Kultúra

Judy, a második világháború egyetlen négylábú hadifoglya

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 09. 12. 14:50

A világ legkalandosabb kutyaéletébe minden belefért, amitől mind távol akarjuk magunkat tartani: háború, bombák, elsüllyedő hajók, hadifogolytáborok és a dzsungelből figyelő veszélyes állatok támadásai.
Korábban a témában:

A XIX. és XX. század harcterein nem csak embereknek, de állatoknak is jutott hely: keveseknek volt azonban olyan mozgalmas élete, mint a lengyel tüzérek mellett a második világháború három évét végigküzdő mackónak, Vojteknek, vagy épp az egy teljes évtizedeken át kalandból kalandba csöppenő kutyának, Judynak.

Állatok is harcoltak az emberek oldalán a világháborúkban
A modern harcmezőkön a kutyáknak, a macskáknak, sőt, az egzotikus állatoknak is fontos szerep jutott.
Medve is harcolt a lengyelek oldalán a második világháborúban
Wojtek még kölyökként került a tüzérekhez, végigharcolta velük a háborút, majd egy brit állatkertben pihente ki a harc fáradalmait.

A történet a brit HMS Gnat hadihajón indul, melynek legénysége 1936-ban úgy döntött, ideje szert tenniük egy kabalára, hogy azt magukkal vihessék a kínai Jang-ce folyón való őrjárataikra. Testvérhajóin, a Méhen (HMS Bee), a Tücskön (HMS Cricket) és a Kabócán (HMS Cicada) ezt a pozíciót egy kutya töltötte be, így a kapitány az első tiszt ellátogatott egy sanghaji kennelbe, ahonnan egy angol pointerkölyökkel, Judyval tért vissza.

A nem csak szerencsehozó állatként, de a partraszállások idején az elejtett vadakat visszahozó vadászkutyaként is használni kívánt Judyról mindenki úgy gondolta, hosszú, eseménytelen élete lesz, a legénység tagjai szabad perceikben pedig elhalmozzák majd a szeretetükkel.

Ez nyilvánvalóan így is lett volna, feltéve, ha a pointer nem épp 1936-ban kerül a hajóra.

A szakács gondjaira bízott kölyök élete nehezen indult: alig néhány héttel a fedélzetre érkezése után a vízbe esett, ahonnan a legénység egy tagja mentette ki – a bonyodalmak ezzel azonban még el sem kezdődtek.

A kutyáról rövidesen kiderült, hogy vadászatokra teljesen alkalmatlan, a hajót az éjszaka közepén megtámadó folyami kalózokra, illetve a láthatáron még fel sem tűnt japán gépekre azonban eredményesen figyelmeztet, így mégsem egyszerűen csak kabalává, de a legénység hasznos tagjává is vált.

A gyorsan beilleszkedő, és mindenki kedvencévé váló kutya 1938-ban tizenhárom kölyöknek adott életet, közülük tíz meg is érte a felnőttkort, és különböző hajókra került.

A kölykök

 

Egy évvel később aztán véget ért a törékeny béke: kitört a második világháború: a HMS Gnat legénységének egy része pedig 1939 júniusában a HMS Grasshopperre kerül. A váltás mellé új feladat is járt: Jang-cén való járőrözés helyett a szingapúri brit bázis irányítása alá, a város körüli vizekre kerültek.

A HMS Grasshopper, 1940 körül

 

Három évvel később, 1942 februárjában a Szingapúrt elfoglalni próbáló japánok elleni csatában a hajót több bombatalálat érte. A legénység elhagyta a hajót, és egy Szumátra közelében fekvő lakatlan szigeten értek partot. Csakhamar észrevették azonban, hogy a szigeten nincs étel, és Judy sincs velük. A legénység egy tagja visszaúszott a lassan süllyedő hajón maradt készletek egy részéért, ekkor azonban előkerült Judy is, aki rövidesen megmentette a gazdái életét:

a tengerészek képtelenek voltak ugyanis friss vizet találni, a kutya érzékeny orra azonban segített – ásni kezdett a parton, nemsokára pedig földalatti forrásra bukkant.

Néhány nappal később egy kínai dzsunkán eljutottak Szumátrára, ahol egy több mint háromszáz kilométeres, dzsungelen át tartó túrára indultak, hogy a britek által ellenőrzés alatt tartott, de a japánok támadásának kitett Pedangot elhagyni készülő katonákhoz csatlakozzanak.

Judy a HMS Grasshopperen, 1940 körül

A szerencse ezúttal nem állt mellettük: öt héten át tartó gyaloglás – és egy, a kutyát ért sikertelen krokodil- és tigristámadás – végén kiderült, hogy egyetlen nappal késték le az utolsó hajót, sőt, épp egy japán katonák által elfoglalt faluba sétáltak be.

Innen mindannyian egy észak-szumátrai hadifogolytáborba (Gloegoer, Medan, Szumátra) kerültek, ahová csodával határos módon a kutyát is sikerült becsempészniük. Az állatot itt a repülő altiszt Frank Williams vette a szárnyai alá, sőt, elérte, hogy 81A jellel őt is felvegyék a hadifogoly-nyilvántartásba:

ezzel Judy lett a második világháború egyetlen, hadifogolyként nyilvántartott kutyája.

Már-már azt hihetnénk, hogy a megpróbáltatások ezzel véget értek, de erről szó sincs: a kutya a következő három évben újdonsült gazdájával együtt több tábort, sőt, az őket szállító SS Van Warwyck teherhajó ötszáz emberéletet követelő elsüllyedését is túlélte.

A vízből kimentett katonák természetesen újra egy táborba kerültek, ahol Judy újra halálos veszélybe került: a foglyok legtöbbjén tetűk élősködtek, a japán őrök pedig úgy gondolták, ennek a kutya az oka. A négylábút csodával határos módon sikerült elrejteni az őt eltüntetni akaró katonák elől, sőt, a háború vége után Williamsnek még a szigetországba is sikerült őt becsempésznie.

Megérkezése után hat hónapot töltött karanténban, ezt követően azonban a Viktória-kereszt állatoknak járó másával, a Dickin Medallal tüntették ki.

A fekete-fehér pointer élete végül öt évvel a háború után, Williams oldalán Tanzániában ért véget: emlődaganata annyira súlyossá vált, hogy gazdája az elaltatása mellett döntött.

Kitüntetését és egykori nyakörvét az Imperial War Museum őrzi. Sírja ma is a tanzániai Nachingweában áll, a rajta lévő tábla azonban már évekkel ezelőtt elveszett:

A teljes történetet a Today I Found Out múlt havi epizódja meséli el:

 

Fotók: Wikimedia Commons, GOV.uk
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

In this photograph taken on February 3, 2017, Nepalese women Pabitra Giri (L) and Yum Kumari Giri (R) sit by a fire as they live in a Chhaupadi hut during their menstruation period in Surkhet District, some 520km west of Kathmandu. - The practice of banning women from the home when they are menstruating is linked to Hinduism and considers women untouchable at this time. They are banished from the home -- barred from touching food, religious icons, cattle and men -- and forced into a monthly exile sleeping in basic huts. Chhaupadi was banned a decade ago, but new legislation currently before parliament will criminalise the practice, making it a jailable offence to force a women to follow the ritual. (Photo by PRAKASH MATHEMA / AFP) / TO GO WITH AFP STORY: Nepal-women-religion-society, FEATURE by Annabel SYMINGTON
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.