Csütörtöktől kerül a mozikba Pálfi György (Taxidermia, Hukkle) Az Úr hangja című új nagyjátékfilmje, mely a 31. Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon debütált. A Stanislaw Lem regénye alapján készült alkotás az eredeti mű gondolatvilágát adaptálja egy napjainkban játszódó családi dráma keretei közé. A történet főhőse a harmincas éveinek végén járó Péter (Polgár Csaba), aki egy titokzatos balesetekről szóló dokumentumfilmben felismerni véli a hetvenes években disszidált, azóta nem látott apját (Eric Peterson). Megpróbálja felkeresni őt Amerikában, majd kalandos nyomozás után végre rátalál az immár új családot alapított édesapára.
Pálfi az MTI-nek elmondta, racionális okai voltak annak, hogy Az Úr hangjára esett a választása.
„Tudtam, hogy soha nem fogok tudni összeszedni annyi pénzt, amely elengedő lenne azokra a műveire, amelyek valóban az űrben, egy űrhajón vagy egy bolygón játszódnak” – fogalmazott, hozzátéve: Az Úr hangja volt „a legracionálisabb” választás: a jelenben játszódik, miközben Lem ugyanazt a témát, ugyanazokat a létértelmező kérdéseket boncolgatja, amelyeket mindegyik írásában.
A rendező kiemelte, Stanislaw Lem történetét egy drámai családi szállal egészítette ki. A regény egy meghiúsult kutatásnak a történetét írja le: üzenet érkezik az űrből, amelyet egy tudós csapat, köztük a főszereplő apja, Hogarth próbál megfejteni.
„A regény témája, hogy kommunikációs szakadék tátong az univerzumok között” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy mivel kevés a drámaiság a sci-fi történetében, ezért kerestek egy olyan helyzetet, amelyben a konfliktusok kiéleződhetnek.
Pálfi azt a toposzt használta fel, hogy a magyar tudósok Amerikában vagy a fejlettebb külföldi országokban tudják igazán megvalósítani tudományos munkájukat. Ezt beemelve a történetbe jött létre a fiúkarakter, aki ugyanúgy keresi az apját, ahogyan az apja kereste az űrből érkező üzenet küldőjét.
„Ez a helyzet így egy földi szintet adott a történetnek, amellyel már én is tudtam személyesen azonosulni.”
A rendező hangsúlyozta, nem Lem művét adaptálták, hanem megírták a regény folytatását, a fiú történetét, aki az apján keresztül találkozik a regény témájával, a kutatással.
A filmben kultúrtörténeti utalásként jelenik meg a Colorado-sivatagban bolyongó fiú egyik látomásában Francisco Goya Szaturnusz felfalja gyermekét című festménye, amely egy klasszikus ókori mítoszt mesél el. Pálfi szerint az apa és fia konfliktusos kapcsolatának archetípusa Szaturnusz (a görög mitológiában: Kronosz) és fiainak a harca.
„Minden, ami az emberi kultúrának az alapvetése, az valahol a görög mitológiában megtalálható” – fogalmazott a rendező, aki kiemelte, hogy a filmbeli apa a munkája miatt hagyja el korábbi családját, és a két magára maradt testvér, Péter és Zsolt az apahiányból próbálják meghatározni identitásukat.
Az Úr hangját kilenc kamerával forgatták, a legújabb technikákkal vegyítve. Használtak 16 milliméteres kamerát, mobiltelefont, fényképezőgépet, handycam videokamerát. A filmben több különféle formátum is megjelenik, a történet ál-dokumentumfilmekből, híradókból, Skype-beszélgetésekből, VHS-felvételekből bontakozik ki.
Pálfi elmondta, hogy hét évvel ezelőtt nyújtották be a pályázatot a Filmalaphoz, öt éve kezdték el kidolgozni a forgatókönyvet Ruttkay Zsófival és Nagy V. Gergővel. A forgatás két évvel ezelőtt fejeződött be, az utómunka másfél évet, míg a trükk- és látványutómunka legalább kétéves folyamatot ölelt fel.
A főszereplő Polgár Csabát castingon választotta ki a rendező, Kiss Diána Magdolnával már dolgozott együtt, Fekete Ádámnak pedig ismerte a verseit és látta a Tiszta szívvel című filmben, amelyben olyan zseniálisan játszott, hogy tudta, neki kell alakítania Zsolt szerepét.
Pálfi György jövőbeli tervei között szerepel Cserna-Szabó András Rózsa Sándorról szóló Sömmi című regényének a megfilmesítése.
Az Úr hangja december 20-án kerül a magyar mozikba.
Kiemelt kép: KMH Film/Vertigo Média Kft.
