Kultúra

Blaskó Péter autista fiával szerepel lánya rendezésében

Bethlen Téri Színház
Bethlen Téri Színház
Igazi családi csapatmunka.

Blaskó Péter, Blaskó Borbála és Blaskó Bence közös projektet állít színpadra a Bethlen Téri Színházban: a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán című előadást Blaskó Borbála rendezi, édesapja, Blaskó Péter lesz az egyik főszereplő, aki fiával, az autista képzőművész Blaskó Bencével és Szilágyi Ágotával játszik együtt, írja a Blikk.

A lányom ötlete volt ez a családi munka, elképesztően örültem neki. Borit nagyon régóta foglalkoztatta már a Peer Gynt-történet. (…) Klasszikus lévén, a mai embert is jellemzi, a bűntudat, a szerelem, a szégyen, a nagyképűség, az önösség, keresem önmagam, én vagyok a világ teteje érzés. Ha ezeket jól játsszuk és remélem, jól játsszuk, akkor a néző magára ismer

– mondta el Blaskó Péter az előadásról hozzátéve, hogy mintegy negyven éve, 1983-ban már játszotta a Peer Gyntöt Miskolcon, így saját emlékeihez is visszanyúlt az előadás készültekor.

A mű a Bethlen Téri Színház Találkozások című programjának legújabb darabja, mely az Attitűd Alapítvánnyal és a Manna Produkcióval koprodukcióban készül. Az Attitűd Alapítványt, melynek az autista fiatalok tehetséggondozására és integrálására jött létre, Blaskó Borbála alapította testvérének, Bencének, aki, ha épp nem színielőadásokon dolgozik, akkor képzőművész, több kiállítása is volt már.

„Emlékszem, három éves korában derült ki az állapota és akkoriban még nem ismerték fel a valódi problémát, „csupán” annyit, hogy Bence zárkózottabb, mint a többi gyerek. A feleségemmel, aki az egész életét a fia fejlesztésre tette fel, kezdetben csak vaktában tapogatóztunk, vajon hogyan is tudunk neki a legteljesebb életet biztosítani. Bencén a művészet segített a legtöbbet

– mesélte Blaskó Péter. Mint mondta, furcsa helyzet, ha valaki a gyerekeivel dolgozik együtt, hisz nem szűnik meg munka közben sem az apjuk lenni, de szerencsére hasonló a munkamoráljuk.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik