87 évesen elhunyt Benedek György Munkácsy Mihály-díjas festő- és szobrászművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Az MMA vasárnapi tájékoztatása szerint a művészt hosszan tartó, súlyos betegség után szombaton érte a halál. Benedek Györgyöt az MMA saját halottjának tekinti.
Méltatásuk szerint Benedek György festőként és szobrászként is kitűnő portretista volt. Nevezetesek grafikái, freskói is, de a nyolcvanas években a festészetről a szobrászatra váltott. Köztéri művei – portré- és monumentális szobrai, szakrális domborművei – Budapest mellett az ország számos településén (például Kalocsán, Fonyódon, Derecskén, Balatonfüreden) fellelhetők.
1934. november 6-án született Budapesten, művészeti tanulmányait 1950-től a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban kezdte, majd 1960-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Bernáth Aurél és Kmetty János voltak. Alkotásaival azóta folyamatosan jelen volt a magyar művészetben, első önálló kiállítását 1973-ban rendezte, majd ezután számos önálló kollekciót mutatott be, rendszeresen jelentkezett műveivel az országos kiállításokon is. Egyéni kiállításai voltak a fővárosban (Műcsarnok) és vidéken, valamint csoportos tárlatokon is szerepelt (Műcsarnok, Pécs, Prága, Párizs, Moszkva). Aktív művészeti tevékenységet fejtett ki a különböző művészeti szervezetekben. 1968 és 1971 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának elnöke volt, és hosszú évtizedeken át jelentős művészetpedagógusi munkásságot folytatott.
Bartók, Aranybulla, Luther Márton
1976 után már kizárólag szobrászattal foglalkozott. Monumentális, megbízásra készült munkái sorában kezdetben falképek, faintarziák készültek, majd díszkutakat, portréemlékműveket, emlékműveket, síremlékeket, szakrális kompozíciókat készített különböző anyagokat felhasználva és technikákat alkalmazva: kőbe faragott és bronzba öntött plasztikái, domborművei is ismertek.
Az első köztéri munkáját, Szántó Kovács János szobrát 1978-ban állították fel Budapesten. Ezt még számos alkotás követte, például az Ifjúság-díszkút Békésen, Bartók Béla bronzportréja New Yorkban, Liszt Ferenc képmása Mexikóvárosban, a Batthyány-kormány bronz szoborcsoportja Kalocsán, az Aranybulla emlékszobra Ópusztaszeren. Irodalmi élményeinek hatására kezdte el Luther Márton alakját megmintázni. A három méteres szobor a művész saját örömére készült, nem a nagyközönség számára, ezért a Nagytétényben berendezett műtermében áll, ahol évtizedeken át dolgozott.
Munkásságát számos díjjal ismerték el: 1964 és 1967 között a fiatal művészek pályakezdését segítő Derkovits-ösztöndíjban részesült, majd 1979-ben Munkácsy-díjat, 1987-ben érdemes művész elismerést, 2006-ban Magyar Művészetért díjat kapott. 2012-ben az MMA levelező tagjává választották, majd 2013-ban a köztestület rendes tagja lett. Közgyűjtemények őrzik műveit, köztük a Magyar Nemzeti Galéria, a debreceni Déri Múzeum.
