Kultúra

Egész évben kitűnő turistacélpont a Pannonhalmi Főapátság

Akár egyetlen napra, vagy épp egy hosszú hétvégére érkezünk, a bencések ezeréves magyarországi bástyája egy pillanatra sem hagyja unatkozni az embert.

Az emberek fejében sokszor furcsa kép él a monostorokról és lakóiról: szigorú szabályok szerint élő, a világ felé nem igazán nyitó közösségeket képzelnek el a falak mögé, pedig ennél távolabb semmi sem állhat a valóságtól.

Tökéletes példa erre a bencés szerzetesrend magyarországi központja, az államalapítás előtt négy évvel, 996-ban született Pannonhalmi Főapátság, ami az elmúlt több mint ezer évben nem csak a magyar történelem számtalan fontos személyének alma materét, illetve ideiglenes otthonát – egy időben a dinamót feltaláló Jedlik Ányos is itt tanított! – jelentette, de a dunántúli szőlőművelés újbóli megteremtőjeként, illetve a magyar gyógyászat fontos bástyájaként is bevonult a történelembe.

Fotó: Pannonhalmi Főapátság

A nevét egy itt élő szerzetestől, Guzmics Izidortól kapott Pannonhalma a török időkben ugyan többször is lakatlanná vált, sőt, II. József 1786-ban a rendet is betiltotta, de 1802-es, I. Ferenc uralkodása alatti újjászületése óta újra virágzik, kivételes épületegyüttese pedig gyönyörű környezetével együtt 1996 óta a Világörökség része.

Az 1002-ben, röviddel Szent István megkoronázása után felszentelt, de már apja, Géza fejedelem alatt épülni kezdett első templomot sajnos már nem csodálhatjuk meg, ma is álló, 1224-ben felszentelt, Szent Mártonnak ajánlott utódja alatt azonban huszonöt évvel ezelőtt felfedezték az alapját és méretes faldarabját, így elmondhatjuk: Pannonhalmán áll Magyarország legidősebb temploma, bár ma látható jegyeit a XIII. és a XXI. század közti átépítések, illetve újjáépítések szülték, szemet gyönyörködtető keverékét adva az elmúlt évszázadok stílusainak, valamint John Pawson 2007-2012 közt végzett, hagyományokat tiszteletben tartó munkájának.

Fotó: Pannonhalmi Főapátság

Az ötvenöt méteres klasszicista harangtorony és a hagyomány szerint Szent István székét is rejtő altemplom mellett kihagyhatatlan látnivaló az 1220-as években született színpompás Porta Speciosa, a templom déli főkapuja, és egyben díszbejárata, de látogatható a monostorok életének évszázadok óta központját jelentő, az egykor gyógynövényekkel teli udvart körülvevő kerengő is, melyet Hunyadi Mátyás királysága alatt, 1486-ban építettek át, újra felhasználva a kétszázötven évvel korábban született elődjét. A körbejáró szerzetesek innen érhették el az ebédlőt, a templomot, illetve a közös imák és megbeszélések helyéül szolgáló káptalantermet, a felfelé tartó lépcsőkön át pedig a hálóhelyiségeikbe juthattak.

A kerengő. Fotó: Thaler Tamás

Nem mehetünk el természetesen szó nélkül a XIX. századi könyvtár mellett sem, ahol a legfontosabb magyar nyelvű szórványemlék, a „fehervaru rea meneh hodu utu rea„ (Fehérvárra menő hadi útra) mondatrészt tartalmazó, 1055-ben kelt tihanyi apátsági alapítólevél eredeti példányát is láthatjuk, de az évszázadok során itt megfordult szerzetesek és diákok alakította légkör is megérinti a betérőt.

Fotó: Pannonhalmi Főapátság

A látogatás rendje, illetve az apátság nyitvatartási ideje itt érhető el.

Az udvaron ugyan már nincsenek gyógynövények, de a szerzetesek természetesen egyáltalán nem hagytak fel a hosszú évszázadok óta bevált gyógymódok alapanyagainak készítésével, sőt, az a több száz fajt felsorakoztató arborétummal és a méretes levendulamezőkkel együtt az épületegyüttes egyik legnagyobb vonzerejét jelentik.

Fotó: Hirling Bálint / Pannonhalmi Főapátság

Akkor sem kell azonban más úticélt választanunk, ha a minden évszakban nyitva tartó kapuk mögötti történelem, a gazdag apátsági múzeum, illetve az arborétum nem dobogtatja meg a szívünket, hiszen a Főapátság számos más téren is vonzó célpontot jelent: étterme, a Viator, 2013-ban újjászületett pincészete, illetve kávé- és teaháza egyaránt szuper célpontok a gasztronómia iránt fogékonyak számára, de a kultúra iránt rajongók is megtalálják a számításukat: a június végén kezdődő Pannonhalmi Levendulanapok mellett jazzvacsorákon, koncerteken, így a többek közt a Big John Whitfield-et és Dés Lászlót is elhozó Pannonhalmi Jazzterasz estjein léphetnek ki pár órára a rohanós hétköznapokból.

Külön kiemelendő az idén a Főapátság idei kulturális évadának tematikája, a Csend köré épülő, augusztus végén megrendezendő művészeti fesztivál, az Arcus Temporum, melyen a világhírű hegedűművész, Gidon Kremer mellett a klasszikus és kortárs zene hazai és külföldi csillagai és művei is feltűnnek majd.

Szponzorált tartalom

A cikk a Pannonhalmi Főapátság támogatásával készült.

Címkék: pannonhalma

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.