1988. január 29-én mutatták be minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét a Vígszínházban, amely harminckét éve folyamatosan műsoron van. November 14-én délután a 999., este pedig már az 1000. előadást láthatták volna a nézők. A bevezetett intézkedések miatt a délutáni előadás elmarad, este azonban online bárki részese lehet a mínusz egyedik jubileumnak – írja a színház közleményében.
A padlás Sztevanovity Dusán ötletéből, Presser Gábor zenéjével és Horváth Péter írói közreműködésével született meg, Marton László rendezésében.
Sokat változott az időben, hogy mit jelent számomra ez a darab. A felkészülés éve tele volt szorongással: megél-e egy ilyen, puritán zenés játék a hatalmas Vígszínházban? A premiert az emeleti világosító fülkében izgultam végig. Aztán futottam, hogy leérjek a földszintre, mielőtt elnémul a nézőtér. Leértem. És még vagy húsz percig toporogtam szerzőtársaimmal az ügyelőpultnál, míg végül a színészek betereltek a színpadra. Felülmúlhatatlan érzés volt. Angyal szállt el A padlás fölött. És azóta is itt kering
– meséli Sztevanovity Dusán a közleményben.
Az elmúlt évtizedek töretlen sikerét látva azt gondolhatnánk, az első perctől fogva kiemelt körülmények között készült A padlás, pedig az indulás közel sem volt ideális.
A színház épp kutyaszorítóba került, nem kaptunk meg egy aktuális dotációt, a díszlet csupa korábban használt bútorból, kacatból állt, s így tökéletes, de Fehér Miklós díszlettervezőnek esélye sem volt, hogy bármi mást is kigondoljon. Neki is – akárcsak Jánoskúti Mártának a jelmezekre – fillérek jutottak. A zenét is egyedül játszottam fel, zenészekre sem jutott pénz. Egészen más okból, az előttünk készülő darab csúszása miatt a nagyszínpad helyett a Házi Színpadon kellett próbálni, néhány léc és vásznak jelezték a díszleteket, a színészeknek vigyázniuk kellett, hova lépnek, nehogy még baleset is legyen. Minden előjel erősen billegett. A premier éjszakáján Dusán, Horváth Péter és én – a szerzők – megköszöntük Marton munkáját, s ő azt mondta, »gyerekek, ez egy emlékezetes nap, ez a darab egy kincs«. De azt nem hinném, hogy bármelyikünk is gondolta volna, hogy a Víg több, mint egymillió jegyet ad majd el, és lesz egy 999. A padlás előadás. Nagyon rossz, hogy Marton László ezt már nem láthatja
– emeli ki Presser Gábor.
Az előadás 13 szerepét az elmúlt 32 évben közel 100 színész, több generáció játszotta. Igó Éva a bemutatón Süniként, az elmúlt években pedig Mamókaként áll a színpadon.
Rengeteg személyes emlék, barátság köt A padláshoz, hiszen végigkísérte a pályámat. A lányom ezen a darabon nőtt fel, az első előadások egyikén is ott ült a nézőtéren, és amikor színpadra léptem felkiáltott: Ott van Anyukám! A mellette ülő nézők egyike kedvesen beszédbe elegyedett vele: engem is így hívnak. Mire a lányom nagy szemekkel megkérdezte tőle: Tényleg, téged is Süninek hívnak? Azóta persze már az unokáim is többször látták A padlást, de ismerek olyan óvónőt, aki minden csoportját elhozza a darabra, amikor már elég nagyok a gyerekek. Mamóka szerepével kapcsolatban pedig talán az a legkedvesebb emlékem, amikor egy kisfiú az előadás után virágot hozott nekem, hogy megvigasztaljon azért, mert nincsenek unokáim.
A padlás alkotói csapata és a Vígszínház társulata bízik abban, hogy hamarosan A padlás 1000. előadását is megünnepelhetik élőben, együtt a közönséggel. A padlás 999. előadásának élő közvetítéséről ide kattintva találnak bővebb információt.
Kiemelt kép: A padlás egykori és akkori szereplői a Vígszínház színpadán 2013-ban. Fotó: Kallos Bea/MTI
