Kultúra

Muhi András: Egészen nevetséges, hogy a Blokádot küldtük az Oscarra

Palágyi Barbara / 24.hu
Palágyi Barbara / 24.hu
Hiszen azt akkor még senki sem látta.

Egyórás, kemény mondatokkal teli interjút adott Veiszer Alindának a számos fontos filmet jegyző magyar producer, Muhi András, aki egyúttal bejelentette azt is, hogy rövid időre biztosan elbúcsúzik a mozi világától.

A beszélgetést a Telex hosszan szemlézte, idézve a legerősebb részeket. Eszerint a szakember egyelőre ideiglenesnek szánt visszavonulását a kultúrpolitikai változásokkal indokolja, most ugyanis

olyan helyzet van, hogy elitcsere történik. Kíváncsiak vagyunk az új elitre.

A most hatvanhat éves Muhi – aki egykor ifjúsági válogatott kardvívó volt, majd 1980-as jogi diplomaszerzése után 1993-ig a Csepel Művek jogi tanácsadójaként dolgozott – huszonkilenc évvel ezelőtt fordult a filmezés felé, kétszázötven munkából álló életművét pedig számos, nem csak producerként, de rendezőként is jegyzett film alkotja, így a beszélgetés során némi meglepetésre közölte:

Folyamatosan pályázom, zsinórban 70 pályázatomat dobtak ki. Van indoklás, de nem szoktam elolvasni ezeket az egy-két soros leveleket, nem vagyok kíváncsi rájuk. Munka nélkül vagyok, megbízhatnak bármivel.

Ez az eset korábban, 2005 körül is megesett már vele – tette hozzá, majd arról beszélt, hogy a magyar filmszakmában az ősbűnt a Mozgókép Alapítvány 2010-es beszántása jelentette, majd megérkezett Andy Vajna, aki

ránk húzott egy hollywoodi stúdiómodell, ezzel elvágva bennünket, producereket Európától.

Vajna úgy gondolta, hogy koprodukciók helyett inkább saját finanszírozású filmekkel kell előállni, ez azonban nem volt jó irány, hiszen a plusz források, illetve pénz – az Eva Green főszereplésével született A Méh (r. Fliegauf Bence, 2010) 1,35 milliárdos költségvetéséből a magyar fél például csak 150 milliót fizetett – egyértelműen jobb eredményt hozott, a magyarok pedig bezzeggyerekként voltak számon tartva.

Ebből a vérkeringésből sikerült kivonni a hazai filmesek, az Európától való eltávolodást pedig a kurzusfilmek is erősítették, hiszen azok közt Muhi

egyelőre még nem látott jót.

Az interjúban külön kiemelte a taxisblokádot középpontjába helyező Blokádot, ami

filmként nincs rendben, a politikai felhangokról nem is beszélek, bár végső soron mindenki úgy interpretál, ahogy akar […] Egészen nevetséges, hogy kiküldték az Oscar-díjra. Akkor jelölték, amikor még senki sem látta. Volt egy szakmai szokás, hogy azt küldjük, ami nemzetközileg a legmesszebb vergődött. Enyedi Ildikó filmjének, a Testről és lélekről-nek volt esélye, Nemes Jeles László meg is nyerte a díjat.

A szakember a Szelíd jelölésében látott ugyanakkor igazi lehetőséget, hiszen az Amerikában már letette a névjegyét, a testépítés pedig nyilvánvalóan érdekli a tengerentúlon élőket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik