Béres József nevét leginkább az áltata feltalált Béres Csepp miatt ismerhetik, a gyógyszerkészítmény születése körüli harcról viszont már sokkal kevesebben tudnak. A napokban bemutatott A feltaláló Béres József életének azon izgalmas szakaszát meséli el, amikor hosszas kísérletezés után feltalálta a Béres Cseppet, mely sokak szemében igen nagy nemtetszést váltott ki.
Az agrármérnökként diplomázott Béres 1972-ben alkotta meg a nyomelemeket komplex formában tartalmazó Béres Cseppet, mely körüli politikai és szakmai viták egészen 1986-ig nem csitultak. A párt emberei számára a legnagyobb problémát az jelentette, hogy Béres nem azzal foglalkozott, amivel kellett volna. Agrármérnök létére „a tudóst játszotta”, és nem a szakterületéhez tartozó munkát végezte, ez pedig súlyos bűnnek számított a rendszer szemében.
Kép: A feltaláló
Béres azonban nagyon is fontos dologgal foglalkozott, és – bár a párttagoknak nem tetszett, hogy nemcsak a talajjal foglalkozik – „játszadozásának” köszönhetően egy, a mai napig fontos gyógykészítményt köszönhetünk neki. Azon túl, hogy megállapította, hiányzó létfontosságú nyomelemeket kell bevinni az emberi szervezetbe az immunrendszer erősítése céljából, Bérest személyes motivációk is hajtották, húga agydaganatán szeretett volna segíteni.
Így elkezdte megfigyelni, hogy a rákos sejtek hogy reagálnak az említett nyomelemekre, majd saját magán próbálta ki a szert. Miután semmi baja nem lett, javaslatára húga kúraszerűen szedni kezdte a cseppeket és az orvosok nagy csodálkozására meggyógyult. Innentől kezdve szájról szájra járt a hír, hogy Béres cseppjei segíteni tudnak a rákos betegeken. A hatóságok börtönnel fenyegették a feltalálót, abban az esetben, ha a készítmény terjesztésén kapják. Az agrártudós pedig a legnagyobb jóindulattal és segítőkészséggel, ingyen osztotta cseppjeit a betegeknek, akiknek százai utaztak hozzá Kisvárdára messziről, hogy segítsen rajtuk. 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indult ellene, de végül felmentették.
Gyöngyössy Bence (Egy bolond százat csinál, Egy szoknya, egy nadrág) életrajzi filmjében szépen látszódik, hogyan fonódik egybe magánélet és közélet, valamint a szocialista diktatúra egyik jellegzetes ismérve, hogyan koholtak, majd varrtak az ember nyakába valamit a semmiből.
Sok baj van vele, de szakmailag nem lehet belekötni
– támasztja alá ezt az alábbi mondat a filmben, melyből jól kirajzolódik, hogyha valamit nagyon nem szívlelt a pártvezetés, az az átlagból való kitűnés, a különbözőség, bármi, amitől valaki kicsit is kilógott a sorból.
Mindezek ellenére valami mégis nagyon hiányzik A feltalálóból. Hiába a jó színészek, Gáspár Tibor erős alakítása Béresként, Seress Zoltán kimért, lenéző pártemberként, akiről a végén kiderül, hogy ő is csak egy kisember a szocializmus jól működőnek tűnő gépezetében, ez mégsem elég. Bár maga a Béres Csepp sztorija izgalmas, a végeredmény mégis túl sematikus, olykor semmitmondó, klisékkel teli dialógusokkal. Bérest tisztességes, becsületes és lelkiismeretes emberként ábrázolja a film. Mást nem is tudunk meg róla, ezeket a vonásait viszont érezhetően nagyon bele akarják sulykolni a nézőbe. A Béres feleségét alakító Huszárik Kata szerepe is végig egydimenziós marad, karakteréről semmi más nem derül ki, mint hogy férjét minden helyzetben nagyra tartja és támogatja. Tehát az ő szerepe is azt az egy dramaturgiai célt szolgálja, hogy Béres emberségességét és végtelen tisztességét erősítse még inkább.
Béres figurájának teljes ellenpontjaként jelennek meg a szocializmust lelkesen kiszolgáló pártemberek, de más emberi dimenziókat náluk sem ismerünk meg, csak a Jót és a Rosszat. A feltaláló pont emiatt veszít erejéből. Izgalmas és filmre kívánkozó sztori ide vagy oda, a sok tételszerű kijelentés és klisé, valamint a papírízű párbeszédek miatt a jelenetek nagy része üres pátoszba fullad.
Béres Józsefről sokáig nem tudták vagy nem akarták eldönteni, kuruzsló-e vagy zseniális tudós, aki talán a rák ellenszerét találja fel éppen. Utóbbiról tudjuk, hogy sajnos nem így lett, az viszont biztos, hogy egy, a mai napig fontos gyógyszerkészítményről van szó. Miután a hatóságok nem találtak fogást Béresen, 1976-ban megtörtént a készítmény szabadalmi bejelentése, majd két évre rá, társadalmi nyomás hatására a Herbária forgalmazni kezdte a Béres Cseppet. A feltaláló ezeket az izgalmas fordulatokat korrekten be is mutatja, mégis marad hiányérzetünk a 120 perces film végén. Pedig drámai potenciál bőven van Béres József életében, aki annak ellenére sem adta meg magát, hogy folyamatosan próbálták meghurcolni. A feltaláló mégis, mintha csak a felszínt kapargatná és mutatná be a mindenkinek segíteni akaró tudós és a velejéig romlott szocialista rendszer csúnya harcát. Ilyen sztoriból azonban jó párat láttunk már.
A feltaláló, 2019, 120 perc 24.hu: 5,5/10
Kiemelt kép: A feltaláló
