Kultúra

Új részletek derültek ki a Városliget mellé tervezett városnegyedről

A külső-erzsébetvárosi tömbrehabilitáció az egykori trolibuszgarázs, a Központi Tejcsarnok, illetve a Mauthner-féle magkereskedés műemléképületeit is érinti majd.

Az elmúlt két hétben két erzsébetvárosi építési projekt borzolta az épített örökségért aggódók idegeit: egy szerkesztőségünkhöz eljutott dokumentumból kiderült, hogy az Állatorvostudományi Egyetem hatvanas években született épületeinek egy részét lebontják, helyükre pedig egy Mészáros Lőrinc gyermekeinek tulajdonában lévő építésziroda tervezte új épület kerül.

A hatályos építészeti szabályozások elkerülése érdekében gyakran alkalmazott nemzetgazdasági szempontból való kiemelésnek köszönhetően a környezetéhez alkalmazkodni egyáltalán nem kívánó, túlméretezett óriás építése a tervek szerint 2021-ben indul meg.

Mészárosék tervezik az állatorvosi egyetem új, túlméretezett épületét
A környezetébe nem illő épület mögött a felcsúti milliárdos gyermekeinek tulajdonában álló vállalkozás áll. Állatorvosképzés- és épülettörténelem II. Józseftől a Mészáros családig. 

Az utcaképet jócskán megváltoztató projekt gyökeresen átformálja majd a környék képét, ugyanez pedig a néhány nappal korábban – elsőként szintén általunk bemutatott – Liget City-projektre is maximálisan igaz, hiszen az 1997-ig trolibuszgarázsként és -műhelyként, azóta pedig üzlet- és irodaegyüttesként hasznosított Damjanich utca 11-15., a Rottenbiller utcai egykori Központi Tejcsarnok, illetve a mellette álló Mauthner Ödön-féle magkereskedés épületei az elképzelések szerint – a nem védett magraktárak mostanra jórészt véget ért bontása után – egy új városnegyed kulcsfontosságú részeivé változnának.

Hosszú cikkünkben az épületek története mellett a tulajdonosi háttért is felvázoltuk: kiderült, hogy a munkákat a luxemburgi gyökerű Zeitgeist Asset Management által 2019-ben alapított projektcég, a Liget City Project Kft. egy német nyugdíjalap felkérésére végzi el, célja pedig lakás-, iroda- és egyéb célú épületek a megüresedett területre való építése, illetve a műemléki védelmet élvező részek teljes felújítása lesz.

Műemlékeket eltaposó lakó- és irodanegyed születhet a Városliget közelében
A fővárosi tejellátás egykori központja, a Mauthner-féle magkereskedés, illetve a lóvasutat, villamosokat és trolikat is látott Damjanich utcai épületek egyszerre alakulhatnak át valami olyanná, amire korábban Budapesten még nem volt példa.

A bontható részek augusztus óta válnak romokká, mostanra pedig feltárult a jelenlegi állapotában száztíz éve nem látható tömbbelső, a leendő negyed terveit azonban a cég nem publikálta, hiszen azok még távolról sincsenek készen.

A környék képe, a Liget City projekt keretein belül revitalizálásra váró terület kiemelésével. Fotó: Zeitgeist

Októberben bemutatták azonban a számos magyar és nemzetközi építésziroda meghívásával kiírt, zárt nemzetközi ötletpályázat eredményeit.

A látványtervek és leírások ugyanabba az irányba mutattak: az építészek kivétel nélkül újabb szintekkel kívánták megkoronázni a területet Damjanich utcai felől határoló egykori garázsépületet, a műemlékek mögötti, kiürített területre pedig méretes tömböket álmodtak meg.

A szerző felvétele

A képeken lévő látvány egyértelműen túllépi az egészséges határokat, hiszen annak ellenére, hogy megjelenésükkel a környező századfordulós ingatlanok piaci értéke is nő, a zöldterületekben szegény Külső-Erzsébetvárosban azonban egy ilyen megoldásokat használó, túl magasra törő tömbrehabilitáció nem feltétlenül a legjobb ötlet.

A projekttel kapcsolatban megannyi kérdés merült fel, így a VII. kerületi önkormányzat a legjobbkor tartott egyórás online lakossági fórumot a kérdésben. A Niedermüller Péter polgármester, Szücs Balázs alpolgármester, a kerület főépítészeként működő Sólyom Benedek, illetve a beruházót mindkét hazai projektjénél – a Lónyay utca 26-nál, illetve itt is – segítő IDPM Consultant egyik feje, Daróczi Ferenc részvételével zajlott, Facebookon követhető eseményen a kerület vezetője kijelentette:

fontosnak tartja, hogy a kerület képét javítsák, ehhez pedig az új beruházások is létfontosságúak, főleg, ha a kevésbé fejlett kerületrészekben valósulnak meg. Tesznek tehát azért, hogy most, az anyagi lehetőségek még korlátozottabbá válásával – amin még tovább ront a budapesti parkolás kormány általi ingyenessé tétele – ezek a lehetőségek továbbra is meglegyenek, a születő projekteket pedig a lakossággal is megvitassák.

Daróczi szerint a nem csak kerületi, hanem országos szinten is példaértékű beruházás a környezet értékét is jelentősen megnöveli, főleg, hogy a Liget City jelentette változások nem akarnak megállni a telekhatároknál: a szűkebb környezetének minőségét is javítani igyekeznek majd, komplett rehabilitációt hozva a háború óta jórészt érintetlen területnek.

Az önkormányzat 150 millió forintos településrendezési szerződést kötött a beruházóval, ennek egy részét pedig a környező utcák zöldterületeinek fejlesztésére fordíthatják majd – szúrt közbe Szücs, akitől az IDPM vezetője vette vissza a szót, aki a fórum egy korábbi pontján a IX. kerület esetét hozta pozitív példaként. Ez nem feltétlenül volt azonban szerencsés, hiszen Ferencváros számtalan értékes épületét, sőt, egységes utcaképeket veszített el azért, hogy a Corvin-negyed, valamint a Külső-Ferencvárosban épült lakóházak megvalósulhassanak.

A több alkalommal is szót kapó Sólyom mindemellett arra is kitért, hogy a tágabb környezetben is életminőség-javulást hozni akaró munkálatok részleteit a lakossággal, a hivatalokkal, illetve a beruházóval közösen akarják kitalálni, szem előtt tartva az Erzsébetváros számára legkedvezőbb irányt, így további lakossági fórumok várhatók.

Egy biztos: Daróczi szerint 2021 tavaszára születik meg a végleges terv, figyelve arra, hogy a Dembinszky utcai házak a mostani bontási terület felé néző ablakain továbbra is ugyanannyi természetes fény jusson be, az építési engedély megszerzése után, 2022 közepén pedig akár a lényegi építési munkák is megkezdődhetnek.

A vezető néhány, az ötletpályázat eredményei szülte félreértést is tisztázott: a Liget City épületei nem lesznek például toronyházak – a törvényileg megszabott maximális épületmagasság földszint + 6 emelet, műemlékeken pedig egy szinttel kevesebb –, de a zöldterületekre is odafigyelnek majd, hiszen

a nem csak eladásra szánt – jó részüket a nyugdíjalap meg kívánja tartani, hiszen „hosszútávú szomszédságra akarnak berendezkedni” – lakásokat is magukban foglaló épületek lapostetőinek hatvan százalékára például növényzet kerül, a házak közti apró parkokat, illetve játszóteret pedig a nyitvatartási időben a környék lakói is használhatják majd, így azok közcélra megnyitott magánterületekként fognak működni.

Felmerült a környező épületek pincéiben okozott vízkár lehetőségének kérdése is, hiszen az aggódó lakók szerint a talajvíz a mélygarázsépítés miatt az ő lakóházaikba zúdul majd, erre azonban Daróczi szerint semmi esély, hiszen a legtöbb helyen két szint kerül a föld alá, a jó minőségű épületek születése pedig nyilvánvalóan az önös érdekük is, így ebből nem fognak engedni.

Új részletek derültek ki a Városliget mellé tervezett városnegyedről 3
Egy meglátás a zöldtetőre – előtérben a Rottenbiller utca. Fotó: Liget City

Az ötletpályázat után a koncepciótervek is kiállításon mutatkoznak majd be a kerületlakói előtt – ígérte zárszóként, Niedermüller Péter pedig a célcsoportot is meghatározta:

fiatal, jó minőségű otthonra vágyó családokat akarnak bevonzani, hiszen Erzsébetváros lakossága nemcsak csökken, de öregszik is, ezt a tendenciát pedig meg akarják fordítani.

Az ötletpályázaton látható munkák remélhetőleg sokat finomodnak majd az építési engedély megszerzéséig, hiszen így egy értékes, de az utóbbi évtizedekben rosszul kihasznált terület kapcsolódhat be újra a város vérkeringésébe, és a változás a környék fejlesztésének kezdőlöketét is megadhatja majd.

Kiemelt kép: Liget City projekt

Ajánlott videó

Olvasói sztorik