Az elmúlt években egymást érték a budapesti felhőkarcoló-vita lezárását megcélzó ötletek, melyekből egyelőre csak a MOL Campus válik valósággá: a huszonnyolc emeletes, százhúsz méter magas irodatorony építése már jócskán előre haladt, 2022-ben pedig meg is nyithatja a kapuit a MOL-csoport dolgozói, illetve a tetőteraszról körbe nézni vágyó látogatók előtt.
A világhírű Foster + Partners és a FintaStudio közreműködésében, a berlini KINZO belsőépítészeti megoldásaival épülő óriás azonban távolról sem az egyetlen torony, ami az elmúlt években a városban épült, hiszen a húsz évvel ezelőtt toronyházépítésre kijelölt területen, a Göncz Árpád városközpont tőszomszédságában lévő Agora Tower 65 méteres épülete már áll, bérlői is vannak.
Tőle néhány méterre, a rendőrpalota mellett 2018 nyarán egy 90 méter magas – 2020 tavaszán az MNB érdekkörébe került –, Twist Tower nevű irodaépület kapott jogerős építési engedélyt, a kivitelezése azonban sosem kezdődött el. A tervek azóta lényegesen átalakultak, így a végül Twins néven megvalósuló épületek is hatvanöt méternyire emelkedhetnek majd a gyalogosok fölé.
A következő években várható változások ennyiben azonban nem merülnek ki – a 24.hu birtokába jutott telepítési tanulmányterv, várostervezési koncepció, illetve egyéb dokumentumok szerint az Újpesti-öbölben megvalósuló Marina City-projektben
A dokumentumok szerint a Futureal–Cordia cégcsoport a Meder utca, a Cserhalom utca folytatása, a Váci út, illetve Újpesti-öböl által határolt, a fejlesztők által az árvizektől magasparttal megvédeni vágyott területen a köz számára is használható, kerékpáros közlekedésre is alkalmas vízparti sétányt, illetve szintén szabadon bejárható nagy zöldfelületeket akarnak kialakítani, de a terület barátságosabbá tételét, illetve a városszövetbe való minél erősebb bekötését tűzték ki célul.
A befektető a vezetői összefoglaló szerint a Cserhalom utca kiszélesítésével, fasor kialakításával, a Meder sétány a metrótól az Újpesti-öböl partjáig való kiépítésével, illetve a terület jó részének teljes autómentesítésével is számol.
A budapestiek felé tett, kétségkívül pozitív gesztusok mellett azonban a cég tovább szeretne nyújtózkodni, mint ameddig ma lehet: a hatályos építési szabályzat szerint a területen ugyanis csak maximum negyvenöt méter magas épületek helyezhetők el, „a fejlesztői szándék azonban ennek közel másfélszeresét, 65 métert kíván”, aminek lehetővé tétele a dokumentumok egyike szerint
nem ellentétes a városrendezési és városképi célokkal.
Ez igaz, hiszen Budapesten az elmúlt években mintha pont került volna a hosszú évtizedek óta tartó magasház-vita végére – a város más részein épülő, építési engedélyt kapott vagy épp átadott példák is erre mutatnak –, pedig ez távolról sincs így.
A Budapest TE meg Én nevű podcast új adásában Budapest főépítésze, Erő Zoltán a témában kijelentette: az elmúlt időben megjelentek a főváros előtt a magassági korlátok feloldását kérő, nem a fővárosi Duna-part külső szakaszait érintő kérelmek, hiszen a fejlesztők a magasság emelésével tudják növelni a hatékonyságot.
Erő arra is kitért, hogy a közelmúlt példái nem azt mutatják, hogy a magasházas beépítések sikeresek lennének, ugyanez pedig a rendszerváltás után született lakónegyedekre is igaz: a hetvenes-nyolcvanas évek lakótelepei ugyanis zöldterületekkel jóval ellátottabbak, mint az elmúlt évek fejlesztései.
Az egyik kezével ad, a másikkal elvesz
De mit is ígér a Futureal és a Cordia? A tervek valóra váltásához a Fővárosi Településszerkezeti Terv (TSZT), illetve a Fővárosi Rendezési Szabályzat (FRSZ) több pontjának megváltoztatását kérő befektetőnek többek közt
hogy véghez vigye a városrendezési koncepció és javaslat látványtervekkel együtt összesen közel négyszáz oldalán ismertetett projektet, melynek részleteit alább részletesen bemutatjuk.
A Váci út és az Újpesti-öböl közti területre, a Marina-part fejlesztésének utolsó ütemeként megálmodott, a Váci úthoz öt ponton kapcsolódó Marina City telepítési tanulmánytervét az Urban-Lis Stúdió 2020. november 19-i dátummal látta el, a mappa azóta pedig a XIII. kerületi önkormányzaton át a fővároshoz is eljutott. Erő Zoltán főépítészt, illetve az ügyben szintén illetékes főtájépítészt, Bardóczi Sándort azonban titoktartási kötelezettségük miatt sajnos nem tudtuk megszólaltatni.
Az A tömbben a felkért építésziroda alapvetően 45–65 méter magasságú irodaházakat képzel el, a part felé eső oldalán azonban már a lakófunkciót tartják meghatározónak, de az épületek egyben a negyed kapujaként is szolgálni fognak, így az itt építendő irodaháznak „kellően impozánsnak kell lennie”. Erre a beépítési terv példát is hoz: az A1 jelű telken egy 65 méteres, illetve egy azt körbe ölelő, lábakon álló – így a gyalogosokat átengedő – feleakkora épületrészt vizionál.
A dokumentum szerint a B és C tömb déli, a Cserhalom utca kevésbé forgalmas, Duna partján létrejövő részén változatos magasságú tömegekből álló, egymás melletti földszint + 2–4 szintes, illetve magasháznak minősülő (30 méternél magasabb) társasházak jelenhetnek meg, amelyek félprivát – csak a part irányából megközelíthető –, a közparkoktól kis magasságkülönbséggel különváló udvarokat kaphatnak.
A Duna partján végig futó közpark az Újpest-Városkapu metróállomáshoz közel álló C tömböt határolja majd, ahol eleinte jellemzően lakásokat alakítanak ki, néhány évvel később azonban akár vegyes felhasználású területté is állhat, egyszerre adva otthont irodáknak, intézményeknek, illetve lakásoknak. A különböző magasságú beépítések közül kiemelnék a C3, C4, illetve C5 jelű telkeket, ahová akár a 65 méteres magasságot is elérő toronyhármast építenének.
Ezek a dokumentumok az öböl felől jó kiállítást, sőt, határozottságot sugallnak, míg a Váci út felőli képet kétszintes zöldtetővel, illetve zöldfelületekkel takart garázsszintekkel próbálják meg oldani, így segítve a területen megkövetelt zöldterületi arány elérését.
Az egyetlen telekből álló D tömbbe a Váci úthoz való közelsége miatt csak egyetlen, nagy irodaház kerülhet, annak viszont a Marina City meghatározó, karakteres pontjává kell válnia, hiszen az északról a kerületbe érkezőket ez fogadja majd.
Vélhetően nem lesz mód a 65 méteres legnagyobb magasságot itt átlépni a fővárosi szabályozás tekintetében, holott alkalmas pontja volna a város új, Dunát is átszelő körútjának érkezési pontját definiálni a térben. Addig azonban sok víz lefolyik még a Dunán, meglehet, hogy a magassága legalább kis mértékben növelhetővé válik, és itt tényleg egy karcsúbb, tűszerű építménnyel gazdagodhatna a fejlesztés és vele a kerület meg a főváros.
– teszi hozzá az Urban-Lis.
A fejlesztéshez tartozó, a Juta utcai csomóponttól délre eső – a fenti térképeken nem jelölt – E telken jelenleg egy korábban használt vasúti híd maradványa áll. A terv ennek lehetséges megtartásáról beszél, sőt, felhasználásával akár a mellette építendő lakó- vagy irodaházon is átvezető gyalogos híd is születhet.
Nem ez az egyetlen híd, ami felbukkan a tervekben: a Szekszárdi utca vonalában, a Népsziget fejlesztéséhez kapcsolódó öböl felett ugyanis gyalogos átjárási lehetőséget is biztosítanának, gondolva talán a projektnek a Népsziget irányába való későbbi esetleges folytatására.
Az 1830-as években mesterségesen félszigetté változtatott Népszigeten évtizedek óta pusztulnak a hajógyár műemléki védettséget nem élvező, így az Ister lakóház kivételével bármikor lebontható romjai, a terület tulajdonviszonyai azonban annyira kuszák, hogy a fejlesztések a következő években ott semmiképpen sem kezdődhetnek meg.
Épülő Budapest
Az egykor ipari üzemeknek – köztük a Ganz és Társa Hajógyárnak otthont adó, potenciálisan szennyezett talajon építeni kívánt iroda- és lakóházcsoportok koncepcióterve jelenlegi állapotában egy sosem látott Budapestet mutat, a zöldterületek jó részének közcélra való átadása, illetve a kihasználatlan Újpesti-öböl jókora darabjának rendezése pedig első hallásra csodás ötlet a főváros fejlődéséért szorítóknak, a magasházcsoportok elhelyezése azonban igenis negatív hatást gyakorolna Budapest városképére, még akkor is, ha ezek a város egy gyorsan fejlődő területén, az elmúlt években számos új társasházzal gazdagodó XIII. kerület, illetve Újpest határán valósulnának meg.
A tanulmányterv a beépítendő területet a város számos pontjáról mutatja meg – így a Várnegyedben álló Sándor-palota, a Karmelita-kolostor, illetve a Budavári Sikló felől –, így látható, hogy milyen hátteret kapna például az Országház, illetve a pesti oldal, ha a város északi részén sorban emelkednének ki hasonló, hatvanöt méter magas, vagy annál is magasabbra törő épületek.
A dokumentumok mindemellett szellős beépítésről írnak – ez a számok talaján maradva tökéletesen igaznak is tűnik, de felmerül a kérdés, hogy a Váci úti irodafolyosó közelsége ellenére eddig csendes, nyugodt környezetet hirtelen nyüzsgő, nagyvárosias, 2500–3000 lakást, illetve bruttó 120 ezer négyzetméternyi irodaterületet magában foglaló negyedre kell-e cserélni?
Szerkesztőségünk birtokába jutott egy, a XIII. kerület tulajdonosi, kerületfejlesztési és lakásgazdálkodási bizottsága részére küldött levél, amely szerint a kerület vezetése 2020-ban településrendezési szerződést kötött a Cordia International Zrt.-vel, decemberben pedig a befektetők azt kérték tőlük, hogy a Fővárosi Önkormányzatnál kezdeményezzék a Fővárosi Településszerkezeti Terv (TSZT), illetve a Fővárosi Rendezési Szabályzat (FRSZ) változtatásait.
A projekt feletti döntés így a Főpolgármesteri Hivatal kezébe került, ahol remélhetőleg egészséges megoldást találnak a felmerült kérdésekre, és a közeljövőben egy olyan városnegyed születhet, amely kevésbé formálja át Budapest panorámáját.
