A Fővárosi Önkormányzat szakmai és civil szereplők bevonásával, a nők elleni háborús erőszak társadalmi megítélésének és az emlékezetpolitikai konszenzus formálásának céljából indított projektjének célja az volt, hogy a háborúban megerőszakolt nők méltó emlékhelyet kapjanak Budapesten.
Ez a cél most egyre közelebb, hiszen a tavaly kiírt pályázat legjobbjai egy, a 2B Galériában (IX. Ráday utca 47.) március 9-től látogatható kiállításon mutatkoznak be.
A szakmai zsűri által a harminchat beérkezett tervezetből kiválasztott munkák makettjei április 8-ig, a galéria nyitvatartási idejében (keddtől péntekig 14-18, szombaton pedig 10-18 óra között) lesznek láthatók – olvasható a Budapest Galéria sajtóközleményében.
A megnyitón az emlékmű előkészítését célzó tanulmánykötet (Elhallgatva – A háborús erőszaktétel története és megjelenítése) is bemutatták, a kiállításon pedig a zsűri által dobogósnak ítélt pályamunkák mellett további három pályamű kicsinyített mása is helyet kapott.
– írja a Budapest Galéria.
I. helyezett (Alkotók: Németh Ilona, képzőművész; Mészáros Gabi, építész; N. Tóth Anikó, író, költő)
Az alkotás helyszíne a Hunyadi János úti foghíjtelek, amely a mű megjelenésével az emlékezés bejárható terévé válik. Az emlékműterv megkettőzi a meglévő betonfalakat, ezzel teszi tapinthatóvá a hiányt, a teret pedig a női szenvedés helyszíneként azonosítja. A látogató a támfal és másolata között egy folyosószerű térbe jut – ez lehet az elvonulás, a gyász helye. Az alkotás fontos eleme a gyógyítás kertje, illetve a traumára utaló szövegtöredékek együttese.
II. helyezett – Szőnyeg alá seperve (Alkotó: Szilágyi Erzsébet)
Az üres telken egy gyógynövényekkel beültetett kert közepén erőszak nyomait viselő fehér női hálóingek láthatóak – üveglap alatt, a föld alá helyezve. A néző azonban először csak a „leletet” körülvevő kertet észleli; pozíciója a távoli szemlélő és a résztvevő között ingadozik, e kettő között kell döntenie. Az emlékmű terében szemtanúvá válik – belehelyezkedése nélkül az emlékeztetés nem lép működésbe.
III. helyezett – Palackposta (Alkotók: Monory Rebeka, Kund Iván Patrik)
A Margitszigeten egyszerre funkcionálna emlékhelyként és a témáról összegyűjtött történetekhez vezető online elérésű platformként. Része a Dunában időről időre eltűnő emlékoszlop, egy bejárható út és maga a Duna is, mint az emlékezet metaforája. Az alkotást az egyszeri nézői jelenlét mellett az évente köré szervezett események teszik emlékművé.
Kariatidák (Alkotók: Vadász Bence, Vadász Balázs, Kaszap Ákos)
Az emlékmű gondolati alapját a nőalakokként megformált ókori oszlopok alkotják. A kariatidák egy értelmetlen építményt, egy hatalmas tömböt hordoznak. A tizenkét nőalak sorsa változtathatatlannak, megpecsételtnek és elviselhetetlennek tűnik, terhüket mégis rezzenéstelenül hordozzák. Az óriási kubus alján a Prédikátorok könyvéből áll idézet erőszakról és szenvedésről.
Elhallgattatva (Alkotó: Biró Eszter)
A Margitszigetre tervezett alkotás Ovidius Átváltozások című művéből indul ki. Huszonöt magaságyásban virágok mellett fülemüléket és füsti fecskéket ábrázoló porcelánfigurák jelennek meg. A porcelánok megfestését az alkotó közösségi tevékenységként gondolta el, ezzel újabb résztvevőket bevonva az emlékezés és emlékeztetés folyamatába.
Megtört csend (Koncepció: Kardos Vera, Kiss Attila; közremüködik a Soharóza kórus)
Az audiovizuális emlékművet a tervezők a Hunyadi János útra komponálták. Fák között, koncentrikusan elhelyezett körívek egy földből kibukkanó félgömböt ölelnek körül, amely a Hold sötét oldalát jeleníti meg. A holdkráterekből folyamatosan ének hallatszik, amely a Hold fázisaihoz igazodva napról napra változik, a teljes csendtől a kórusénekig.
A projekt további részletei annak hivatalos oldalán olvashatók, ahol arra is fény derül, hogy
