Sir Ian McKellen úgy véli, az intimitás-koordinátorok alkalmazása nem válik a színházi élet javára, nem tartja a szakma jól sikerült újításának a jelenséget. A brit színész egy podcastadásban beszélt erről, amelyet az Independent szemlézett.
Ebben elmondta, hogy a több mint hatvanéves karrierje alatt az ilyen jellegű helyzetek általában „megoldódtak maguktól.” Úgy véli, hogy sok újítást megélt már szakmája során, ám nem mind volt hasznos és előremutató, ide sorolja többek közt azt is, hogy a színházak is kezdenek intimitás-koordinátorokat használni.
Még nem kötelező (az alkalmazásuk), és el is tudok képzelni olyan helyzeteket, amikor az emberek nehezen tudnak belehelyezkedni egy ilyen meghitt helyzetbe, és óvatosnak kell lenni. Ebből a szempontból valóban fontos, hogy legyen valaki, aki ezt koordinálja. De miért nem lehet ez a rendező? Miért kell külön kiképezni erre valakit?
Hozzátette, hogy ő inkább a „tiszta” módszert preferálja, amikor minél kevesebb ember van ezekben a jelenetekben láb alatt.
Mindez nagy változást hozott, és számomra kicsit problémás is, mert ezek az emberek olyan feladatokat látnak el, amelyeket régen mindenki maga csinált. Emiatt nem fogsz új színészeket látni, csak azokat, akik a darabban játszanak, mivel másokat nem fognak alkalmazni
– utalt a színész arra, hogy újabb posztok bevezetésével egyre kevesebb színész tudnak majd fizetni a színházak.
Korábban Sean Bean fogalmazott meg sarkos véleményt az ügyben, szerinte az intimitás-koordinátorok jelenléte tönkreteszi a jelenetek spontaneitását. A színész kijelentését általános felháborodás fogadta, sorra keltek ki a színésznők ellene azt hangsúlyozva, hogy az intimitás-koordinátorok munkájára igenis óriási szükség van.
McKellen egyébként jellemzően nem szereti titkolni a véleményét a filmipart érintő törekvésekkel kapcsolatban: nemrég azzal nem értett egyet, hogy a meleg karaktereket csak meleg színészek keltsék életre.
