Kultúra

Hatékonyan tenyerelt rá a vidéki színházakra a kormány

A hatalom szempontjából jól vizsgázott az új színháztörvény, a kormány simán átnyomta az akaratát több ellenzéki városban. Egyedül Egerben mérgesedett el az igazgatóválasztás, de a minisztérium Pécsen és Szombathelyen is eredményesen szűkítette a közgyűlés mozgásterét. Az érintett polgármestereket kérdeztük a helyzetről.

A kormány a tavalyi önkormányzati választások után vezette be a közös fenntartású színházak modelljét, amely lényegében azt takarja, hogy ha egy város továbbra is igényt tart a helyi színház állami támogatására, akkor jelentős beleszólást kell adnia az illetékes minisztériumnak a színház működtetésébe – beleértve az igazgatói kinevezéseket is. A változás eleinte főleg a budapesti színházak sorsával kapcsolatban izgatta a közvéleményt (Karácsony Gergely végül megegyezett a kormánnyal, hogy mely fővárosi színházak lesznek közös, és melyek tisztán önkormányzati fenntartásúak), pedig legalább ilyen jelentős kérdéseket vetett fel a vidéki városok kulturális intézményei esetében is. Ez most ősszel igazolódott be látványosan, mikor a kormány három ellenzéki önkormányzat színházában is simán érvényesítette az akaratát.

A minisztérium által dominált szakmai bizottságok segítségével Szombathelyen, Pécsen és Egerben is elérték, hogy a mezőny egyetlen választható jelöltre korlátozódjon, lényegében az Emmivel való egyetértésre szűkítve az önkormányzat mozgásterét.

Persze az önkormányzatok szembe mehettek volna a szakmai bizottság döntésével, de ez esetben elestek volna a több százmillió forintos állami támogatástól. Az eljárás ugyan csak az egri Gárdonyi Géza Színház esetében vezetett nyílt konfliktushoz, de ez korántsem jelenti azt, hogy a másik két polgármester elégedett lenne a jelenlegi szisztémával. A három érintett városvezetőt, Mirkóczki Ádámot, Péterffy Attilát és Nemény Andrást kérdeztük arról, hogyan értékelik a jelenlegi helyzetet és mit tartanának elfogadható megoldásnak az állami és az önkormányzati hatáskörök viszonylatában.

Példát akartak statuálni

Eddig Egerben mentek el a legmesszebb az új rendszer tesztelésében. Az ellenzéki többségű önkormányzat ellenezte az egri színházat 2011 óta irányító Blaskó Balázs kinevezését egy újabb ciklusra, ám a szakmai bizottság az ő pályázatát támogatta, míg a rivális Szőcs Artúr pályázatát leszavazták. A kilencfős bizottságról tudni érdemes, hogy a miniszter közvetlenül egy, a minisztérium által felkért tagokból álló Színházművészeti Bizottság pedig négy tagot delegálhat bele, így a fennmaradó négy helyen osztozkodik az önkormányzat, a társulat, illetve a szakmai szakszervezet. A kormány delegáltjai tehát akkor is eleve többséget élveznek, ha a színház és a városvezetés egységes álláspontot képvisel. Az egri közgyűlés azonban szembe ment a bizottság döntésével, és október végén mégis Szőcs Artúrt nevezte ki a színház élére. A dacolás nem tartott sokáig, mivel Kásler Miklós közölte Mirkóczki Ádámmal, hogy ez esetben nemcsak jövő évi állami támogatástól esnek el, de az ideit is vissza kell fizetniük, összesen hatszázmillió forintot. Mirkóczki ugyan ezt a lépést zsarolásnak nevezte, mégis engedett, és múlt héten Blaskó Balázst tette meg igazgatónak, hatályon kívül helyezve a közgyűlés határozatát.

Mirkóczki Ádám Fotó: Mohos Márton /24.hu

Elég sajnálatos, hogy az egriek akaratából, többsége által megválasztott városvezetés egy 100 százalékos egri tulajdonú intézmény élére nem jelölhet senkit. A kormány szerint nincs szabad akarata az egrieknek ebben a kérdésben

– mondta akkor Mirkóczki, aki kérdésünkre kifejtette, hogy szerinte a kormány rajtuk akart példát statuálni a többi ellenzéki önkormányzat számára.

„Más logikát nem nagyon látok a történtekben, mint hogy megelőzve a többi városban esetlegesen kialakuló konfliktust, gyorsan demonstrálták Egeren keresztül, hogy úgy lesz, ahogy ők akarják, és kész. Én azért tartom nagyon szomorúnak ezt a történetet, mert az elmúlt egy évben törekedtem a rugalmasságra és kompromisszumkészségre. Az utolsó pillanatokig volt is egy olyan személy, akiben meg tudtunk volna egyezni, de egyszer csak Blaskó Balázs bejelentette, hogy mégse az lesz az igazgató, hanem majd ő. Így a kompromisszumos jelölt be sem adta végül a pályázatát.”

Mirkóczki Ádám zsarolásra hivatkozva mégis Blaskó Balázst nevezi ki színházigazgatónak
Az egri polgármester szerint színtiszta politikáról van szó.

A közgyűlés döntését követő miniszteri levél szerinte elég egyértelműen fogalmazott: vagy elfogadják Blaskót, vagy elesnek a jövő évi pénztől, és ezen felül vissza kell fizetniük az idei támogatást is. Ezért Mirkóczki úgy véli, ezt nagyon nehéz másként értékelni, mint zsarolásként. A polgármester egy ponton a színház teljes fenntartását is felajánlotta a kormánynak, ami tiszta helyzetet teremtett volna:

Rendben van, nevezzen ki a minisztérium a portástól az igazgatóig mindenkit, de akkor vegye át a színházat. Odaadjuk, és nem szólunk bele semmibe. Ezt azonban elutasították

– mondta a 24.hu-nak.

A polgármester annyira próbált a politikai törésvonalakon felülemelkedni, hogy Vidnyánszky Attila véleményét is kikérte, aki azt mondta: az ő álláspontja szerint csak olyan igazgató lehet bármilyen város színházának élén, aki élvezi a polgármester vagy a városvezetés bizalmát. „Ez nyilván a magánvéleménye, és nem is szeretném őt kellemetlen helyzetbe hozni, de számomra megnyugtató volt hallani, mert ez egy teljesen logikus, épkézláb gondolat. Ha a városnak van egy intézménye, akkor az intézményvezető legyen kompatibilis a városvezetéssel, legalább a munkakapcsolat szintjén.” Ez az alapvetés hiányzik Mirkóczki szerint Blaskó esetében, aki politikai nyilatkozatokkal „turnézik az országos sajtóban”. Nagyon aggasztónak találja, hogy Blaskó lassan vérig sértett minden egri képviselőt, balliberálisozva és dilettánsozva őket a nyilvánosságban.

Persze kérdés, hogy miféle sikerben reménykedtek, mikor szembe mentek a kormányzati szándékkal, úgy hogy közben aláírták a közös fenntartásról szóló megállapodást? Mirkóczki szerint volt alapjuk a bizakodásra, mert jogilag most sem egyértelmű a helyzet. Egyfelől van az önkormányzat és a minisztérium között létrejött közös fenntartói szerződés, amely valóban azt mondja ki, hogy a miniszter és a polgármester egyetértésével lehet felmenteni és kinevezni igazgatót, ha nem a szakmai bizottság döntését fogadja el a közgyűlés. Viszont a művészeti törvény, és egy ahhoz kapcsolódó kormányrendelet egyértelműen fogalmaz, hogy a közgyűlés a saját hatáskörében eltérhet a szakmai bizottság döntésétől, és csak indokolni köteles.

Az egri Gárdonyi Géza Színház épülete. Fotó:MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

Mi ez utóbbi alapján döntöttünk úgy, hogy a szerintünk szakmailag legjobbat választjuk. Erre mondta azt a minisztérium, hogy akkor az idei és jövő évi állami támogatástól is megfosztják a színházat. Ebben a gazdasági helyzetben, amikor Egernek így is van egy másfél milliárdos gazdasági kiesése a költségvetés szintjén, nagyon mérlegelni kellett, hogy most egy személy miatt bukjunk-e hatszázmilliót, vagy sem

– mondta Mirkóczki Ádám, aki, ha visszamehetne az időben, most biztos nem lenne hajlandó „jóhiszeműen” aláírni a közös fenntartásról szóló szerződést a jelenlegi formában. Már a szerződéstervezet kialakításánál sem volt mozgásterük, a minisztérium nem vette figyelembe az önkormányzat javaslatait, ám az anyagi kényszer már akkor is jelen volt. Állítása szerint minden erejével azon lesz, hogy haladéktalanul újratárgyalják az erről szóló passzusokat.

Legyen egzaktul lefektetve, kinek meddig terjed a hatásköre. És ha valami a miniszter és a polgármester egyetértésén alapul, akkor ne derülhessen ki az, hogy valójában csak a miniszter egyetértéséről van szó, amit a polgármester kénytelen elfogadni.

Mirkóczki szerint a jelenlegi eljárás amúgy nemcsak méltánytalan, de alkotmányos kérdéseket is felvet, mert megkérdőjelezi a képviselők szabad mandátumát. „Hogyan kényszerítsek rá egy közgyűlési többségre egy olyan döntést, amit ők nem szeretnének? Ezek szerint mégsem szabad a mandátum?” – kérdezi, hozzátéve, hogy itt pontosan ez történt, mert ha megfeszül, akkor sem tudta volna kineveztetni Blaskó Balázst igazgatónak a közgyűléssel. Azt csak egy sajátos véletlennek tartja, hogy a rendkívüli jogrend miatt most felülírhatta a döntést, és a közgyűlési jogosítványokat gyakorolva egy személyben választhatta ki az Emminek tetsző jelöltet.

Nem találtak kiskaput

A tavalyi választások óta szintén ellenzéki vezetésű Pécsen nem fajultak a dolgok odáig, mint Egerben, mert a veszélyhelyzet alatt a közgyűlés jogkörét is gyakorló polgármester, Péterffy Attila inkább elébe ment a konfliktusnak, és a kormány által támogatott jelöltet nevezte ki, nehogy elessen a város az 520 milliós állami támogatástól. Jövő évtől tehát a pécsi társulat tagjai, Lipics Zsolt és Vidákovics Szláven veheti át a Pécsi Nemzeti Színház irányítását Rázga Miklóstól, és nem alakulhatott ki igazi versengés, hiába pályázott a színházigazgatói tisztségre a Bodor JohannaUdvaros Dorottya páros, továbbá Komáromi György a Radnóti Színházból és Csányi László operaénekes is.

Lipics Zsolt (b) Harold Gorringe és Vidákovics Szláven (j) Brindsley Miller szerepében Peter Shaffer: Black Comedy című bohózatának próbáján a Pécsi Nemzeti Színházban 2012. október 10-én. Fotó: Kálmándy Ferenc /MTI

Péterffy Attila kérdésünkre elmondta, hogy ő a zsarolás szót semmiképp nem használná a történtekre, ettől függetlenül visszatetszőnek tartja a jelenlegi rendszert, amely a városvezetés mozgásterét rendkívüli módon leszűkíti. Az előadóművészeti törvény módosításával szerinte a kormány nagyon hatékony munkát végzett a maga szempontjából, hiszen ennek révén a minisztériumi jelölt gyakorlatilag egyenes ágon bejuttatható a színházigazgatói székekbe.

Ez egy jól létrehozott mechanizmus. Vizsgáltuk a törvényt innen és onnan, hogy vajon ki lehet-e bújni alóla, és egyáltalán, milyen tárgyalásipozíció-erősítő lehetőségeink léteznek. De nem találtunk semmilyen kiskaput. Ha valamely város a színháza fenntartásában kéri az állam anyagi segítségét, akkor kvázi elfogadja ezt a kényszerpályát

– mondta a 24.hu-nak Péterffy Attila, hozzátéve, hogy amikor a közös fenntartói megállapodást aláírták a kormánnyal, még nem látta át teljes mélységében a rendszer jól szabályozottságát. „De lehet, hogyha ismerem, akkor sem tudok másként dönteni, hiszen a közös fenntartás keretében az államtól érkező 520 millió forint aligha nélkülözhető a város számára.”

Lehetségesnek tartja, hogy vannak olyan relatíve jól finanszírozott önkormányzatok, amelyek megtehetnék, hogy nem működnek együtt, inkább átvállalják a teljes finanszírozást, cserébe a város a kormány beleszólása nélkül választhatja ki az igazgatót, akivel szívesen dolgozik. Ám Péterffy szerint a városok többsége azért ki van eléggé véreztetve ahhoz, hogy ilyen kurucos önállósággal kiválassza a saját igazgatóját. „Az egri példa is azt igazolta, hogy sajnos jól döntöttünk, mert a vége úgyis ez lett volna.”

Szerinte abnormális, hogy az állam az élet minden területére így befurakszik:

Számomra egy visszataszító ország képét mutatja, ha az állam ilyen szinten beépül a társadalom minden sejtjének működésébe, és most már az egy-egy önkormányzat hatáskörébe tartozó kulturális intézményekre is kvázi rátenyerel – nyilvánvalóan igyekezve ott politikai érdekeket érvényesíteni.

Azt Péterffy is indokoltnak látja, hogy az államnak legyen beleszólása azon színházak működtetésébe, amelyek finanszírozásában részt vesz, így a Pécsi Nemzeti Színházéba is, ám a kormányzat jelenlegi hatáskörét erős túlzásnak tartja. El tudná képzelni, hogy állam és az önkormányzat mondjuk fele-fele arányban kaphatna szavazati és veleményalkotási jogot az igazgatóválasztásba. Szerinte ez még így is nehezített pálya lenne az önkormányzatoknak, hiszen míg a jelenlegi kormány esetében az állami ötven százalék teljesen egységes, a városi ötven százalék nem lenne az. De egy ilyen felállást mégis sokkal méltányosabbnak tartana a mostaninál, ahol a kormány emberei eleve többségben vannak az értékelő bizottságban.

Pécsnek 520 millió forintjába került volna, ha nem a kormány jelöltjéből lesz színházigazgató
Ezért az ellenzéki többség ellenére azt a Lipics Zsoltot választották meg a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójának, akit a kormányoldal favorizált.

A fő különbség az elmérgesedett egri esethez képest, hogy a kormányzati hátszéllel kinevezett Lipics Zsoltot amúgy teljesen alkalmas jelöltnek tartja a polgármester, maximális együttműködésre fog törekedni vele.

„Tudom, hogy ő nem pártember, nem gondolom, hogy problémák lennének az együttműködéssel. Abnormális, hogy a pályázatértékelési szakaszba a politika ilyen mértékben beleszól, de Lipics Zsolt nem tehet arról, hogy őt kik támogatják, és kik nem” – mondja Péterffy, hozzátéve, hogy, amint korábban is jelezte, lesznek elvárásai az új igazgatóval szemben: „Fogom kérni, hogy érezhető változások következzenek be a színház műsortervében, például a népszínházas irányból való ellépés tekintetében, és a gazdálkodás tudatosságában is egyértelmű javulást várok. Úgy vélem, nem kell félnem, hogy Lipics Zsolt ezeket ne tudná megugrani” – mondta Péterffy, aki a PécsMa oldalnak nyilatkozva azt is kijelentette: az nem fordulhat elő újra, hogy Pécs valamelyik kulturális intézményéből kitiltsanak egy Alföldi-darabot.

Péterffy Attila Fotó: Marjai János /24.hu

Nem lenne jó katona

Októberben Szombathelyen is igazgatóválasztást tartottak, és a változás szükségszerű is volt, mivel a Weöres Sándor Színházat 2007-ben megalapító és azóta irányító Jordán Tamás bejelentette, hogy nem indul újra az igazgatói székért. Ketten adtak be pályázatot, Szabó Tibor színész, a szombathelyi társulat tagja, illetve Harsányi Sulyom László rendező, aki a 2000-es években vezette a tatabányai Jászai Mari Színházat. Harsányi szeptemberben nyilvánosságra hozta pályázatát, amelyet olyan alkotókkal együtt írt, mint Czukor Balázs, Mohácsi János, Szikszai Rémusz és Perényi Balázs. Harsányi kinevezése esetén ők alkották volna az állandó rendezőgárdát a következő öt évben. A szakmai bizottság azonban 3:6-os arányban leszavazta Harsányi pályázatát, míg Szabó Tiborét támogatta, így a szombathelyi városvezetésnek nem maradt más opciója, minthogy kinevezi az egyedül talpon maradt jelöltet, már ha nem akarta veszélyeztetni az állami támogatást. Harsányi Sulyom László a Facebookon számolt be arról, hogy a bizottsági meghallgatáson a minisztérium által delegált államtitkár nekiszegezte a kérdést, hogy igazgatóvá választása esetén belépne-e a Vidnyánszky Attila elnökölte Magyar Teátrumi Társaságba.

Némi habogás után azt találtam kinyögni, hogy nem ismerem a Teátrumi Társaság belső működését, de ha szabad véleménynyilvánításon alapul, akkor miért ne? Hiba volt. Bocsánatot kérek a Magyar Teátrumi Társaság tagjaitól. Valójában csak menteni akartam az irhámat, és azoknak az ügyét, akikért az elmúlt két hónapban dolgoztam, hogy jó színházat csinálhassunk Szombathelyen. Valójában félre akartam vezetni szegény teátrumisokat, hogy azt higgyék, megbízhatnak bennem, és legalább néhány voksot rám is adjanak, hátha miránk is szavazhat a szombathelyi közgyűlés. De szerencséjükre átláttak a szitán, és megérezték, hogy nem voltam őszinte, és nem bízhatnak meg bennem. Sose lennék jó katonájuk. Nemhogy ezredesük. És ez sajnos igaz. Így, kissé megszégyenülve ugyan, de nem leszek a Weöres Színház igazgatója

– írta október elején.

Most a város polgármesterét, Nemény Andrást kérdeztük, hogyan értékeli az ügyet és az egész eljárást. Az igazgatóválasztás szerinte „szabályos keretek között zajlott: két jelölt volt, a város mindkettőt támogatta. Mivel azonban a bizottság az egyik jelöltet támogatta csak, ő került a közgyűlés elé, és egyhangúlag őt fogadták el” – mondta a politikus, aki az Éljen Szombathely Egyesület jelöltjeként nyerte meg a tavalyi önkormányzati választást. Hozzátette, hogy Szabó Tibor rátermettségében már csak azért sem volt okuk kételkedni, mert ő is alapító tagja a Weöres Sándor Színháznak, sok éve szerves része a város kulturális életének, ráadásul a társulat és a szakszervezet is mellette tette le a voksát.

A szombathelyi Weöres Sándor Színház Fotó: Farkas Norbert /24.hu

Az eredménytől függetlenül viszont Nemény is azt tartaná jónak, ha a helyben élők tudnának dönteni az intézményvezetőkről, nem pedig a minisztérium által delegált külső szakértők, akik többségben vannak a pályázatokat elbíráló bizottságban. „A véleményüket kikérni fontos, mert az államnak is van fenntartási vállalása, de a végső döntést az önkormányzatoknak szabadon kellene meghoznia” – mondja a polgármester, aki ezúttal is jobban örült volna, ha a szakmai bizottság továbbengedi mindkét pályázatot, és a közgyűlés maga döntheti el a két alkalmas jelölt közül, hogy kivel szeretne dolgozni.

Ez az elvi kérdés már csak azért is fontos, mert a jövőben akár Szombathelyen is előfordulhat, hogy a minisztérium olyan jelöltet támogat, akit az önkormányzat kifejezetten elutasít, és akkor ismét az egrihez hasonló konfliktushelyzet állhatna elő.

Ennek jövőbeni lehetőségét Nemény András is elismeri, mint mondja, egy esetlegesen kormányváltás után ezért is lesznek ők mindenképp azon, hogy megváltoztassák a jelenlegi eljárást. Ő azt javasolná, hogy a szakmai bizottságban ne legyen kormánypárti többség, a testület pedig eleve csak véleményezési joggal bírjon.

Így szembe mehetne a szakmai bizottság döntésével az önkormányzat, amit persze meg kellene indokolnia. De az állami támogatást nem lehetne ennek függvényévé tenni. Ezt tartanám normális, vagy ideális állapotnak, és erre fogok törekedni, ha lesz lehetőségem egy értő kormányzatnak elmondani az érveimet.

A közös fenntartás és az igazgatóválasztás módjával kapcsolatos kérdéseinkkel az Emmit és a Magyar Teátrumi Társaságot is megkerestük, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.

Kiemelt képünkön a pécsi Nemzeti Színház épülete. Fotó: Marjai János /24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.