A kapitalizmus egyik alaptörvénye az állandó növekedés, magyarán, hogy egy vállalkozás vagy dinamikusan terjeszkedni kezd, vagy bedől, a stagnálás ugyanis üzleti értelemben egyenlő a halállal. A Láng Téka mintha ennek a tételnek az eleven cáfolata lenne: a Jászai téri McDonaldstól pár lépésre található üzlet ma is ugyanazon a 27 négyzetméteren várja a vevőket, mint 1989. szeptember 1-én, amikor megnyitotta kapuját a vevők előtt.
Ma már nem is tudom, hogy hogy mertem belevágni. Akkor szembesültem azzal, mit jelent a kapitalizmus. Nem volt egy központ, ami kiosztja nekem a könyveket, és elszámolhatom a szappant és az egyéb költségeket, hanem mindenről nekem kellett gondoskodni. A legjobban az foglalkoztatott akkoriban, hogy fogok én fizetést adni az itt dolgozóknak
– mondja a 24.hunak a könyvesboltot alapító és mai napig vezető Rédei Éva, aki korábban is a könyvszakmában dolgozott, tehát nem volt neki ez teljesen új terep. Abban a tekintetben persze nagyon is, hogy fogalma sem volt, miként működik egy magánvállalkozás, így, akárcsak az egész országnak, neki is az alapoktól kellett elsajátítania a piacgazdaság abc-jét.
Már a nyitás is emlékezetesre sikerült, mivel 5 forintos könyvvásárt hirdettek, így az első napon hosszú sorok kígyóztak a Pozsonyi úton, hogy megkaparinthassák az akciós könyveket. „Egészen döbbenetes volt az a tömeg, ami itt megjelent, a leghíresebb emberektől kezdve az utcában lakókig mindenki 5 forintért akart könyvet vásárolni. A készlet pillanatok alatt elfogyott.” Beszélgetésünket csak egy-egy törzsvásárló szakítja meg időnként, aki épp csak azért ugrik be, hogy beköszönjön, rákérdezzen egy kötetre, vagy érdeklődjön, maradt-e esetleg egy kis torta a bolt születésnapi ünnepségéről.
A 72 éves Rédei Éva ma már el se tudná képzelni az életét a bolt, és az ottani nyüzsgés nélkül. Pedig voltak nehéz időszakok, főleg az indulás után, amikor több kompromisszumot is kellett hozni a túlélésért. Az elején például éjjel-nappal nyitva tartottak, és a könyvárusítás mellett évekig videokölcsönzőként is működtek. Esterházy Péter és Parti Nagy Lajos kötetei tehát jól megfértek egy légtérben a Rambo vagy a Halálos fegyver legfrissebb részével. A videokazettákon akkor adott túl, mikor elindultak az első kereskedelmi tévék Magyarországon. A tapasztalatlanság és a rendszerváltás utáni kaotikus viszonyok ellenére hamar sikerült talpra állni: ősszel nyitottak, de már 1989 végére nullszaldós lett az üzlet, azóta pedig minden évet nyereséggel zártak. „Igaz, egyáltalán nem gazdagodtunk meg ebből a történetből” – teszi hozzá, de a mosolya egyértelművé teszi, hogy soha nem is ez volt a cél.
Az üzleti stabilitás viszont nagy dolog, már csak azért is, mert az elmúlt évtizedek nem épp a kis könyvesboltok túlélésének kedveztek. A magyar könyvpiac többször került közel az összeomláshoz:
- először a rendszerváltás,
- majd a 2008-as gazdasági világválság,
- később pedig a 2015-ös Alexandra-csőd roppantotta meg, ami sok kis kiadót és boltot magával rántott.
Mára pár nagy terjesztőhálózat – például a Libri, Líra és Lant, vagy korábban az Alexandra – fedi le csaknem a teljes piacot, így nehéz talpon maradni önálló kis üzletként. Rédei ugyan jó kapcsolatot ápol a kiadókkal és a kereskedőkkel is, de nagyon fontos neki a függetlenség, semmiféle hálózathoz nem akar tartozni. Pedig komoly ajánlatokat kapott, egyszer még arra is felkérték, hogy legyen az egyik országos kereskedőlánc igazgatója, ám ő visszautasította a lehetőséget. „Örülök, hogy nem vállaltam el, mert nem lett volna nekem való. Ezt a miliőt sokkal jobban szeretem. Erre a helyzetre is tökéletesen áll a mondás: nem a méret a lényeg” – mondja Rédei, akinek hiába javasolták többször, azt a tanácsot sem fogadta meg, hogy vegye meg a szomszédos üzlethelységet és bővítse ki a boltot.
Ő is úgy látja, hogy a világ manapság a nagy áruházak kialakulásának kedvez, ahol szinte bármit megvásárolhat az ember – különösen, mióta az online rendelés is elterjedt. Ebből a képletből azonban épp az hiányzik, ami a Láng Téka üzletpolitikájának központi eleme: a személyes kapcsolat. Itt a vevő nemcsak azt kapja meg, amit eleve kinézett magának, hanem mellé egy találkozást, élményeket, és személyre szabott ajánlásokat is, így általában több könyvvel távozik, mint amit betervezett magának.
Van még egy szokásom: ha megérkezik egy könyv, amit megrendelt valaki, olcsóbb és egyszerűbb lenne, ha írnánk a vevőnek egy emailt, de szerintem jobb, ha élő hangot hall. Így én vagy egy kollégám hívjuk fel, hogy bejelentsük az örömhírt.
Nem csoda, hogy sok a törzsvásárló, és az sem, hogy számos barátság szövődött már itt. Naná, hogy épp egy író, a Láng Téka Facebook-oldalára hetente új tárcával jelentkező Kácsor Zsolt ragadta meg a hely varázsát. Szerinte ez egy egészen különös intézmény, „ahol nemcsak könyveket lehet venni, hanem levegőt is: a Láng Téka ugyanis egyszerre könyvesbolt és oxigénközpont.”
