Nem is gondolnánk, hány és hány 100 Folk Celsius-dal vált országosan ismertté az elmúlt négy évtizedben, és nem is csak a gyerekek körében. A többször is átalakuló együttesnek a most elhunyt Orbán József és Littvay Imre volt az a két tagja, akik az alapítástól egészen mostanáig tagjai voltak a zenekarnak, melynek korábbi felállásaiból már Drosztmér István és Torontáli István sincsenek velünk. Hogy a frontembere nélkül mi lesz a 100 Folk Celsiusszal, arról egyelőre nem tudni, de addig is következzen tíz kiemelkedő dal a zenekar repertoárjából, azt a sokat pedig, ami kimaradt, kommentben várjuk:
Lányok szívében lakom
Bár a 100 Folk Celsius több generáció számára is elsősorban gyerekzenekar, az együttes a nyolcvanas évek elején az akkor kibontakozó magyar countryszíntér egyik legsikeresebb képviselője volt a Bojtorján mellett. És ilyen komoly, szívhez szóló dalokat is írtak, mint ez, ami talán Orbán József legismertebb szerzeménye volt (később Zámbó Jimmy is előadta).
Országút
Egy valamirevaló countryzenekar rendszeresen visszanyúl a műfaj klasszikusaihoz, és így tett a 100 Folk Celsius is, mely hozzányúlt a country olyan mérföldköveihez, mint a Banks of the Ohio című népdal, amit énekelt Johnny Cashtől Dolly Partonig mindenki. A dalhoz a többi feldolgozáshoz hasonlóan a három éve elhunyt Muzsay András írt magyar szöveget.
Paff, a bűvös sárkány
Ez a dal egy életre elintézte, hogy a 100 Folk Celsius innentől elsősorban gyerekeknek énekeljen: bár a zenekar első két albuma sem volt ismeretlen, a harmadik lemez, melynek a Paff volt a címadó száma, irdatlan példányszámban kelt el, 300 ezernél is több példány fogyott belőle. A dal eredetijét a hatvanas évek népszerű folktriója, a Peter, Paul and Mary vitte sikerre, a magyar szövegét ennek is Muzsay András írta, a csata pedig eldőlt: ilyen siker után a zenekar nem tehette meg, hogy ne írjon több gyerekdalt.
A Nagy Ho-Ho-Ho-Horgász
A magyar rajzfilmgyártás legjobb éveiben magától értetődő döntésnek tűnt, hogy az ország legnépszerűbb, gyerekeknek éneklő zenekara egy rajzfilmsorozat főcímdalát is eljátssza. Az önmagában is gyorsan népszerűvé vált dalt a Pannónia Filmstúdió házi zeneszerzőjével, Pethő Zsolttal közösen jegyezte a zenekar, és a rajzfilmben a Nagy Ho-Ho-Ho-Horgász hangját is adó Balázs Péter énekli, a Főkukac (Mikó István) közreműködésével.
Miki Manó meséi
A rendszeresen népszerű gyereklemezekkel rendelkező 100 Folk Celsiusnak talán ez volt az utolsó, országszerte ismert dala, amit korántsem csak gyerekek ismertek akkoriban, sőt, még a futballszurkolók is átköltésre érdemesítették. Az pedig tényleg csak a nagy slágereknek szokott kijárni.
Orrom krumpli, hajam kóc!
A cirkusz varázslatos és kissé bizarr világa nemcsak a horrornak szolgáltat kimeríthetetlen témát, de a gyerekdaloknak is. Az Orrom krumpli, hajam kóc! is ebbe a sorba tartozik, igazi óda a bohóchoz, aki Stephen Kinggel ellentétben itt véletlenül sem pszichopata gyilkosként, hanem a legnagyobb művészként jelenik meg. Ez volt a főcímdala az azonos című, Csukás István által írt ifjúsági sorozatnak, amely tíz részt élt meg a köztévén a 80-as évek végén, és a bohóc mellett a porondmester az erőművész és a többiek bonyolódtak különféle kalandokba, mint például egy névnapi ajándék kicsomagolása.
Túró Rudi
A Túró Rudi és az iránta érzett sóvárgás komplett generációk pszichéjében hagyott kitörölhetetlen nyomot, mégis méltatlanul alulreprezentált a kortárs magyar művészetben. Ezt a csorbát köszörülte ki valamennyire a 100 Folk Celsius 1986-ban, amikor édes-bús szerelmesdalt írt a hungarikumként számon tartott édességhez, többek között, ilyen parádés sorokkal jelezve, hogy a lírai én még akár elkárhozni is hajlandó szíve választottjáért:
„Ruhája pettyes, sőt többszínű.
Előre érzem, milyen jóízű.
Akárhol járok, mindig megállok
Úgy megkívánom, mindent megér.”
Bármilyen hihetetlen, de egy gyors Google-kutatást követően arra jutottunk, hogy a dalt egyetlen Túró Rudi-reklámban sem használták fel az elmúlt harminc év során.
Pom Pom
Ugyan a Csukás-Dargay féle kultikus rajzfilmsorozat ihlette, de sosem szólalt meg benne, hisz Pom Pom meséi addigra már le is zárultak a tévében, mire 1984-ben megjelent a 100 Folk Celsius dala az áttörést jelentő Paff, a bűvös sárkány lemezen. Meghallgatása csak saját felelősségre ajánlott: az indulós tuba-szólam ugyanis rögtön dallamtapadást okoz, de az igazi veszélyek a refrénben leselkednek ránk. Elég egyetlen gyanútlan hallgatás, és egész nap garantáltan a pom-pom-pom-pom brummogás szól majd a fejünkben. Mi szóltunk!
BMX Csodabringa
A bicikli iránti csodálat és a western kapcsolata nem új jelenség. A kettő összefonódása már megjelent a Butch Cassidy és a Sundance kölyök című 1969-es klasszikusban is, ahol az épp üldőzői elől menekülő Paul Newman és Kathrine Ross kerekezik egy jót az egyik első vadnyugati bringával, mielőtt Newman Robert Redforddal tovább menekülne Mexikóba, hogy kirabolják utolsó bankjukat is, mielőtt hősi halált halnak. A 80-as években berobbanó BMX-mániát meglovagló dal messze nem ilyen drámai, inkább gyerekeknek szóló praktikus tanácsok megzenésített gyűjteményeként értelmezhető, hogy kell a nagyszülőktől kapott pénzt félretenni a biciklivásárlásra. Hiába a hegedű és pedal steel gitár, igazából a füttyszólam a dal legemlékezetesebb része.
Nagy-budapesti aszfalt-country
A 100 Folk Celsius első, 1982-es lemezének programdala, amelyik mindent megtesz, hogy közös nevezőre hozza a zenekar párhuzamos világait: a countryban megelevenedő vadnyugati fantáziát a budapesti éjszaka békésebb valóságát. „Nagy-budapesti aszfalt-country, nyerít a benzinparipa, lasszóval sem lehet cowboyt fogni, és a Colt is egy nagy csoda. A seriff, ha mérges nem vág szájon, ép marad a kocsma. Nagy-budapesti aszfalt-country, nézzünk el oda!” – hirdeti a refrén, de a Mátyás templom, Váci utca, a Hősök tere és a Hilton is megelevenedik egy-egy bendzsó- vagy hegedűszóló között.
