Pokorni Zoltán, a kerület fideszes polgármestere avató beszédében elmondta: Budapest ostroma az egyik legkíméletlenebb volt a második világháborúban és a világtörténelemben – írja az MTI.
„Szörnyű gigászok”, Hitler és Sztálin összecsapásának vált színterévé és áldozatává Budapest. A világháború után a kommunista diktatúra a felejtés politikáját választotta. Ezen kívánt változtatni a Hegyvidék önkormányzata a Turul-szoborral, ám az emlékállítás helyes szándéka “kicsorbult” a választott szimbólum és az emlékműre került nevek miatt
– folytatta a kerületet irányító politikus, utalva a 2005-ben felavatott alkotásra, amin készítői a nyilasok áldozatainak nevét kívánták feltüntetni, de az elmúlt évtized történészi kutatásai nyomán kiderült, hogy
A politikus újra bocsánatot kért emiatt, majd hozzátette: nyilvánvaló, hogy a 2005-ös állapot nem tartható fenn, így az önkormányzat történész szakértők bevonásával felülvizsgálta a helyzetet, majd
hiszen a múltat nem eltörölni, hanem bevallani, elmesélni kell a magunk és a gyermekeink okulására.
Az események ugyanis megismétlődhetnek, így elevenen kell tartani az emlékeket, hogy ellent tudjunk állni a gonosznak
– mondta.
Horváth Zsolt, a Nemzeti Emlékezet Bizottság Hivatalának tudományos főigazgató-helyettese a rendezvényen ezután kijelentette: remélhetőleg az emlékművel sikerült konszenzusosan lezárni az azt övező vitákat.
A Városmajor déli részén, az Árkay Aladár és fia, Bertalan által tervezett Jézus Szíve-templomot annak harangtornyával összekötő árkád elé állított emlékmű
A feliratok megoldásával az ELTE II. világháborús emlékművére (2014) emlékeztető mű alkotója a főleg kővel dolgozó Mohácsi András (1963-), aki Szlávik Lajos festőművész szabadiskolája után a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Somogyi József, Kiss István és Bencsik István tanítványaként vált szobrásszá. Munkái főleg elvont, megbontatlan, ritkában áttört tömbök kapcsolódásaiból, illetve átmeneteiből alakulnak ki, számos esetben pedig megbillent egyensúlyi helyzetet teremtenek – írja az Artportal.
