Kultúra

Bajban a színházak: elmaradó premierek, teljesen bizonytalan évad

A kedvencek akár ötszörös pénzt is kaptak „pótlásként”, míg a független és magán színházak csak a töredékét annak, amivel számolhattak. És nem egyedül a többlettámogatásokkal van a gond. Körkép a kultúr-tao pótlásáról.

Tavaly ősszel a kormány hirtelen – az indoklás szerint azért, hogy a visszaéléseknek véget vessen – kivezette az előadó-művészeti társaságiadó-támogatást, amit színházi társulatok, fesztiválok, koncertszervezők, zenekarok és más, előadó-művészettel foglalkozók vehettek igénybe. A rendszer úgy működött, hogy az előző évi jegyeladások után jogosultak lettek adott mértékű taotámogatásra, amit aztán a tárgyévben cégekkel kötött szerződésekkel „válthattak pénzzé”.

A taorendszer megszüntetése a színházaknak nagyon rosszul jött, egyrészt mert a kulturális tao megjelenésével az állami és önkormányzati támogatásuk ugyanennyivel csökkent,

másrészt tavaly október végén szüntették meg, amikor az intézmények már tervezték a következő évüket. Gulyás Gergely miniszter ugyanakkor azt mondta, hogy nem csökken majd a kulturális szférába kerülő összeg. És ez igazából nőtt is, végül 37,4 milliárd forint jut a „többlettámogatások rendszerére”, így nevezte el a kormány az új szisztémát.

Ezt két részre osztották. Egyrészt a pótlásokra, alaptámogatásokra, másrészt 22 témakört határoztak meg, amikre lehet pályázni. Az ehhez szükséges elektronikus felület éppen a napokban indult el. A kiemelt budapesti és „nemzetstratégiai” előadó-művészeti intézmények, és a megyeszékhelyi színházak is tudják, mennyit kaphatnak az idén pótlásként, ugyanakkor még mindig vannak olyan színházak, kulturális szereplők, akik semmit nem tudnak a kieső taotámogatásuk pótlásáról.

Először áprilisban Tarlós István és Kásler Miklós miniszter közös sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a kiemelt budapesti színházak mennyi pótlást kapnak.

  • A Thália Színház 336 millió forintot,
  • a Trafó 60 milliót,
  • a József Attila Színház 220 milliót,
  • a Madách Színház 1,1 milliárdot,
  • az Újszínház 105 milliót,
  • az Örkény Színház 215 milliót,
  • a Budapest Bábszínház 143 milliót,
  • a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház 62 milliót,
  • a Radnóti Miklós Színház 110 milliót,
  • a Vígszínház 840 milliót,
  • a Katona József Színház pedig 320 millió forintot.

Ekkor azt is elmondta a főpolgármester, hogy az összes felsorolt színház többet kap, mint tavaly a taóból. Az Örkény Színház például a tavalyi jegyeladásaikhoz képest a 86 százalékát – írták megkeresésünkre, ami 6 százalékkal több, mint amennyit taóból lehívhattak volna. A Trafó végül egymillióval kevesebbet kap, 59 milliót, a Madách 1,1 milliárdja is a valóságban 1,09 milliárd forint. Ami 11 millióval több az előző évi jegyárbevételhez képest, de az állami támogatásuk 90 millió forintos csökkenését akarta ezzel kompenzálni a főpolgármester. Ezek közül a színházak közül még a Radnótitól kaptunk kérdéseinkre választ, ők 4 millió forinttal kaptak többet, mint amennyit a tavalyi jegyárbevételük indokolt volna, illetve a Katonától, ahol az összeg nagyjából megegyezik azzal, amire a taóval lettek volna jogosultak. Az összes válaszadó azt írta, hogy művészi terveiken nem kell változtatniuk, bár a Trafó hozzátette, „fontos, mikor érkezik meg a támogatás”. Ez már csak azért is lényeges, mert a társaságiadó-támogatás megszüntetésekor a Katona igazgatója, Máté Gábor felvetette, hogy az egyik színpaduk, a Kamra bezárását is elhozhatja.

Máté Gábor. Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

A „nemzetstratégiai előadó-művészeti intézmények” támogatásáról a Válasz Online írt cikket. E szerint:

  • a Nemzeti Színház 400 milliót kap, ami az ötszöröse annak, amit a taóval lehívhatott volna,
  • ugyanígy az ötszörösét kapta a Pesti Magyar Színház: 800 millió forintot,
  • szintén 800 milliót kapott a Müpa (100 millióval több, mint amennyire taóból lett volna jogosult),
  • 800 millióval számolhat a cirkuszcég MACIVA is (447,5 millióra lett volna jogosult taóból),
  • 1,2 milliárdot kap az Opera (taóból 1,1 milliárd körül lenne),
  • szintén 1,2 milliárdnyi támogatást kap az Operettszínház is (szintúgy nagyjából a pénzénél van ezzel).

Próbáltuk felvenni a kapcsolatot ezekkel az intézményekkel is, a többi között azt tudakolva, hogyan kerültek nemzetstratégiai előadó-művészeti intézmények közé, vállaltak-e ezzel plusz feladatot, választ azonban egyiktől sem kaptunk, az Emberi Erőforrások Minisztériumának engedélye nélkül ezek az intézmények nem kommunikálhatnak. A Válasz cikke után az Index elérte Zalán Jánost, a Pesti Magyar Színház igazgatóját, aki azt mondta, plusz feladatokat vállaltak el ezért az összegért, az azonban ebből sem világos, miért nem az állami források második feléből, a pályázati utas támogatásokkal finanszírozzák a plusz feladatokat, és miért a pótlásba építették bele ezt.

Ezt követően, a múlt héten az Átrium jelentette be, hogy a megítélt támogatásuk mindössze 50 millió forint, míg a tavalyi jegyárbevételük után 218 millió forintos támogatásra lettek volna jogosultak. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha a nézőik, támogatóik nem segítenek nekik, és nem tudják összeszedni a következő egy hónapban a feltétlenül hiányzó 100 millió forintot, akkor a nyár végén bezárhatnak.

Bajban az Átrium, akár be is zárhat
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2018-as taóösszeg 77,1 százalékát, 168 millió forintot, elvett a színháztól.

Nagyjából ennyit tudni a megítélt támogatásokról, ezért vidéki, nem kiemelt budapesti színházakat, társulatokat és más, taóra eddig jogosult kulturális szereplőket is megkerestünk, a fentiekkel együtt összesen 35-öt.

Ha csak az összeg mértékét nézzük a Budapesti Fesztiválzenekar van a legrosszabb helyzetben. A menedzsment válaszában azt írta, hogy egyelőre nem kaptak arról értesítést, milyen mértékű pótlásra lesznek jogosultak.

Mivel a nemzetközi zenei életben a megállapodások és szerződések évekre előre köttetnek, ezeken már nem is tudunk változtatni. Feltétlenül szükségünk van tehát arra a minimum 400 millió forintos összegre, amivel kalkuláltunk. Sajnos eddig csak arról kaptunk értesítést, hogy pályázati rendszer lesz, amelyet egyébként helyesnek tartunk és részt is szeretnénk venni benne

– írták válaszukban.

Vidéki színházak

Kásler Miklós a Tarlós Istvánnal közös sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a vidéki előadóművészek is „legalább olyan” támogatást kapnak, mint eddig. A levelünkre válaszolók közül a tatabányai Jászai Mari Színház 48 millió forintot kap, ami egymillióval több, mint az elmúlt három év tao befogadási lehetőség átlaga, szóval mondhatni, hogy jól jártak. A Pécsi Nemzeti Színház viszont 172 millió forintot hívhatott volna le idén a taóból, ehelyett viszont 160 millió forintot kaptak. Hogy terveiken emiatt változtatniuk kellene, arra nem adtak választ.

A Szegedi Nemzeti Színháznak 95 millió forintot ítéltek meg, ami az elmúlt három évüknek az átlaga, de a 2018-as 103 milliós tao-bevételüknél kevesebb, főleg úgy,  hogy az utóbbi egy évük alapján 2019-ben már „133 millió forintnyi plusz támogatással tervezhettünk volna”.

A tervekkel kapcsolatban pedig azt kaptuk válaszként:  „Mivel az év első hónapjaiban bizonytalan volt a helyzet, ezért óvatosan terveztünk.

Ennek megfelelően két bemutatóval kevesebbet állítunk ki és alacsonyabb összeget fordítunk a produkciókra, illetve erőteljesen kapacitáljuk a tervezőket a korábbi díszletek és jelmezek újrahasznosítására.

Független és magánszínházak

Úgy tűnik, hogy a fővárosi független társulatok jártak még rosszul. A  Stúdió K 11,5 forintot kért, formailag rendben is volt a kérvényük, de a támogatás mértékéről még nem kaptak információt. Ami már csak azért is nagyon érzékenyen érinti őket, mert

február vége óta sem a színészek, sem a műszak, sem az adminisztratív dolgozók nem kaptak fizetést, mert nincs miből.

A Stúdió K Színház bejárata a IX. kerületben, a Ráday utcában. (Fotó:MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán)

A Ráday utcai színház volt az egyik, amelyik egyből a beszüntetéskor jelezte, hogy bajba kerültek. Az ezt szintén korábban már jelző Pintér Béla és Társulata annyival vannak jobb helyzetben, hogy kaptak az államtitkárságtól levelet a támogatásról. 30 milliót ítéltek meg nekik, ami 16 millióval kevesebb, mint a 2018-as jegybevétel után igényelhető tao lett volna. Ez az összeg éppen arra jó, hogy

a társulat erre az évadra (2019 június végéig) felhalmozódó tartozásainak nagyobb részét tudja fedezni. A 2019/2020-as évad költségvetésébe már nem ível át a támogatás, és nem tudjuk, hogy 2020-ban milyen támogatásra számíthatunk.

Pedig Pintérék jegyárakat növeltek, a fizetéseket pedig csökkentették már a tao kivezetésekor. Jegyárat növelt akkor a Rózsavölgyi Szalon is, valamint egy bemutatót kénytelenek voltak lemondani. Tőlük is kaptunk most választ: az elmúlt három év alapján annak az 50 milliónak a dupláját kaphatták volna meg, amit végül odaítéltek nekik. A tervekről pedig azt írták:

Egyelőre mi is számolunk, gondolkodunk, egyeztetünk a művészekkel a jövő évadunkról.

Nem csak a megítélt összeggel van gond

A minisztérium, illetve a kulturális államtitkárság által a pótlás mértékéről megküldött levél minden egyes esetben tartalmazza azt a nagyon fontos mondatot:

Jelen levél nem minősül pénzügyi kötelezettségvállalásnak és nem támogatói okirat.

Vagyis könnyen meglehet, hogy ez az összeg még módosul.

Az Emmit is megkerestünk kérdéseinkkel, de csak egy linket kaptunk, ami a 22 témakör egyedi támogatási rendszeréről számol be, kérdésünkre érdemi választ nem adtak. Ebben a közleményben arról írnak: „Az új modell célja, hogy a magyar előadó-művészeti szféra számára megteremtse a független, sokszínű, minőségi és pozitív alkotói körülményeket.” Hogy ezt hogyan lehet például anélkül, hogy tudni lehetne, ki vagy kik döntenek a támogatásról, vagy anélkül, hogy tudni lehessen, a szerződéseket mikor írják alá, nehéz elképzelni.

A színházak szempontjából ez azért elkeserítő, mert az év fele lassan eltelik, de még mindig nincs aláírt szerződésük arról, hogy pontosan mennyi pénzt költhetnek el idén. Ráadásul minden esetben a megítélt összeget három részletben utalják ki nekik, a második és harmadik részlet folyósításának feltétele a korábbi részlettel történő elszámolás. Nem tudni azt sem, mennyire lassítja meg ez a társulatoknak a pénzhez jutását, ráadásul lassan vége van az évadnak.

Azt sem tudni, hogy mi lesz a következő években, pedig fontos lenne a hosszú távú tervezés miatt. A Fesztiválzenekar írta még válaszában: minél hamarabb el kéne, hogy dőljön,

hogy ez a támogatás a következő években hogyan biztosítható, hiszen ez az összeg nemcsak idén, hanem a következő években is fontos részét képezi a szükséges költségvetésnek.

Ahogy látható, a társulatok több esetben is a jegyárak emelésével próbálnak kompenzálni, ami nem jó hír a színházkedvelőknek, de azokat a polgárokat, akiket esetleg hidegen hagy a színház (ezt azért ne tegye senkise, itt van, miért ne), is zavarhatja, hogy szinte semmit sem tudni arról, hogy kik rendelkeznek több mint 30 milliárd forint elköltése felett.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik