A Story magazinnak adott interjút Görgey Artúr ükunokahúga, Görgey Zsuzsanna, a Görgey-kör alelnöke.
Kivételes képességeinek köszönhetően alig 31 évesen tábornok és hadügyminiszter lett, majd az ő – ha nem is egyszemélyes – döntésére tették le a fegyvert a magyar seregek Világosnál.
Ez nem árulás, hanem embermentés volt. Akkorra olyan számbeli fölénybe kerültek az osztrákok a cári seregekkel, hogy esély sem lett volna ellenük. Az utolsó emberig harcba küldhette volna a katonáit, de azzal huszonnyolcezer-ötszáz ember értelmetlen halálát okozta volna. Nemrég kiszámolták: ma Magyarországon 600 ezer ember köszönheti annak az életét, hogy akkor nem halt meg az őse. Belerokkant volna az ország
– mondja.
Görgey Zsuzsanna gyerekkorában saját maga is megtapasztalta, mit gondolnak az emberek az ükunokabátyjáról.
Még otthon, családi körben is óvatosan beszéltünk a történelmünkről, számtalanszor volt házkutatás nálunk. A városmajori iskolába jártam, értelmiségi közegbe, de ott is ritkán szólítottak a nevemen, csak árulóként….Ehhez jött még a vörös hajam és a szeplős arcom, úgyhogy totális kiközösítésben nőttem fel[…]Rendszerek jöttek-mentek, volt itt tatár, török, nácizmus, kommunizmus, de mindent túléltünk, és ez így is marad.
Kiemelt kép:
