Befektetés vagy esztétikum? Így választanak művészeti alkotást a magyarok

A BÁV ART új, április 28-án nyíló Aukciósháza adta az apropót ahhoz az országos, reprezentatív kutatáshoz, amely azt vizsgálta, milyen szempontokat mérlegelnek a magyarok egy művészeti alkotás megvásárlásánál. Az eredményül kapott információk egy része alátámasztja azokat az elképzeléseket, amelyekre jó eséllyel a legtöbben gondolhatunk – hogy mást nem mondjunk, ha már valaki vásárlásra adja a fejét, miért ne döntene a számára leginkább esztétikusabbnak vélt produktum mellett? Az eredményekből azonban az is kitűnik, hogy a magyarok nagyrésze nem feltétlenül azért vásárol műtárgyakat, hogy aztán azok hosszú évekig, évtizedekig a nappali díszeként szolgáljanak.

A BÁV Műtárgybefektetési Index keretében kutatták a műtárgyvásárlások jellemzőit. Az indexet nemzetközi példákra építve, 2019-ben vezette be a BÁV Aukciósház. A BÁV Zrt. és az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. friss, reprezentatív kutatása 2022 februárjában zajlott.

A felmérés egyik különlegessége, hogy az egyes generációkat külön is vizsgálták. Számos külföldi tanulmány született már arról, hogy az Y generáció megjelenése milyen változásokat hozott a műkereskedelemben, itthoni adatok erről a témáról még nem voltak elérhetőek. Eddig a pillanatig, ráadásul ezúttal a Z generációra is kitért a kutatás, akik alkotóként már jelen vannak, vásárlóként pedig hamarosan belépnek a műtárgypiacra, amivel szemben láthatóan gyökeresen új elvárásokat támasztanak.

Okos vásárlás

A műkereskedő galériával kapcsolatban az emberek 47 százaléka számára a kedvező ár-érték arány a legfontosabb. Továbbá mivel az egyes művészeti alkotások értékét nem lehet egy az egyben összehasonlítani, és az eredetiség mindennél fontosabb, nem meglepő, hogy az árcédulát 31 százalékkal a megbízhatóság követi. Ahhoz, hogy bizalmat szavazzanak egy galériának, nem csupán a saját, a családjuk és a barátaik véleményét, hanem az üzlet online értékelését is figyelembe veszik (20 százalék), illetve az is számít, hogy a médiában sokat szereplő galériáról van-e szó. Bár a vásárlóknak fontos a kényelem, csak a 10 százalékuknak lényeges a galéria közelsége, viszont közel harmaduk szeretné a kínálatot előzetesen online is megtekinteni.

Ha a különböző generációkat nézzük, akkor az átlagtól leginkább eltérő szemléletbeli különbség a műtárgypiacra hamarosan belépő Z generáció (18-25 évesek) tekintetében mutatkozik, hiszen a választásnál 26 százalékuk környezetvédelmi és etikai szempontokat is mérlegelne.

A válaszokból egy tudatos vásárló képe körvonalazódik, akinek, fontos, hogy kialakuljon valamilyen kötődés közte és a művész, a műalkotás között. A válaszadók több mint a negyede még arra is venné a fáradtságot, hogy utánanézzen a művész életművének, kiállításainak, a róla írt cikkeknek, tehát a művésszel kapcsolatban megszerzett tudás, a hitvallásával való azonosulás révén kapcsolódhat a műhöz. A vásárlók 22 százalékát, a művész személye helyett tisztán csak az érzelmi kötődés, a műalkotásban való esztétikai élvezet befolyásolná. Ugyanennyien pénzügyi alapokra helyeznék a döntést, és a művész eladásai, illetve a műveinek remélt értéknövekedése alapján válogatna.

Érdekes továbbá, hogy miközben a műkereskedelmi eladásokat itthon a magyar alkotók dominálják, a válaszadók elsöprő többségénél, 80 százaléknál nem lényeges szempont a művész nemzetisége.

Esztétikum mindenek felett?

Leginkább az esztétikai szempontok, illetve a személyes érdeklődés, ami számít abban, hogy valaki milyen művészeti alkotást venne az otthonába. Viszont minden negyedik válaszadó alapvetően befektetési oldalról közelítené meg a választást: akár a saját, akár egy szakértő véleményére támaszkodva azt vásárolná meg, aminek az értéke a jövőben remélhetően növekszik. Meglepő, hogy a műtárgyakra befektetésként a legfiatalabb, Z generációsok tekintenek (38 százalék), akiknek ráadásul minden eszközük és technikai tudásunk megvan ahhoz, hogy utánanézzenek a megtérülés lehetőségének. Az sem nevezhető túl nagy véletlennek, hogy a legfiatalabb generáció képviselőit jobban befolyásolják a hírességek, a közösségi média és az aktuális trendek, mint amennyire a 40 éven felüli generáció tagjait.

A fentiekkel együtt is létezik azonban a könnyebben eladható témájú művek kategóriája. A kutatás is alátámasztotta a tapasztalatot, miszerint az emberek egy műalkotástól legfőképp azt várják, hogy pozitív érzelmeket váltson ki, tükrözze a saját ízlésüket, illeszkedjen a személyiségükhöz és fontos értékeket fejezzen ki. Összességében olyan alkotással szeretnének együtt élni, amely visszatükrözi a személyiségüket, az értékrendjüket és örömöt csempész a mindennapjaikba.

Könnyen lemondunk róluk

Az is egyértelműen látszik, hogy az emberek szerencsére egészen másképp tekintenek a használati tárgyakra (például tévére, autóra, bútorokra), mint a művészeti alkotásokra: utóbbiakat csupán a válaszadók elhanyagolható, 4 százaléka dobná ki, ha elavulnának.

Ezzel szemben jelentősen csökkent azok száma, akik élethosszig tartó gyűjtemény létrehozásában gondolkodnak.

A válaszadók 46 százaléka nyereség reményében bármikor megválna a műtárgytól, 21 százalékuk pedig nyugodt szívvel adná el akkor is, ha már megunta az alkotást. Bár alapvető különbségek nincsenek az egyes generációk között, de leginkább az Y generáció tagjai tekintenek befektetésként a műtárgyakra (50 százalék), miközben a 40 felettiek sokszor a végsőkig ragaszkodnak szeretett műtárgyaikhoz.

Összességében tehát az mondható el, hogy a magyarok számára a legfontosabb szempont a kedvező ár-érték arány, a megbízható kereskedő és az online elérhető árukészlet. S bár lényeges az esztétikum, valamint a pozitív érzelmeket kiváltó téma, végsősoron a befektetési szempontok dominálják a választást.