Kultúra

Egész évben kitűnő turistacélpont a Pannonhalmi Főapátság

Akár egyetlen napra, vagy épp egy hosszú hétvégére érkezünk, a bencések ezeréves magyarországi bástyája egy pillanatra sem hagyja unatkozni az embert.

Az emberek fejében sokszor furcsa kép él a monostorokról és lakóiról: szigorú szabályok szerint élő, a világ felé nem igazán nyitó közösségeket képzelnek el a falak mögé, pedig ennél távolabb semmi sem állhat a valóságtól.

Tökéletes példa erre a bencés szerzetesrend magyarországi központja, az államalapítás előtt négy évvel, 996-ban született Pannonhalmi Főapátság, ami az elmúlt több mint ezer évben nem csak a magyar történelem számtalan fontos személyének alma materét, illetve ideiglenes otthonát – egy időben a dinamót feltaláló Jedlik Ányos is itt tanított! – jelentette, de a dunántúli szőlőművelés újbóli megteremtőjeként, illetve a magyar gyógyászat fontos bástyájaként is bevonult a történelembe.

Fotó: Pannonhalmi Főapátság

A nevét egy itt élő szerzetestől, Guzmics Izidortól kapott Pannonhalma a török időkben ugyan többször is lakatlanná vált, sőt, II. József 1786-ban a rendet is betiltotta, de 1802-es, I. Ferenc uralkodása alatti újjászületése óta újra virágzik, kivételes épületegyüttese pedig gyönyörű környezetével együtt 1996 óta a Világörökség része.

Az 1002-ben, röviddel Szent István megkoronázása után felszentelt, de már apja, Géza fejedelem alatt épülni kezdett első templomot sajnos már nem csodálhatjuk meg, ma is álló, 1224-ben felszentelt, Szent Mártonnak ajánlott utódja alatt azonban huszonöt évvel ezelőtt felfedezték az alapját és méretes faldarabját, így elmondhatjuk: Pannonhalmán áll Magyarország legidősebb temploma, bár ma látható jegyeit a XIII. és a XXI. század közti átépítések, illetve újjáépítések szülték, szemet gyönyörködtető keverékét adva az elmúlt évszázadok stílusainak, valamint John Pawson 2007-2012 közt végzett, hagyományokat tiszteletben tartó munkájának.

Fotó: Pannonhalmi Főapátság

Az ötvenöt méteres klasszicista harangtorony és a hagyomány szerint Szent István székét is rejtő altemplom mellett kihagyhatatlan látnivaló az 1220-as években született színpompás Porta Speciosa, a templom déli főkapuja, és egyben díszbejárata, de látogatható a monostorok életének évszázadok óta központját jelentő, az egykor gyógynövényekkel teli udvart körülvevő kerengő is, melyet Hunyadi Mátyás királysága alatt, 1486-ban építettek át, újra felhasználva a kétszázötven évvel korábban született elődjét. A körbejáró szerzetesek innen érhették el az ebédlőt, a templomot, illetve a közös imák és megbeszélések helyéül szolgáló káptalantermet, a felfelé tartó lépcsőkön át pedig a hálóhelyiségeikbe juthattak.

A kerengő. Fotó: Thaler Tamás

Nem mehetünk el természetesen szó nélkül a XIX. századi könyvtár mellett sem, ahol a legfontosabb magyar nyelvű szórványemlék, a „fehervaru rea meneh hodu utu rea„ (Fehérvárra menő hadi útra) mondatrészt tartalmazó, 1055-ben kelt tihanyi apátsági alapítólevél eredeti példányát is láthatjuk, de az évszázadok során itt megfordult szerzetesek és diákok alakította légkör is megérinti a betérőt.

Fotó: Pannonhalmi Főapátság

A látogatás rendje, illetve az apátság nyitvatartási ideje itt érhető el.

Az udvaron ugyan már nincsenek gyógynövények, de a szerzetesek természetesen egyáltalán nem hagytak fel a hosszú évszázadok óta bevált gyógymódok alapanyagainak készítésével, sőt, az a több száz fajt felsorakoztató arborétummal és a méretes levendulamezőkkel együtt az épületegyüttes egyik legnagyobb vonzerejét jelentik.

Balint Hirling,
Fotó: Hirling Bálint / Pannonhalmi Főapátság

Akkor sem kell azonban más úticélt választanunk, ha a minden évszakban nyitva tartó kapuk mögötti történelem, a gazdag apátsági múzeum, illetve az arborétum nem dobogtatja meg a szívünket, hiszen a Főapátság számos más téren is vonzó célpontot jelent: étterme, a Viator, 2013-ban újjászületett pincészete, illetve kávé- és teaháza egyaránt szuper célpontok a gasztronómia iránt fogékonyak számára, de a kultúra iránt rajongók is megtalálják a számításukat: a június végén kezdődő Pannonhalmi Levendulanapok mellett jazzvacsorákon, koncerteken, így a többek közt a Big John Whitfield-et és Dés Lászlót is elhozó Pannonhalmi Jazzterasz estjein léphetnek ki pár órára a rohanós hétköznapokból.

Külön kiemelendő az idén a Főapátság idei kulturális évadának tematikája, a Csend köré épülő, augusztus végén megrendezendő művészeti fesztivál, az Arcus Temporum, melyen a világhírű hegedűművész, Gidon Kremer mellett a klasszikus és kortárs zene hazai és külföldi csillagai és művei is feltűnnek majd.

Szponzorált tartalom

A cikk a Pannonhalmi Főapátság támogatásával készült.

Címkék: pannonhalma

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
16 July 2019, France (France), Straßburg: Ursula von der Leyen was delighted after the announcement of the election results in the plenary hall. Von der Leyen becomes the new President of the EU Commission. The heads of state and government of the EU had proposed the CDU politician as successor to EU Commission President Juncker. Photo: Michael Kappeler/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.