A franciaknál valaki úgy gondolta, hogy annyira sokat tud Budapestről és a bulinegyedről, hogy muszáj egy vígjátékot forgatnia a magyar paradicsomról. Külön kell választanunk két dolgot, hogy mennyire sikerült a magyar fővárost bemutatni, és azt, hogy milyen a Legénybúcsú Bt. sztorija minden személyes szálat leszámítva. Mindkettőnél le kell szögezni, hogy ez egy nagyon szar film. Nincs mit szépíteni, nem lehet finomítani, és a készítők nem azért áldozták fel Budapestet és feszítették keresztre, hogy csináljanak egy szellemes filmet a féktelen Kelet-Európáról. Teljesen fölöslegesen csináltak hülyét a bulinegyedből és állították be bunkónak a magyarokat, hogy a Párizsból érkezett szerencsétlenek kitombolják magukat.
A Legénybúcsú Bt. eredeti címén csak simán Budapestként fut, és minden bizonnyal nálunk csak azért mutatták be ezt a Zs-kategóriás vígjátékot, mert van némi kapcsolódási pontunk. Már csak egy gagyi cím kellett, és kész is. A történet szerint Arnaud (Jonathan Cohen) és Vincent (Manu Payet) unják, hogy semmibe veszik őket a munkahelyükön. Arnaud-t a felesége szorongatja (Amélina Limousin) a családi cégnél, Vincentnél viszont otthon nagyjából minden rendben, a főnöke nézi levegőnek, és alázza meg minden második pillanatban. A megoldás egy közös vállalkozás, méghozzá Budapesten, amiről egy nyugdíjra készülő sztriptíztáncos mesélt nekik egy szakadt bárban. Hittek neki, és leellenőrizték a magyar fővárost. A következő tanulságokat vonták le:
- Budapesten több a nő, mint a férfi
- 280 euróért (90 ezer forint) repülőjeggyel, szállással együtt megvagy egy hétvégére
- itt az emberek nagyon szegények
- a Széchenyi fürdőben simán le lehet alkudni az amúgy húsz eurós (6500 forint) masszázst a pult alatt tízre
- sok az antiszemita
- nem nehéz egy embervadászatot sem megszervezni 800 euróért (260 ezer forint), ami 350-ig (~113 ezer forint) is lemehet
Attól most tekintsünk el, hogy 280 euróból nem jön ki egy hétvége repülőjeggyel, maximum akkor, ha kenyéren és vízen élnek a legénybúcsúsok, és a Széchenyiben sem kapsz ennyiért masszázst. Szóval a két barát igazi stag partikat, azaz szervezett berúgásokat, legénybúcsúkat szervez, és a delikvensek már a reptéren vállalhatatlanok, pólyásnak öltöznek, üvöltöznek. Úgy érzik, itt olyan Kánaán van, hogy az utcára szarhatnak, akkor is megveregeti a vállukat valaki. Az üzlet beindul, Arnaud és Vincent házassága viszont rámehet Budapestre, túl sok a csábítás. A film buta, leül a közepén, nincsenek benne igazi csattanók. Az alkotók mintha egy idő után belátták volna, mekkora kapufát rúgtak, úgyhogy jól összecsapták a végét, hogy hamarabb vége legyen a szenvedésnek. Így egy kusza katyvasz lett az egész: majdnem elszúrták az üzletet, bejött az üzlet, oké minden, megint elmennek bulizni és összeomlik a kártyavár, majd kibékül mindenki. Nincs igazi tetőpont, időnk sincs izgulni a főhősökért, a bulikból szintén nincs sok, de azt is minek.
De a főváros a lényeg, a történetben igenis fontos szerepet kap, hogy milyen szuper hely ez. Mármint nem az, hogy szép, hanem Berlin erősen lesajnált, akciós titulusát kapta meg, ahol csúzlival lövik az ember szájába a drogot, a nők meg tálcán kínálják fel magukat a swinger és valami elit klub keverékében. Az a legnagyobb baj a filmmel, hogy igazat ad a bulinegyed vérmes ellenzőinek, akik a nonstop bulizástól a stop felé húznak, és éjfélkor tennének lakatot a kocsmákra. Persze ilyen nem lesz, teljesen értelmetlen az éjféli zár, hogy ha az a bulinegyed végét jelenti. A szórakozóhelyek nemrégiben szerveztek egy minikonferenciát, ahol az egyik legfontosabb elhangzott mondat arra vonatkozott, hogy Budapestnek el kell döntenie, milyen közönséget szeretne az utcáin látni.
Jöjjenek a pöcsnek öltözött turisták ezrével vagy sem? A fapados olcsó, az alkohol olcsó és a szórakozóhelyek egy része is örömmel fogadja a kocsmatúrázókat, és éppen ezért születhetnek olyan nyomorult produktumok, mint a Legénybúcsú Bt. Ez a film jelenleg a Király utcát testesíti meg, amin már közlekedni is alig lehet. Hozzá képest a Gozsdu-udvar egy álom.
Tényleg mindent megtesz a Legénybúcsú Bt. azért, hogy kinyíljon a bicska pestiek – főleg az erzsébetvárosiak – zsebében, és teljesen jogosan. Őszintén szólva azt se lehet mondani, hogy milyen jó a Ganxsta Zolee-nak, hogy megszólal az egyik száma vagy a Neoton Famíliának, hogy a 220 felettet többször is hallani. Ciki ez nekünk, és az fájhat a leginkább, hogy a film nem képes igazi képet festeni a budapesti éjszakáról, ami még mindig tele van zseniális pillanatokkal. Csak a felszínt kapargatja kamu titkos klubbal, és egy bekúszó Tibi atyás logóval, pedig ebben a városban ezerszer több van a lelketlen kocsmáknál. Pestnek van szíve, és most vérzik.
Legénybúcsú Bt (Budapest), francia vígjáték, 2018, 24.hu: 2/10
Kiemelt kép: ADS Service Kft.
