Észak-Koreában mostantól a munkásnőknek kell adakozniuk azért, hogy új házak épülhessenek

Észak-Korea a világ legfurcsább országa, ahol évtizedek óta bármi megtörténhet: furcsa, sőt, sokszor üresen álló, de legalább nagy épületeket emelnek, drogfüggővé válnak az emberek, hogy bírják a munka iramát, a megállás nélkül veszélyes fegyverekkel kísérletező állam pedig negyvenöt éve nem akar fizetni a jórészt azóta is használt ezer Volvóért a svéd államnak.

Minden jel arra mutat, hogy sosem fog azonban eljönni az a pont, amit nem lehet már tovább emelni: tökéletes példa erre a Koreai Szocialista Nőunió tagjaihoz nemrég befutott utasítás, ami lényegében arról szól, hogy

kisebb-nagyobb összegekkel kell támogatniuk a Phenjan Potonggang nevű kerületében születő teraszos apartmanházak építését.

A szervezet központi bizottsága a szépen körülírt állami üzenetre – ami adómentes terhek vállalását kérte – reagálva azonnal adománygyűjtő kampányt írt ki, ami fényesen bizonyítja, hogy Kim Dzsongun parancsai pillanatok alatt végigfutnak a hatósági rendszereken, az emberek pedig továbbra is gondolkodás nélkül engedelmeskednek a vezető akaratának.

Az észak-koreai témákkal foglalkozó, számtalan forrással dolgozó DailyNK informátorainak egyike szerint az ország Hamgjong nevű tartományában a Nőunió így indokolta a gyűjtést:

a támogatás a párthoz való hűség kinyilvánításának jele,

ezt a lehetőséget pedig az életben maradás érdekében nyilván mindenkinek ki kell használnia.

A forrás szerint a szervezet arról beszélt a tagjainak, hogy modellként, sőt, példaképként kelll állniuk a többi ember előtt azzal, hogy pénzzel ösztönzik a lakásokat építő munkásbrigádokat, főleg, hogy a munkák Kim Dzsongun érdeklődésének középpontjában állnak, aki javaslatait és meglátásait is megosztja a projekt vezetőivel, így ha a munkák nem folytatódnak, akkor a diktátor sem lesz boldog.

A Nőunió mindemellett azt is kérte a tagoktól, hogy állítsanak fel delegációkat, bennük többek közt a legnagyobb összeget adományozó emberekkel, majd az összegyűjtött pénzt személyesen adják át az építés vezetőinek.

Az ország különböző részein elvárt összegekről egylelőre nem állnak rendelkezésre biztos információk, az azonban biztos, hogy a Nőuniót erősítő Szaebjol megyeieknek 5-10 ezer vont kell bedobniuk a közösbe, de pénz helyett azonos értékű terményt is leadhatnak, így

a hosszú évtizedek óta nélkülöző, minimális mennyiségű ételt fogyasztó családok két-három kiló rizzsel lesznek szegényebbek.

A kétségkívül határozott ösztönzésnek a tagok – akik abban sem egészen biztosak, hogy a pénzeket nem fogják-e előbb lefölözni a káderek, illetve az államszervezet különböző szintjein álló hivatalnokok – persze egyáltalán nem örülnek, hiszen az egyébként is napról napra élő embereknek a télre is fel kell készülniük, a családi kasszát elhagyó pénzek miatt pedig sokan az eddigieknél is súlyosabb nehézségekkel küzdenek majd.