Semmelweis Ignác rövid boldogsága – ezzel a címmel jelent meg Gárdos Péter új regénye, amelynek alapját egy meg nem valósult forgatókönyv adta. A rendező-író két évvel ezelőtt, Geszti Péterrel közösen nyújtotta be egy Semmelweis életrajzi film tervét a Nemzeti Filmintézethez. Pozitív szakmai visszajelzést kaptak, és a döntőbizottság el is fogadta az első draftot, ám utána lezárták a pályázatukat azzal az indoklással, hogy „más koncepció mentén” képzelik el Semmelweis életének feldolgozását. Az új felfogású projektre nem is kellett sokat várni: az NFI pár héttel az ő pályázatuk elkaszálása után karolta fel a jelenlegi filmtámogatási rendszer egyik legbefolyásosabb producerének, Lajos Tamásnak a Semmelweis-filmjét. A 2,26 milliárdos támogatást elnyerő A láthatatlan gyilkost Koltai Lajos rendezi, és már zajlik is a forgatása. Mikor Gárdos Pétert erről kérdeztük, azt mondta, nincs oka panaszra a történtek miatt:
A filmkészítés drága műfaj, Magyarországon az állam finanszírozza, jelenleg ezek a játékszabályok, tudomásul vettem
– nyilatkozta a 24.hu-nak, hozzátéve, hogy szerencsére Semmelweis élettörténete nem lestoppolható, bárki foglalkozhat vele. Márpedig őt annyira izgatta az anyák megmentőjének sorstragédiája, hogy a filmes projekt kútba hullása után regényként dolgozta fel a történetet. Szerinte ugyanis Semmelweis sorsának alakulása szimbolikus értékű a mai Magyarországon is, és nagyon fontos kérdés, ki mit hangsúlyoz az élettörténetből:
Lehet II. Lajosról úgy is filmet készíteni, hogy a király sosem ér el a Csele-patakig. Széchenyiről pedig úgy, hogy soha nem lesz öngyilkos. Én ezt másképp képzelem. Semmelweis sorsának ma Magyarországon szerintem egyetlen érvényes megközelítése létezik: a nézőnek vagy olvasónak arra kellene választ kapnia, mennyire volt törvényszerű Semmelweis élete és halála. Adva van egy zseni a 19. században, akit kitagad a világ, akit lényegében elárul a magyar orvostársadalom túlnyomó többsége, és akinek a nevétől a halála után még a felesége is megszabadul. Mi történt itt? Ki a felelős azért, hogy egy ilyen tehetséges embert olyan brutálisan, részvét nélkül elpusztítsanak, agyonverjék egy Bécs melletti elmegyógyintézetben.
Gárdos szerint ma is rettentő tanulságos, hogy ez a típusú másság, egy új dolog bevezetésének mániája miként vált ki grandiózus ellenszenvet, gyűlöletet, féltékenységet és irigységet. „Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon” – idézi Csokonai híres mondatát, amit szerinte a Semmelweis-történet ismeretében így lehetne átalakítani: „Az is bolond, aki zsenivé lesz Magyarországon”.
A filmverziót azért nem engedte el teljesen, a most megjelenő regényhez, a Semmelweis Ignác rövid boldogságához a barátok unszolására forgatott egy filmes álelőzetest, amely a 24.hu-n látható először:
Az alig egyperces videóban neves színészek bukkannak fel, többek között Jordán Tamás és Thuróczy Szabolcs is, utóbbi alakítja a címszereplőt. Gárdos most dolgozott először Thuróczyval, de egy pillanatra sem volt kérdés számára, hogy a kútba hullott életrajzi film főszerepével is őt kereste volna meg, mert szerinte egészen meghökkentő a külső hasonlóság, a színész mintha reinkarnációja lenne a 19. századi zseniális szülészorvosnak. Az álelőzetes forgatásán több mint ötven ember dolgozott, de a színészektől a díszlettervezőig és az operatőrtől a világosítóig mindenki baráti alapon vállalta a munkát. Csakis ennek a sok gesztusnak köszönhetően készülhetett ízelítő egy soha el nem készült Semmelweis-filmből. A „soha” szóval persze – ahogy általában – ezúttal is érdemes óvatosan bánni, mert Gárdos saját bevallása szerint továbbra sem tett le arról, hogy egyszer majd filmen is feldolgozza a történetet. Végülis Robert Rodriguez Machete-filmjei is egy tréfának szánt álelőzetesből nőtték ki magukat, szóval létezik biztató precedens.
