Az élőzenei szektor, ha magához is tér jövőre, nehezen belátható, milyen sebességgel lesz képes újraépíteni magát, mennyire fognak az emberek elkezdeni koncertre járni
– mondta Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke. A megnyitón rajta kívül beszédet mondott még Porga Gyula, Veszprém polgármestere, Navracsics Tibor a VEB2023 kormánybiztosa.
Nem meglepő módon a beszélgetések és előadások jórészt a Covid-válság zeneiparra gyakorolt hatásáról szóltak. A konferenciáról kiadott közlemény szerint a két legnagyobb érdeklődésre számot tartó panelek egyike Szilágyi Dávidnak, a PwC vezető elemzőjének prezentációja volt arról a hatástanulmányról, amit a Szövetség rendelt meg a koncert- és fesztiváljegyek áfakulcsának egységesen 5%-ra történő csökkentéséről. A tanulmány finanszírozását a szakma sok szereplője vállalta magára, a Music Hungary Szövetség mellett a Sziget Zrt., a Magyar Fesztiválszövetség, a VOLT Produkció, a ZEME -Zenei Managerek Szövetsége, a Broadway, az Inconcert cégek állták.
2019-ben összesen több mint 7-millió jegy kelt el különböző koncerteken és fesztiválokon, amely nettó 45 milliárd Ft jegyárbevételt jelentett a szektor szereplői számára, melybe a vendéglátás és egyéb kapcsolt szolgáltatások bevételei nem számítanak bele. Az iparág az áfacsökkentés közvetlen hatása miatt 6,7 milliárd Ft addicionális nettó bevételhez tud jutni évente, amitől ugyan elesik az államháztartás, de a költések miatt, a PwC számítása szerint ennek közel háromszorosa térülne meg. Szilágyi azt is elmondta, hogy a jelenlegi 18% és 27%-os, nemzetközi viszonylatban kiemelkedően magas áfakulcs megnehezíti a külföldi előadók „megszerzését”, mely csökkenti a versenyképességet, hazai viszonylatban pedig csökkenti a kockázatvállalási és vállalkozási kedvet is.
Az épp a Konferencia ideje alatt bejelentett újabb szigorítások, bezárások és a kijárási tilalom is jele annak, hogy iszonyú nehéz bő fél év, talán egy év is állhat a zenészek és zenei szereplők előtt, pedig a kulturális szférát így is elképesztően megtépázta az elmúlt kilenc hónap, az újraindítás is nehezített pályán történik majd. Egy ilyen jellegű, hosszú távú segítséggel hasonló esetekben a zenei vállalkozásoknak később kell a bércsökkentés vagy leépítés eszközéhez nyúlni, illetve a jegyáremelés is elkerülhető lehet, valamint megelőzhető egy több mint 40 milliárd forintos, hatalmas kulturális és társadalmi jelentőséggel bíró ágazat összeomlása. A teljes hatástanulmány elérhető a MHSZ weboldalán.
A Konferencia „headliner” beszélgetésének vendége Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója, a magyar könnyűzene koordinálásért és társadalmiasításáért felelős miniszteri biztos volt. Weyer Balázzsal beszélgettek arról, hogy miből és hogyan épül fel az az ötéves tervezet, amit még tavasszal nyújtott be Demeter a kormány felé, ebben érintették a hazai rádiózás, az oktatás, a klubok és zenekari próbatermek helyzetét is, mely mind-mind erősen támogatásra és javításra szorul.
A beszélgetés alatt már tudható volt, hogy a szórakozóhelyeket ismét be kell zárni és újabb rendezvénytilalom lesz, de ezen kiesések enyhítésére irányuló kormányzati lépésről Demeter sajnos nem tudott információt adni.
A 2012-ben elindított Music Hungary Konferencián évről évre a legfontosabb problémákat járják körül, ám a közlemény szerint kétségtelen, hogy jó eséllyel idén van a legnagyobb szükség egy ilyen platformra, a zenei szakma pedig reméli, hogy megéri a következő évet, ám, ahogy ez mindenkitől elhangzott, valós, igazi állami segítség nélkül ez lehetetlen lesz.
Kiemelt kép: Marjai János/24.hu
