A két világháború közti modern építészet Magyarországon – a szocializmus évtizedei alatt született társaival együtt – nem örvend épp osztatlan népszerűségnek, pedig egyszerűségében is fantasztikus munkák tömegei, így mára már sok esetben átalakított, nem épp kifogástalan állapotú villák, valamint köz-, lakó- és egyházi épületek köszönhetik a létezésüket a weimari iskola diákjainak, vagy épp az azok által inspirált tervezőknek. Kitűnő példa erre a Margit körúti Átrium-ház, a mellette álló, a szocializmus alatt műanyagburkolatot kapott bérház, vagy épp a Pasaréti téren álló ferences kolostor és a hozzá kapcsolt háromhajós templom, id. Rimanóczy Gyula (1903-1958) 1934-re elkészült munkája.
A hatvannégy méter magasra törő, különálló harangtornya miatt jól ismert épület, illetve az ahhoz kapcsolódó, szintén Rimanóczy által rendezett, üzletsort is magában foglaló buszállomás nem csak Budapest ostromát, hanem az azt követő hét és fél évtizedet is sikeresen túlélte, sőt, 2019-ben kiderült, hogy
Az új épületre kiírt meghívásos tervpályázaton résztvevő hét iroda közül a Borász Házával (2018-2019) óriási sikert elért SAGRA Építész Kft. (Sajtos Gábor, Sajtos-Grand Gabriella és munkatársai) vitte el a pálmát, munkájuk pedig a következő hetekben kezd majd valósággá válni, hiszen július 20-án aláírták a kivitelezési szerződést, így a háromszintes ház a Laterex Építő Zrt. munkájaként legkésőbb 2021 őszén nyithatja majd meg a kapuit a látogatók előtt.
Az aláírás napján megjelent közlemény szerint Varga Mihály pénzügyminiszter, a II. és III. kerület fideszes országgyűlési képviselője hangsúlyozta:
Az ezt a kijelentést is magában foglaló, az MTI-ben megjelent közleményből mindemellett kiderül, hogy a két lifttel akadálymentesített közösségi ház egy rossz állapotú villa helyére kerül majd, a buszvégállomás és az épület közt pedig egy külső lépcsősoron át is megközelíthetőek lesznek a mélyebben fekvő termek.
A földszinten egy száznyolcvan embert – nem csak a hívőket, de akár a környéken élők egy-egy kulturális eseményén résztvevőket – befogadni képes terem és játszóhelyiség, felette egy kápolna és egy kisebb terem, a második emeleten pedig hittanszobák is helyet kapnak majd helyet, míg a kiszolgáló tereket értelemszerűen az alagsorba helyezik.
A bővítésnek köszönhetően a kolostorépületben lévő könyvtár is megfelelő méretűre nőhet, de a műemléki védettséget élvező szárnyban új beszélgető- és gyóntatóhelyiségeket, plébániai irodát, valamint tárgyalót is kialakítanak majd – teszi hozzá a Magyar Építők.
Az építészstúdió és a plébánia Facebook-oldalán egyaránt elérhető látványtervek szerint az épület mindent megtesz azért, hogy a templomhoz igazodjon, így
De tényleg feltétlenül szükség van arra, hogy egy lassan kilencvenéves templom vonalait adaptálják egy korábban nem létezett épület esetében, mindössze díszítési céllal – ahelyett, hogy valami újat, de a közvetlen környezetéhez ettől függetlenül még épp úgy illeszkedőt hozzanak létre?
A válasz egyértelmű nem – jelzi publikus Facebook-posztjában a korszak építészetének legfontosabb kutatója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanáraként is működő Ferkai András:
A modern és a kortárs építészet formavilága igazán nem áll távol egymástól: a pályázatot nyert tervezők ezt a kérdést kiválóan oldják meg a ferences kolostor bővítésénél, kár, hogy azt laikus szinte soha nem láthatja. Ellentétben a közösségi házzal, amit minden járókelő lát majd. A stílusban való tervezést szerintem nem csak régi, történeti épületeknél kell elkerülni, hanem modern műemlékek esetében is. A kertre néző árkád nyugodtan lehetett volna egyenes záródású, akkor is illeszkedne az új szárny a műemléki környezethez. Így alázatosan (a szó nem túl jó értelmében) alárendeli/aláhamisítja magát a templomépületnek. Kár ezért a díszletelemért.
Ferkai mindemellett egy sor fontos kérdést is feszeget:
Szerencsés (?) közösség
A magyarországi templomok helyzete építészeti oldalról sokszor egyáltalán nem rózsás, így számos védelmet érdemlő, vagy épp műemléki védelmet élvező – a pasarétinél sokkal rosszabb állapotú – épületre férne rá a mielőbbi megújulás, mégis megelőzte őket a budai modern óriás, ami 2019 tavaszán arról vált ismertté, hogy a miséket akkor már hónapok óta bejárata körüli hangszórókon át a téren is lehetett hallani, az európai parlamenti választások napján pedig a plébános, a 2017-ben lovagkereszttel kitüntetett Kálmán Peregrin kijelentette: a hívek semmiképpen sem támogathatnak olyan csoportosulást, amely
– írta akkor az Index.
A pap az Áder János és felesége részvétele mellett folyt mise végén még hozzátette:
Kérjük, katolikus erkölcsünk e szempontjai szerint mérlegeljetek a választások során!
Budapest II. kerületében a választópolgároknak egyébként közel kétharmada – 63,03 százalékuk – jelent meg az urnáknál: a Fidesz-KDNP listájára 44,21% szavazott, őket a Momentum (20,90%), a DK (16,31%), illetve az MSZP-Párbeszéd (8,39%) követte.
