Mint az ismeretes, a Jézus kisgyerekkora és érett felnőttkora közötti időszakról nem írnak az evangéliumok: tizenkét éves korában elvész a nyom, és amikor legközelebb találkozunk vele, már harmincéves. Így az, hogy a két időpont között vajon mi történhetett vele, régóta sokakat foglalkoztat, joggal: ez a hézag az életrajzban épp arra nem ad választ, hogy hogyan lett a szokatlanul értelmes, bölcs, de ettől eltekintve átlagos kisgyerekből egyszerre csak az a prófétaszerű, erős küldetéstudatába végül belehaló karakter, aki élete utolsó éveiben volt.
Sue Monk Kidd, A méhek titkos élete és a Szárnyak nélkül szabadon szerzője a Vágyak könyve című kötetében erre a kérdésre képzel el egy lehetséges választ, éspedig azt, hogy e két pont között
A Vágyak könyve ugyanis nem Jézusról szól, hanem a lányról, aki beleszeret, és aki a felesége, majd özvegye lesz. Ez a lány Ana, egy gazdag és befolyásos szefforiszi férfinak, Heródes Antipász írnokának a lánya. Anát születése jólétre, a legfelsőbb réteg kényelmes életére predesztinálta – de csak első ránézésre, hiszen nőként még gazdag család lányaként is teljesen kiszolgáltatott, lányként apjának, felnőve pedig elsősorban majdani férjének, de valójában minden férfinak, hiszen nőként alig ér többet, mint egy haszonállat.
Ana azonban nem az a fajta lány, aki elfogadja szűkre szabott sorsát: apjától kikönyörgi, hogy taníttassa, így nő létére írástudó lesz, több nyelven is megtanul, és más vágya sincs, mint a szabad, alkotó élet, konkrétan az írás. Ehhez példaképe is akad: nagynénje, Jalta, akit annak idején száműztek, ő azonban a lehető legjobbat hozta ki a kitaszítottságból, egy Therapeutae nevű, leginkább korai szerzetesrendet idéző közösségben tölt el éveket alkotáson keresztüli istenkereséssel, és amikor hazatér, Ana legközelebbi családtagja, pótanyja, szellemi vezetője lesz, afféle tündér-, vagy még inkább: boszorkánykeresztanya.
Ana pedig nőtársai sorsára érzékeny – ha úgy tetszik, feminista, csak akkoriban ezt a szót még nem találták fel –, harcias, öntörvényű, erős akaratú és ambiciózus nővé érik, akinek
Miközben Ana végigkíséri, ahogy Jézus eleve erős istenkapcsolata az idő előrehaladtával egyre tovább erősödik, és ahogy erős hitű, de mégis civil emberből lassan egy mozgalom vezetőjévé válik, azért saját jogán is zajlik Ana élete: saját vágyai, harcai, dilemmái, veszteségei vannak, melyek jelentős része önmagán túlmutat, és afféle női sors-esettanulmányként értelmezhető. Ana saját sorsa ugyanis hamar, már leányként nőrokonainak, barátnőinek, nőismerőseinek életével fonódik össze, már csak azért is olyan tökéletes párja Jézusnak, mert ugyanaz az emberszeretet és együttérzés mozgatta, mint Jézust – csak épp az ő emberszeretete és együttérzése elsősorban nőtársaira fókuszált. Míg Jézus a teljes közösség felemelését ígéri, Ana a teljes közösségből valahogy mégis csak gyakran teljesen kifelejtett nőkért dolgozik, velük kapaszkodik össze, rájuk irányítja az évezredek óta hiányzó reflektorfényt írásaiban ugyanúgy, mint tetteiben.
A szerző tehát nemcsak egy konkrét nősorsot rajzol meg a Vágyak könyvében, hanem kollektív nősors-krónikát ábrázol a Jézus korabeli Galileából és Egyiptomból – a látkép pedig érthető módon nem túl vidám. Emellett helyet kap a régiót ekkoriban, a római uralom miatt jellemző visszás politikai helyzet is, és az ebből fakadó, Jézus sorsának alakulásától korántsem független társadalmi viszonyok és indulatok. Ezzel együtt azért a regény végig elsődlegesen karakterdráma, Ana története marad, afféle bibliai rocksztárfeleség-sors. Hozzá nagyon közel is jutunk, eleven, sokrétű, zsigeri karakter, akivel könnyű együtt érezni, együtt menni akkor is, ha történetesen a Golgotára tartó női menettel kíséri Jézust az utolsó útjára. Egyébként ez a kötet legszebb képe,
Miközben ők biztosítják, hogy a forradalmár-megváltó – aki eközben azért mégiscsak ember – ne maradjon teljesen magára, és akik aztán ott maradnak a gyász légüres terében, a vallásalapítás figyelemelterelő játékszere nélkül.
A Vágyak könyve legérdekesebb aspektusa – amellett, hogy egy gazdag, izgalmas, eleven élettörténet –, hogy annak ellenére, hogy a témája bibliai, mégsem lett sem teológiai, de még csak különösképpen vallásos, „istenes” regény sem. Ugyan Jézus emberi vagy isteni természetéről hittudósok folytattak vére menő vitákat, Sue Monk Kidd egyértelműen Jézus emberarcú változatát választja, és őt is csak mintegy mellékesen, Ana szemével, közvetve. Amit Ana nem tapasztal, arról csak mások elmeséléseit kapjuk, amiről nem értesül, arról azt sem, Kidd nem akarja kényszeresen felhasználni, a történetbe erőltetni a Jézus-történet összes ismert momentumát.
Az „istenesség” ugyanezen emberarcú Jézus-kép miatt szorul háttérbe: a kötet, bár Isten megannyi formájáról mesél, és minden szereplője valamely vallás híve, mégsem tesz olyan megállapításokat, hogy Jézus Isten fia volt-e avagy sem, illetve hogy Isten van-e, avagy nincsen – Istent egyszerűen csak keresik, a többség csendben, magában, néhányan pedig nyilvánosan, hol több, hol kevesebb hitelességgel, változó harciassággal. Ugyanígy, bár belengi a természetfelettibe vetett hit, a misztikum, az ima, a kötet tartózkodik a fantasy-elemektől – nincsen benne sem varázslat, sem csodatétel, sem misztikum. A csodatételek, valamint a feltámadás mint Jézus életének legistenibb eleme nem is került bele.
Sue Monk Kidd már előző regényeivel is bizonyította alaposságát, emberismeretét, és az is egyértelművé kezd válni, hogy őt igazából a szűkös női sorsok és az azokból kiutat kereső, azokon időnként véres rést vágó nők érdeklik: az elnyomás és elnyomottság különös viszonyai, a szabadság ezerféle definíciója, a biológiai család szeretetlensége helyét átvenni képest választott család. Itt sincs ez másként – Ana saját hangját, szabadságát keresi egy rideg, veszélyes, elnyomó világban, és közben szerelmet talál, meg néhány bajtársat, akivel megtapasztalhatja a szeretet és a jól működő női közösségek megtartó erejét. Hogy mindez a történelem legfontosabb férfialakjának árnyékában történik, az tulajdonképpen másodlagos: hiszen az ő szerelme nem a Megváltónak, a vallásalapítónak szólt, hanem a férfinak.
Sue Monk Kidd Vágyak könyve című regénye a XXI. Század Kiadó gondozásában jelent meg, beleolvasni pedig itt lehet.
