Kultúra koronavírus

Több száz dalszerző kapott rendkívüli szociális támogatást, ismert zenészek is vannak köztük

A pályázatot meghirdető Artisjust kérdeztük, hogyan döntötték el, ki a rászoruló.

A járvány miatt egyik napról a másikra álltak le teljes kulturális ágazatok, köztük például az élőzene-ipar, így az ebben dolgozókat elsők között érték utol a súlyos gazdasági következmények. Erre a drámai helyzetre igyekezett reagálni az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) és az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, amikor április végén rendkívüli szociális támogatási keretet hoztak létre az előadóművészeknek és dalszerzőknek.

Koronavírus: rászoruló előadóművészeknek segít az Artisjus
Rendkívüli szociális támogatást nyújtanak az előadóművészknek.

Az Artisjus Zenei Alapítvány pályázatára összesen 689 szerző nyújtott be pályázatot, közülük csaknem 400-nak ítélték meg április végén a bruttó 160 ezer forintos egyszeri támogatást. A nyilvánosságra hozott listán találhatók ismert zenészek is, mint például Pély Barna, Tolvai Reni, Zságer Balázs, Pajor Tamás vagy Varga Líviusz. „A pályázati kiírás célja rászorultsági alapon szociális támogatást biztosítson a jelentős szerzői életművel rendelkező zeneszerzőknek és szövegíróknak” – szerepel az alapítvány honlapján. A jogvédő szervezetet arról kérdeztük, mi alapján döntötték el, ki a rászoruló és ki nem, illetve milyen egyéb szempontokat vettek még figyelembe.

A „rászorultság” itt úgy értendő, hogy életvitelszerű dalszerző a pályázó, tehát minden bevételétől elesik a közeli hónapokban egészen a májusi és júliusi jogdíjkifizetésig, ami majd átmeneti enyhülést hoz a szerzői derékhad anyagi gondjaiban

– írták a 24.hu-nak. A testület tehát az alábbiakat vizsgálta a pályázók esetében:

  • Mekkora bevételtől esik el, hány koncertjét vagy más munkáját törölték a járvány miatt (kötelezően meg kellett adni, és tetszőleges módon bizonyítani).
  • Éves jövedelem nagysága, melyet jövedelemigazolással lehetett bizonyítani (kötelező melléklet volt).
  • Eltartott gyermekek száma (opcionális).
  • Betegség, rokkantság vagy beteg hozzátartozó kezelése (opcionális).
  • Egyéb ok, például közelmúltban elhunyt közeli hozzátartozó (opcionális).

A rászorultság mellett azonban volt egyéb szempont is.

„Jelen pályázat és támogatás fontos célja volt, hogy az Artisjus azokat segítse, akik aktív szerzők, zenészek, és úgymond a rendszer fenntartói – akik forgalmaikkal járulnak hozzá a szervezet működéséhez. Békeidőben éppen a bajba jutott, »főállású« szerzői réteg adja a szociális keret jelentős részét azáltal, hogy a jogdíjaik 10 százalékát átengedik kulturális és szociális célokra. Ha ők tönkre mennek – a szociális segélyekre sem marad keret. Így érthető, hogy a jogdíjpiramis tetején lévők szerepe jelen esetben is megnő, mivel nekik is köszönhető a többi réteg támogatási kerete” – írták.

Szerintük alapvetően etikai kérdés az, hogy az olyan szerzők, akik jelen helyzetben nem szorulnak annyira rá a segélyre, beadják-e vagy sem a pályázatot. Ők mindenesetre úgy tapasztalták, hogy a szerzői közösség azon része folyamodott segélyért, akinek ténylegesen szüksége van rá, és tudja is annak létjogosultságát bizonyítani.

Az nem volt szempont a bírálásnál, hogy a bevételkiesés mellett ki mekkora megtakarításokkal rendelkezik.  Az Artisjus szerint egy ilyen pályázatban ezt nem lehet bekérni adatként, mert „ehhez semmi közük”. Rákérdeztünk arra is, hogy a céges kötődéseket vizsgálták-e, elvégre nyilván más helyzetben van az, akinek esetleg produkciós cége tízmilliós nyereséggel zárt tavaly, mint aki nem rendelkezik ilyen hátországgal.

„Ahhoz, hogy a támogatási döntést mielőbb meghozhassuk, gyorsított eljárásban bíráltuk el a pályázatokat, hiszen csakis így tudott ez egy azonnali segítség lenni a pályázóknak. Az egyes szerzők céges háttere nem az Artisjus hatásköre, ezek teljes felderítése annyi időt vett volna igénybe, hogy a támogatás nem tudott volna időben eljutni az igénylőkhöz” – írják.

A 685 pályázat közül 296 pályázót sajnos el kellett utasítanunk. Ennek fő oka a rendelkezésre álló összeg szűkössége volt. Mivel az Artisjus Zenei Alapítvány szociális célokra fordítható összegeit törvény és az egyesület korábbi években elfogadott Támogatási Politikája szabja meg, év közben ezen semmilyen törvényes módon nem lehet változtatni.

A szociális bizottság igyekezett minden, zenélésből élő pályázó szerzőt támogatni, ugyanakkor az egy nyertesre jutó összeget értelmezhető mértéken tartani.

Akik nem kaptak támogatást, azokról az Artisjus szerint mind elmondható, hogy a nyertes pályázókkal összehasonlítva kevésbé feleltek meg a fent említett elbírálási szempontoknak. – azaz a bevételkiesés és rászorultság mértéke esetükben enyhébb mértékű volt a pályázat alapján, és emellett kevésbé aktív , „főállású” szerzőkről van szó, vagyis kevesebb nyilvános elhangzással rendelkező – és jogdíjat termelő – dallal rendelkeznek.

Az Artisjus a zenei jogdíjakból kulturális-szociális célra levont összegek 30-százalékát fordítja szociális támogatásra.

Kiemelt kép: MTVA /Bizományosi: Jászai Csaba

Ajánlott videó

Családonként átlag 50 millió forint – ennyi vagyona van a magyar háztartásoknak egy friss felmérés szerint. A leggazdagabb családoknál, a felső tíz százalékban 200 millió jut egy háztartásra, elsősorban rájuk fókuszál egy új kezdeményezés, amely az utódlási, öröklési ügyekben igyekszik segíteni a gyászolóknak. Vezetőjével a családi vagyonokról beszélgettünk.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!