredeti burkolatok eltűntek,
- az íves üvegezett teraszok és a veranda be lett falazva
- a nyílászárókat lecserélték, az egykori homlokzati díszeket eltávolították,
- a ligetes parkot és a kertet aszfaltos sportpálya, illetve (mára lebontott) kiszolgáló épületek váltották,
állagmegóvás pedig a kilencvenes évek óta egyáltalán nem történt, így
az épület sajnálatos módon nem hordozza azokat az értékeket, amik alapján a helyi védettség fenntartása indokolt lenne.
A súlyos mondatokat február 2-án újabb bejárás követte, ennek a város Facebook-oldalán közölt fotói jól mutatják az épület mai állapotát:
A bontás mindezek fényében egyértelműnek tűnik, helyiek egy népes csoportja – köztük lokálpatrióták, építészek, műemléki szakemberek, illetve civil egyesületek – azonban úgy érzik, hogy a nyaralónak igenis van létjogosultsága, így Villát a villaparkba! címmel nyílt levelet tettek közzé, amit szerkesztőségünkhöz is eljuttattak.
A több mint kétszáz ember által aláírt szöveg szerzői szerint az építészeti értéket firtató második szakvélemény szerzője, Décsy László nem rendelkezik a Magyar, illetve a Budapesti Építész Kamara által akkreditált szakértői jogosultsággal, valamint szubjektív értékítéletet fogalmaz meg az épülettel kapcsolatban, így a dokumentumot formailag és jogilag is aggályosnak tartják,
sőt, azt javasolják, hogy egy, a városvezetés által felkért független szakértő készítse el a védettségről való döntést megalapozó dokumentumot.
A levél a statikai szakvéleményre rámutatva arra is felhívja a figyelmet, hogy az elhanyagoltság ellenére az egykori nyaraló nem küzd állékonysági gondokkal, a fő szerkezeti elemek jelentős része pedig továbbra is ép, így a homlokzatokon egyértelműen elkülöníthető befalazott részek kibontásával, valamint a födém cseréjével az épület helyreállítható, ennek költségei pedig bizonyára a teljes költségvetés fél százalékát sem érnék el.
Az aláírók mindezek fényében kérik a képviselő-testületet, valamint a város vezetését, hogy ne szavazzanak a védelem eltörléséről, sőt, tárgyalják újra a településrendezési szerződést.
Kérdéseinkkel Balatonalmádi Önkormányzatát, illetve a befektetőt is megkerestük – cikkünk megjelenéséig végül csak az az utóbbit képviselő Antal László válaszolt, aki arról számolt be, hogy február folyamán egyeztetnek még ebben a várossal,
Az üzletember hozzátette: nem tudja megjósolni, milyen jövő vár az épületre, de próbálják racionális síkon tartani az egyeztetést, amit márciusban várhatóan a képviselő-testület a védettség megszüntetéséről való szavazása követ majd.
