Először az augusztus 20-i hétvégén lehet majd megkóstolni a Magyar Ízek utcáján az ország tortáját, de már most szétszedték. Tipikus nem ettem, de szar vita alakult ki a nyertes torta körül. Idén Sztaracsek Ádám Komáromi kisleány győzött a mézes-diós piskótájával, a vaníliás krémet pedig a körte, a fahéj és a gyömbér egészítik ki. A süti ízeiről még nyilván nem tudunk nyilatkozni, de az biztos, hogy az MTI a kelleténél nagyobb hírverést csapott a Komáromi kisleánynak. Egy olyan képet sikerült lőni róla, ami a Gresham-palota cukrászánál egyből kiverte a biztosítékot. Szücs Árpád azóta törölt posztjában vállalhatatlannak titulálta az ország tortáját, és olyanokat írt, hogy:
Igenis kritikával illetem azokat, akik azt gondolják, hogy nincs más lehetőség ebben a szakmában 2018-ban csak fosból fost csinálni. Többek között én sem tudok MAGYAR CUKRÁSZKÉNT ezzel azonosulni.
És ehhez még hozzátette, hogy „akkor viszont nevezzük valami másnak, csak ne az Ország tortájának mert nem mindenki …többek között én sem tudok MAGYAR CUKRÁSZKÉNT ezzel azonosulni”. Szücs arra utalt, hogy valamiféle érdekek befolyásolják a verseny tisztaságát, és beszólt kicsit a zsűrinek, hogy magukba szállhatnának, és ne csak a népet hülyítsék, a szakmához is szóljanak.
Mi ez az egész ország tortája?
Az alapvetően tagdíjakból működő Magyar Cukrász Iparosok országos Ipartestülete nyolcfős zsűrivel hirdette ki az ország tortáját, többek között a Michelin-csillagos Sárközi Ákos is ott ült a bírák között. A verseny törekszik a minőségre, igyekszik új technikákat megismertetni a kollégákkal, de alapvetően egy olyan sütit keresnek, ami az egész országnak elérhető. Ha túl bonyolult, túl francia, túl drága tortát sütnének, egy szűk rétegen kívül nem venné senki, így az arany középutat kell a jelentkezőknek belőniük. Az Ipartestület minden évben kiválasztja a cukros és cukormentes ( a budapesti Nándori Cukrászda Három Kívánsága nyert idén) változatot, a recepteket pedig kiadják a tagoknak, akik egy nyilatkozat aláírásával vállalják, hogy nem térnek el az eredetitől, és tartják a minőséget. Persze mindig akadnak olyanok, akik kiskapukat keresnek, Selmeczi László, a szövetség ügyvezetője például elmondta, hogy tavaly két vidéki cukrászdát zártak ki. Szóval a rendszer nem tökéletes, nem lehet garantálni, hogy minden résztvevő árusítóhelyen ugyanazt kapjuk, de a cukrászok ipartestülete igyekszik, hogy kiszűrjék a csalókat, a jövőben már kóstolás alapján is vállalják a felelősséget, hogy megtalálják az ócska másolatokat.
(Fotó: MTI/Mohai Balázs)
Oldschool vs. newschool
Az ország tortáját nem először kezdték ki, két évvel ezelőtt például a Gerbeaud volt cukrásza, Kolonics Zoltán kritizálta a rendszert, hogy egyszerűen nevetséges, hogy mennyire nem lehet garantálni az egységes minőséget. „Sajnálatos módon a dicső elképzelések rosszul kivitelezett elgondolás és stratégia nélkül csak fellángolások az adott időszakban, hosszú távon rombolva a közösséget, a szakmát. Ellenőrzés, betanítás nélkül ez csak egy álom marad, mert nem ügyelünk a csapattársainkra, és nem regulázzuk őket, no fegyelmet tanúsítva a pillanatnyi siker mámorában”– írta a cukrász 2016-ban a Világevő blogon.
A helyzet tényleg lehetne jobb, eleve nem vagyunk egyelőre túl előkelő helyen, ami a magyar cukrászdákat illeti, de a fenti problémával az Ipartestület is tisztában van, sőt, maga Selmeczi beszélte meg Koloniccsal annak idején, hogy mivel küzdenek.
Azonosak a céljaink a két cukrásszal (Kolonics Zoltánnal és Szücs Árpáddal), csak az nem jó, ha megmondóemberként alánk próbálnak tenni. Senki semmilyen konstruktív javaslatot nem tett.
– mondta a 24.hu-nak Selmeczi László, és hozzátette, hogy tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy van hova fejlődnie a magyar cukrászatnak.
A legjobb az egészben, hogy Kolonics és Szücs is zsűrizett már, akkor állítólag nem volt gondjuk. Ez pedig azért érdekes, mert ugye Szücs arra utalt, hogy befolyásolják a versenyt. A cukrászvita kapcsán a nyertest, Sztaracsek Ádámot is megkerestük, és ő maga sem érti, hogy a mestercukrász miért szállt bele páros lábbal. „Az esett rosszul, hogy látatlanban bírált, a rendszert kezdte ki, hogy szerinte itt valamilyen érdekek húzódnak meg. De egy határ menti kis 20 ezer fős városból én milyen érdekeket képviselnék 24 évesen? Magamat képviselem” – mondta a komáromi cukrász.
Sztaracsek az érettségi után tanulta két évig Tatán a cukrászatot, már akkor versenyzett, és most veszi át a családi cukrászdát is. Abszolút sokkolta, hogy valaki ismeretlenül kritizálta, még akkor is, ha ő és Selmeczi is látják, hogy az az MTI-s kép nem lett az igazi. A történethez viszont hozzátartozik, hogy a parlamentben mutatták be a sajtónak a sütit, a Komáromi kisleány ott állt vagy fél órát, ráadásul a parlamentbe nem lehet kést vinni, ott szereztek valamilyet Sztaracseknek, hogy megnézzék a vágási felületet. Az meg ugye nem volt túl bizalomgerjesztő, de ettől függetlenül Szücs Árpád sem kóstolta még a tortát, csak éppen ő egy másik vonalat képvisel. „Ez egy tortaverseny, egy finom, egy jó minőségű, az egész országban megvásárolható tortát keresünk, és nem egy fine dining étterem csúcsdesszertjét” – mondta Selmeczi, amit még Sztaracserk Ádám annyival egészített ki, hogy
ez a torta az egész országnak szól, nem csak a felső tízezernek.
Hogy milyen lesz, azt majd augusztus 20-án meglátjuk 750-ért (ennyi volt tavaly is a Magyar Ízek utcáján, de máshol az árak ettől eltérhetnek).
A cukrász beeffel kapcsolatban megkerestük Szücs Árpádot is, de ő már nem akart semmit sem hozzátenni a témához.
