Elég egy jó ötlet, és néhány barát összefogása
Az elképzelés viszonylag egyszerű volt. Miután a Kisüzem szakácsai megdöbbenve látták, mennyi pénzt költenek a vendégek ott tartózkodásuk alatt, míg megannyi embertársuk a napi élelemre valót is alig tudja összekaparni, egy vasárnap a Kisüzem szakácsai megfőztek ötven adag ételt, és a közeli Klauzál téren néhány barátjukkal ki is osztották a környékbeli rászoruló embereknek. Úgy nevezték el: Heti Betevő. A folytatás finanszírozásához a bulinegyed több szórakozóhelyén perselyeket helyeztek ki, az ebbe bedobott pénzből pedig bőven kijött egy nagy fazék meleg étel ára. A program kezdetben kifejezetten a hajléktalanok segítését célozta meg – az alapvető koncepció és a lelkesedés a mai napig változatlan –, ám az önkéntesek és a megfőzött adagok száma egyre nő.
Nagy Emese, a Heti Betevő egyik alapító tagja fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy szervezetük a kezdetektől fogva politika- és vallásmentes, kizárólag civil kezdeményezés, és ezen a jövőben sem kívánnak változtatni. Alapvető az is, hogy az eseményeikre mindenkit szívesen várnak, legyen szó önkéntesről vagy rászorulóról.
Soha nem válogatunk az emberek közül, senkit nem kérdezünk meg, hogy miért jön. Ha jobban öltözött, akkor ugyanúgy megkapja az ételt, mint amikor valaki látványosan rossz állapotban van, mivel bárki kerülhet olyan helyzetbe, például egy friss válás után. De mentálisan rászorulókat is látunk, akiknek az emberi kapcsolatai nem megfelelőek, itt viszont barátokra vagy legalábbis figyelemre találnak
– mondja Emese.
Tévhit, hogy csak hajléktalanok állnak sorba az ételért
Nagy Emese és Helvei Andrea, a Heti Betevő elnöke egyetértenek abban, hogy nemcsak hajléktalanokkal találkoznak a vasárnapi ételosztásokon, szeretnék is ezt a tévhitet eloszlatni. Nagy Emese tapasztalatai szerint az ételosztásra járók tíz-húsz százalékát teszik ki az utcán élő hajléktalanok, a legtöbben, negyven-ötven százalékuk rendelkezik valamilyen lakhatással, ők főleg munkás- vagy hajléktalanszállón élnek. Emellett jönnek egészen fiatalok, nagycsaládosok és kisnyugdíjasok is. Szembetűnő, hogy sokkal több a férfi, mint a nő, nagyjából hetven-harminc százalék a nemek aránya.
Ennyi ember közül persze sok a visszatérő, jó páran ismerőssé is váltak, gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy a szervezet tagjai ne kerüljenek közelebbi viszonyba némelyikőjükkel. Nagy Emese azt mondja, ennek is lehetnek hátulütői.
Vannak tapasztalataink, okosodtunk, hogy meddig szabad belenyúlkálni egy család életébe. Az önkénteseink összetétele nagyon vegyes, de szociós újságíróként én nagyjából tudom, van egy határ, amin túl nem jó menni. Nemcsak azért, mert ártasz, hanem mert magadnak is kárt okozol, lelkileg belepancserkedsz, miközben jogilag is ártalmas lehet. Mindig vannak lelkes kísérletezők, de mi nem vagyunk szakemberek, így kicsi a siker esélye. Ennek ellenére vannak jó tapasztalataink, és valószínűleg azért is szerethetnek járni hozzánk az emberek a finom ételek mellett, mert, ha nem is tudunk hosszan, de mindenkivel elbeszélgetünk egy kicsit. Nekünk alapelvünk, hogy tudjuk, kik jönnek hozzánk.
Az önkéntesekre is ugyanez a sokszínűség jellemző, az elmúlt évek alatt megfordult több száz segítő között CEU-oktató, vegyész, újságíró, filmes, biológus, kézbesítő és nyugdíjas is segédkezett már.
Helvei Andrea is önkéntesként csatlakozott a Heti Betevőhöz néhány évvel ezelőtt. Az első alkalommal egy tálca süteménnyel jelent meg, majd a következő vasárnapokon is eljött.
Egyszer megkérdeztem, hogy nem zavarnék-e, ha ott maradnék segíteni. Akkor még nagyon kevesen voltak az önkéntesek, úgyhogy örültek. Így kezdődött, aztán az ember függő lesz
– meséli Helvei, aki az elnökséget az egyik alapító lemondása után, három évvel ezelőtt vette át. Ez nem könnyű feladat, mondja, mert az adminisztratív teendők miatt sokszor nincs annyi ideje a csapattal együtt lenni, ráadásul nem ment mindig gördülékenyen a Klauzál tér megszerzése sem.
Nem volt indoka, miért nem kaptak területfoglalási engedélyt
A kezdeti időszakban a Klauzál téren volt az ételosztás, majd három évvel ezelőtt a szervezet nem kapott területfoglalási engedélyt, így egy romkocsma fogadta be őket, ahol egy éven keresztül mindig gyorsan kiosztották az ételt a rászorulóknak, annak viszont nagyon más volt a hangulata, mint a mostani ételosztásoknak.
A Klauzál téren, aki akar, leül, és ott megeszi a kapott ételt, itt viszont nem lehetett. Az egész Kazinczy utcában a járdán és a földön ülve ettek az emberek, borzasztóan szívfájdító volt látni, nem beszélve arról, hogy negyedóránként kellett a szemetet szedni. A következő másfél évben már egy hónapban két-három alkalommal megkaptuk a Klauzál téren az engedélyt, csak egyszer-egyszer kellett visszamennünk a romkocsmába
– mondja Helvei.
Arra a kérdésre, kaptak-e bármilyen indoklást, amikor a területfoglalási engedélykérelmüket elutasították, Helvei nemmel válaszol.
Bementünk engedélyt kérni, mire mondták, ne fáradjunk, nem kapjuk meg. Indoklást nem kaptunk, miért nem. Mi ezután nem kérvényeztünk újra egy-két évig. Az ügyvéd szerint többször kellett volna benyújtanunk a kérelmet, legyen dokumentumunk arról, hogy nem kaptuk meg.
A kezdeti nehézségek után a szervezet ma már több helyen is tart rendszeres ételosztást. A VII. kerületi után megalakult a VIII. kerületi sejt (méghozzá a tavaly kerületi polgármesterré választott Pikó András vezetésével), sőt, ma már három vidéki helyszínen, Pécsen, Makón és Székesfehérváron is segítik önkéntesek az egyesület munkáját, de a tervekben szerepel új helyek bevonása is.
Civil szervezet, civil támogatók
Helvei fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy nem pályáznak állami pénzre, szerinte ha civil a szervezet, civilek legyenek a támogatók is.
Tavaly országos szinten 35 ezer ételt osztottunk ki, hozzávetőlegesen 15 millió volt a költségvetés. A Klauzál téren 300 adagot osztunk ki körülbelül hetente, míg a vidéki kitelepüléseinken, ahol minden második vasárnap tartunk ételosztást, 200 adagot. Ebben az évben, amikor tervben van még egy vidéki hely bevonása, úgy gondoljuk, hogy összesen 18 millió forintra lesz szükség. A novemberi művészeti árverés, amit negyedszerre tartottunk már, ennek az összegnek kicsivel több mint az egyharmadát fedezi. Ezen kívül az 1 százalékot is lehet már nekünk utalni, ez tavaly 1,7 millió forintot hozott. Vannak állandó támogatóink is, és egyre inkább előfordul az is, hogy egyes éttermek maguk fizetik ki egy-egy vasárnapi ételosztás összes alapanyagát, ilyen például a Pad Thai, a Két Szerecsen vagy a Hotel Marriott.
– mondja az elnök. Az ételfőzésben is számos étterem segíti a Heti Betevő munkáját, többek között a Kisüzem, a Kiosk, a Kőleves, az AKG menzája, a Mezzo, a Pozsonyi, a Horánszki utcai Lumen és a Nemsüti.
Nagyon könnyű segíteni
Hogy meddig lehet ezt csinálni, és hova lehet fejlődni, arra Nagy Emese azt mondja, alapítóként sem az volt a víziójuk, hogy több ezer rászoruló várakozik majd kígyózó sorokban az ételre, többek között azért sem, mert nem tehetik meg, hogy egyik héten megígérik, hogy kap az illető ételt, de következő héten esetleg nem tudnak neki adagot biztosítani. Ráadásul az éttermek sem bírnák egy bizonyos limiten túl a főzést. Nagy szerint a kiszámíthatóság a legfontosabb:
Azt szeretnénk elérni, hogy minden kerületben legyen egy csapat, amelynek tagjai megtalálják a módját, hogy a mi elveink alapján, politika- és vallásmentesen, civilnek megmaradva próbálják megtenni a környezetünkben élő emberekért azt, amit csak tudnak. Az lenne igazán jó, ha ezt a társadalmi felelősségvállalást egyre többen éreznék magukénak. Itt nem csak arról van szó, hogy egy tál ételt adunk, hanem azt akarjuk megmutatni, hogy ha összeállunk, akkor képesek vagyunk olyan hatást elérni, amivel lehet jó mintákat adni. Szeretnénk megértetni, hogy nagyon könnyű segíteni. Próbáljuk minél több arcunkat megmutatni, de nekünk nincs professzionális, marketinges csapatunk, amely ki tudna találni új projekteket, bár mi is részt vettünk jó párban, például a cipősdoboz akcióban.
Arra a kérdésre, hogy hatott-e bármilyen módon a hajléktalantörvény az ételosztásra, Helvei határozottan azt válaszolja, hogy nem, bár eleinte ők sem tudták, milyen következményei lesznek a jogszabálynak.
Fogalmunk sem volt, hogy lesz. Volt, aki azt mondta, hogy azóta erdőben lakik, bujdosik, de mostanában nem beszélnek róla. Nagyon sokan laknak szállón vagy az utcán. Sokszor szégyelljük magunkat, amikor egy-egy hidegebb napon nyafogunk az ételosztás alatt, hogy fázunk. De én utána hazajövök, és beleülök egy forró kád vízbe, nekik pedig utána is ugyanúgy folytatódik a napjuk. És még nincs is kinek panaszkodniuk
– mondja Helvei Andrea.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
