Az HBO Go kínálatában is szereplő Anyáim történetét (márciusban írt kritikánk erről itt olvasható) nemrégiben meghívták az Ars Sacra fesztivál versenyprogramjába, így az alkotók remélték, hogy végre párbeszéd indulhat a témában.
A Tabán moziban való szeptember 18-i vetítés előtt egy nappal a szervezők azonban váratlanul kivették a filmet a programból, hiszen nem egyszerűen csak petíció indult a bemutató ellen, de több feljelentést is tettek az ügyben. Az alkotók, Dér Asia és Haragonics Sára az Anyáim története hivatalos oldalán így fogalmazott:
Kétségbeejtő, hogy a kormány homofób törvénye és az azt övező propaganda öncenzúrát és agressziót szül, amely meggátolja az emberek közötti hídépítés és bármiféle valós párbeszéd lehetőségét. A letiltás annak a jele, hogy a hatalom birtokosai nem biztosak pozíciójukban, nem tudnák megvédeni igazukat egy nyílt vitában. Mi továbbra is minden erőnkkel azon leszünk, hogy filmjeinkkel egy elfogadóbb, egymásra kíváncsi társadalom létrejöttét segítsük.
Az ügy azóta újabb hullámokat kavart, sőt, csütörtök délután a fesztivál zsűrijének elnöke, Dér András is lemondott a tisztségéről – vette észre a Balázs Béla-díjas filmrendező sorait a HVG.
Az írás szerint Dér zsűritársaival együtt napokig próbálta meggyőzni a szervezőket arról, hogy változtassák meg a véleményüket, és adjanak lehetőséget a filmnek (aminek egyik rendezője épp a lánya volt), azok azonban az ötven országban aktív, az abortusz, illetve az azonos neműek házassága ellen küzdő Citizen Go, illetve más civilek nyomására végül nem így döntöttek.
A díjátadón tiltakoztam a beavatkozás ellen és lemondtam a zsűrielnöki tisztségemről. Fájdalmas döntés volt, mert az én kezdeményezésemre jött létre ez a fesztivál
– olvasható a posztban, ami a szervezőknek küldött levél szövegéből is idézett:
Nagyon elkeserítő és szomorú, hogy a napi politikát eddig elkerülő Ars Sacra fesztivált a petíciókkal és egyéb fenyegetésekkel sikerült belesodorni a politikába. Akik most elégedetten hátradőltek győzelmük tudatában, azok vesztesek, mert erőszakkal nem lehet sem téríteni sem igét hirdetni. De párbeszédet folytatni sem. Mi, a zsűri, azt gondoltuk, hogy az emberi kapcsolatok érzékeny bemutatása minden ember számára fontos. A dokumentumfilm különösen az a katalizátor, ahol a különböző gondolkodású, világnézetű emberek meghallva egymás véleményét képesek vitázni. Az Ars Sacra filmfesztivál a keresztényi értékek felmutatása mellett a híd szerepét is vállalja, hogy a médiában tematizált diskurzust személyes és emberi relációkban mutassa be. Ahol nem paragrafusokkal, statisztikai adatokkal, hanem embertársaink, felebarátaink küzdelmével találkozhatunk. A zsűri egyöntetű vélemény volt, hogy Az anyáim története ilyen filmalkotás.
A film mellett az elmúlt napokban nem csak Dér, de az Ars Sacra fődíját elnyerő Mesék a zárkából rendezője, Visky Ábel is kiállt:
A fesztiválvetítés kiváló lehetőség lett volna arra, hogy erről a rendkívül összetett, az elmúlt időszakban nagy társadalmi feszültséget generáló témáról őszinte és valódi párbeszéd induljon olyan emberek részvételével, akik nagy valószínűséggel sok tekintetben különbözőképpen látják a világot. A valódi párbeszéd feltétele nem az azonos gondolkodásmód, hanem a másik ember sajátos nézőpontjára való figyelmes nyitottság. Rossz érzés azzal szembesülni, hogy a fesztivált is életre hívó keresztény szellemiség meghatározó része ma Magyarországon – politikai érdekeket is kiszolgálva – nem a párbeszéd, hanem az elzárkózás kultúráját erősíti.
