A NASA tudta nélkül csempésztek múzeumot a Holdra

Amikor a művészet és technológia találkozik, nincs lehetetlen.
Korábban a témában:

„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek” – mindenki ismeri Neil Armstrong híres mondatát, ami akkor hangzott el, mikor első emberként a Hold felszínére lépett 1969. július 20-án. És Armstrong nem is túlzott, tényleg kevés olyan jelentős lépés volt a történelemben, mint az övé, amivel egy pillanat alatt teljesedett be több évezrednyi kíváncsiság, vágyakozás, szuggerálás, méricskélés és tervezgetés. Hiszen a Hold ősidők óta izgatta minden civilizáció fantáziáját: a ciklikus változások szimbólumaként felbukkan már a legősibb kultúrákban, a melankolikus szerelmes versek visszatérő toposza, a 2. századi Lukianosz pedig már komplett Holdutazást is megálmodott, amit aztán Kopernikusz, Verne, Wells és Mélies álmodott tovább.

A Holdmúzeum 1969 – Művészet és világűr című kiállítás ezeket a távoli kultúrtörténeti előzményeket is izgalmasan felvillantja: ámuldozhatunk Luna istennő reneszánsz ábrázolásán, Verne holdas sci-fijének 19. századi illusztrációin, és még 3D-ben is megvizsgálhatjuk az éjszakai égitest felszínét egy 1900-as párizsi világkiállításra készült sztereoszkópos fotónéző segítségével. Ám az Armstrong kis-nagy lépésének 50. évfordulójára rendezett tárlat fókuszában mégiscsak az áll, hogy miként hatott a művészetre, amikor a technikai fejlődéssel és az Apollo-programmal a holdra szállás elérhető közelségbe került, majd valósággá vált. A hidegháború eme szakaszának egy csapásra az űrhajós lett a hőse – róla énekelt Bowie, róla rendezett filmet Kubrick és róla festett expresszionista oltárképet Kondor Béla.

Az asztronauta egyszerre a túl sokat akaró Ikarosz és az angyalok leszármazottja, aki dacol a veszélyekkel és dicsőségesen meghódítja az ismeretlent, mégsem csak egy nemzetet, hanem az egész emberiséget képviseli, a hideg és végtelen világűrben állítva vissza annak eredendő egységét. Hisz olyan messzire távolodik a Földtől, hogy egyedül ő képes meghaladni a versengő szuperhatalmak háborús logikáját.

Művészet és technológia innentől már nemcsak inspirálta egymást, de gyakran egybe is olvadt: a kor legmenőbb művészeiből álló hatfős társaság például egy komplett, bár egészen aprócska múzeumot próbált meg a Holdra juttatni a NASA háta mögött. Állításuk szerint az akció sikeres volt, így az Andy Warhol, Robert Rauschenberg és a többiek miniatűr rajzait (többek között egy sematikus péniszt) őrző kerámialap az Apollo-12 leszállóegységének lábába rejtve landolt a Holdon.

. John Chamberlain, Forrest Myers, David Novros, Claes Oldenburg, Robert Rauschenberg and Andy Warhol: Moon Museum (Holdmúzeum), 1969, lithograph of a tantalum nitride film on a ceramic wafer, created in collaboration with Billy F. Klüver, Fred. D. Waldhauer and Robert N. Merkle, magángyűjtemény

Múzeumi titkok

Mi történik, ha takarítás közben megsérül egy festmény? Mi volt a legemlékezetesebb hamisítás hazánkban? Mik voltak a legdrágább festmények, amik megfordultak a Szépművészeti Múzeumban? A múzeum titkai.

A Vasarely Múzeum emlékkiállítása rengeteg ehhez hasonló izgalmas történetet, dokumentumot, archív felvételt és műalkotást vonultat föl. Természetesen a múzeum névadóját, Victor Vasarelyt sem hagyják ki a sorból, aki szintén az űr és a kozmikus távlatok megszállottja volt, és több mint száz nyomata meg is járta a világűrt az első francia asztronauta segítségével. A szeptember 22-ig látható tárlat hihetetlen izgalmasan járja körbe a kérdést, miért és hogyan igéz meg minket ez a titokzatos égitest, ami a kozmikus idegenség legismerősebb arcaként kacérkodik velünk évezredek óta. A 20. század ugyan közelebb vitt minket a Hold kopár felszínéhez, de az így sem veszített semmit vonzerejéből és rejtélyességéből.

A Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 – Művészet és világűr című kiállítása 2019. szeptember 22.-ig látogatható.

Szponzorált tartalom

A cikk a Szépművészeti Múzeum támogatásával készült.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.