Kultúra

Március 16-án nyit a Magyar Nemzeti Bank Pénzmúzeuma

MTI / Soós Lajos
MTI / Soós Lajos
A fiatalokat hangsúlyosan megszólító, interaktív kiállítással várja majd a látogatókat a frissen megújult Postapalotában.

A pénz történetét, valamint a pénzgazdálkodás működését és jövőjét bemutató, interaktív kiállítást a legmodernebb múzeumpedagógiai és digitális technológiákkal szerelték fel: a 2400 négyzetméter alapterületű tárlatban több mint 200 kijelző és projektor, 54 egyedi installáció, több száz négyzetméter fizikai grafika és 133 kisfilm ismerteti meg a pénz világával valamennyi korosztályt, köztük hangsúlyosan a 12-18 éveseket – mondta el az MTI híre szerint a csütörtöki sajtóbejáráson Fábián Gergely, a Pénzmúzeum ügyvezető igazgatója.

Aros Lilla, a Látogatóközpontért és Pénzmúzeumért felelős önálló osztály vezető kiállításszervezője hozzátette: az intézmény a múzeumi funkciók mellett élménytérként és edukációs központként is működik majd, hiszen az MNB feladatai közé tartozik a pénzügyi kultúra fejlesztése és a pénzügyi tudatosságra nevelés is.

A látogatók a Sándy Gyula közből a múzeum szabadon látogatható kávézóján keresztül közelíthetik meg a kiállítást. A ruhatár melletti Aranybányában vehetik át kártyáikat, amelyekkel a Pénzmúzeum bejárása közben tallérokat gyűjthetnek, ezeket pedig a tárlat végén ajándékokra válthatják be.

Galéria
MTI / Soós Lajos
Cserekereskedelem-játék a múzeum egyik termében

A kiállítás a pénz öt alapvető – értékőrző, forgalmi, fizetési, világpénz és kincsképzési – funkcióját járja körül szórakoztatva: a látogatók megismerkedhetnek

a pénz kialakulásának okaival és formáival, kipróbálhatják, milyen lenne, ha nem lenne pénz, majd megtekinthetik az MNB érmegyűjteményének legbecsesebb darabjait Szent István Lancea regis dénárjától a papírpénzekig.

Több játék, UV kamra és installáció mutatja be a bankjegyek történetét és biztonsági elemeit, de a látogatók saját papírpénzt is tervezhetnek és nyomtathatnak. Az érdeklődők kipróbálhatják, milyen bankárok lennének, banki csőpostán küldhetnek üzeneteket és megismerhetik az MNB történetét. Tőzsdei szimulátor, világpénzfal és az internetes vásárlást szimuláló gép vezet be a világpénz és a világpiac működésébe, a kiállítás felvillantja azt is, milyen lehet a jövő pénze, majd a kincsképző funkcióra kitérve az anyagi mellett a szellemi javakat, a nagy magyar innovációkat és teljesítményeket is bemutatja – olvasható a közleményben, ami hozzáteszi: külön tárló idézi fel az MNB 1945-ös aranyvonatának és az ország aranytartalékát megmentő, hősies jegybanki munkatársaknak a történetét.

Ennek a hőstettnek állít emléket Szőke Gábor Miklós Robogás című,

hétezer aranytömböt imitáló tizenhárom tonnányi rozsdamentes acélból készült, mozdonyt formázó

szobra is, amelyet szintén a csütörtöki sajtóbejárás alkalmából adtak át a Sándy Gyula közben.

Kapcsolódó
A szobrász, aki egy halom lécből épített magának NER-karriert
Szőke Gábor Miklós pillanatok alatt vált a magyar művészvilág egyik legtöbbet foglalkoztatott alakjává, aki falécekből, majd fémlapokból készített munkáival tűnik fel úton-útfélen. De mi a titka?

A Postapalotában toronykilátó, a Pénzmúzeumban pedig időszaki kiállítótér is helyet kapott, de előzetes regisztrációval az állandó tárlat is ingyenesen látogatható.

MTI / Soós Lajos Szőke Miklós Gábor és a Robogás

A jegybank négy éve, szerkezetkész állapotban vette meg a Sándy Gyula tervezte Postapalotát saját alapítványától, ami még 2014-ben jutott az erősen leromlott állapotú ingatlanhoz. Vonatkozó 2021 őszi cikkünk szerint egyedül az ide való költözés nettó 107 millió forintba került, a felújítás összegéről azonban nincsenek nyilvános adatok, azt azonban tudni lehet, hogy a jegybank 1 milliárd forintért építtetett átjárót a Várfok utca alá, hogy az MNB bankfelügyeletének otthonául váló épületet a Széll Kálmán térről könnyebben meg lehessen közelíteni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik