Hé, Magyar Joe! címmel új darabbal és az ahhoz kapcsolódó új albummal jelentkezett Hobo, aki jövő márciusban életműkoncertet ad az Arénában. Ennek apropóján adott interjút a hvg.hu-nak, melynek többek között elmondta, nem azért zenél, hogy kritizálja a társadalmat, hanem azért, mert ez magától jön, függetlenül attól, hogy nem ez a cél.
„Már többször megpróbáltam reagálni arra, amiben élünk, legutoljára a Circus Hungaricusban, vagy az Ady estemben. Ha máskor megtettem, most miért ne tenném? Csináljak úgy, mint ha a ma fenékig tejföl lenne?[…]73 éves vagyok, 50 éve vagyok a pályán. Túl vagyok hatezer fellépésen. Dalaimat nem játssza a rádió, nem vagyok jelen a televízióban, és így is meg lehet csinálni. Anélkül, hogy az ember beálljon ide vagy oda” – mondta Hobo.
A zenész az interjúban arról is beszélt, hogy már hat éve a Nemzeti Színház társulatának a tagja, ahol a Vidnyánszky Attila rendezte Hé, Magyar Joe! című darabját is játsszák. Elmondása szerint Hobo tökéletesen meg van elégedve a színházzal.
„Hatodik éve ott vagyok, és azt látom, hogy szédületesen feljött és nagyon mély értékeket közvetít. Emellett eddig minden ötletemet megvalósíthattam, a Hé, Magyar Joe! szövegének cenzúrázása fel sem merült, minden szó úgy maradt, ahogy eredetileg megírtam.”
Arra a kérdére, hogy a zenész mit szól ahhoz, hogy a ma megint fellobbant kultúrharcban többek között Ady és József Attila életművét is kikezdték, mondván, hogy őket a baloldal megvette, Hobo a következőt válaszolta:
„Térdig gázolunk a szarban. Én sehova nem tartozom. Ezek azért gyűlölnek, mert azt hiszik, azokhoz tartozom, azért nem megyek közéjük. Azok meg viszont. Mindenféle harc folyik. Nem tudom, éppen ki van soron, lehet, hogy holnap én leszek a Soros. És akkor mi van? Semmi. Nem is értem, hogy valakit a világnézete miért zár ki egy művészeti közösség, ahol mondjuk, rajzolni kell, vagy énekelni, előadni? Miért baj az, ha valaki nemzeti érzelmű, a másik meg liberális? Én nemzeti liberális vagyok, mert engem nem zavar, ha másnak más a világnézete. De ugyanolyan nemzeti identitásom is van, különös tekintettel a magyar történelemre és kultúrára.”
A zenészt leginkább az aggasztja, hogy rengetegen elmennek az országból:
„A fiatalok közül minden második el akar menni. Ez tragikus. És még az is jobb nekik, hogy nyugaton ők csak fehér migránsnak számítanak. Nem azért mennek el, mert nem szeretik József Attilát, vagy nem azért mennek oda, mert ott játszik a Rolling Stones vagy ott Shakespeare-t játszanak eredetiben. Hanem azért, mert itt valami baj van. Hogy törvényt hoznak a hajléktalanok ellen, hogy kórházak helyett stadionok épülnek.”
Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd / MTI
