Hegedűs D. Géza rendezésében áll a Dóm téri színpadra William Shakespeare Rómeó és Júliája július 27-én, 28-án és 29-én, melyben a címszereplő ifjakat a Vígszínház művésze, Vecsei H. Miklós és az évad közben a Katona József Színházban játszó Mészáros Blanka alakítják majd. Ez a változatosság a szereposztás egészére jellemző: a Víg társulatának tagjai, például Igó Éva, Orosz Ákos, Józan László vagy Hajduk Károly mellett a Nemzetiből érkezik Trill Zsolt és Szűcs Nelli, Capulet szerepében itt lesz Szabó Győző, nejét, Júlia anyját pedig Hegyi Barbara alakítja majd, aki ki is emelte a sokszínűség előnyeit.
Részemről ennek az előadásnak az egyik legnagyobb öröme, hogy egy sor olyan színésszel találkozhatok, akikkel egyébként nem vagyok egy színházban, így viszont lehetőség nyílik arra, hogy együtt játsszunk, például Szűcs Nellivel, Szabó Győzővel vagy Mészáros Blankával. Ezeknek a nyári produkcióknak mindig ez a nagy hozadéka.
A próbafolyamat még viszonylag az elején tart, a jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen zajló próbák után a színészek július közepén teszik át székhelyüket Szegedre. Hogy a rendező Hegedűs D. Géza mennyire szorosan ragaszkodott a shakespeare-i keretekhez, az majd a Dóm téren kiderül, ám azt már lehet tudni, hogy a darab teljesen más korba emeli a veronai szerelmesek történetét.
A fasizálódó Olaszország a helyszín, ami máris ad egy különös feszültséget az előadásnak, de a lényeg a gyűlölködés, hogy az tartja össze a két családot, és ez a közösség egyik szervező ereje is. Ebből szakad ki a két gyerek, Rómeó és Júlia, akiket a szerelmük felemel, és eredendően sem hajlandóak részt venni ebben az úgynevezett felnőtt világban. Őket nem befolyásolja, hogy a gyűlölet alapozza meg a mindennapjaikat: ez a két gyerek túlnő mindezen, és nem áll bele ebbe a sorba.
– mondta el Hegyi Barbara, aki Capuletné szerepében az eseményekhez látszólag közel, érzelmileg mégis kicsit kívülre szorulva vesz részt a végkifejlet alakulásában.
Ő elsősorban magával és a férjével van elfoglalva, a lányának van egy dajkája, aki eteti-gondozza, és aki képviseli mindazt, amit egy igazi mama vagy nagymama, Capuletnének tehát nem olyan szoros a viszonya a lányával. Ettől még ugyanúgy szereti a gyerekét, de azzal, hogy rábízta a dajkára, nemcsak a gondozást, de az érzelmi közelséget is átadta neki, és ő már nem tud olyan közel kerülni a gyerekéhez – ez az ő igazi vesztesége. Tetszik neki Páris, akit Júlia férjéül szántak, és tetszik a pénze is, és fel sem merül benne, hogy valaki másra eshetne a lánya választása. De ezzel együtt azért ez egy árnyaltabb kérdés. Most ott tartunk a munkában, hogy egyszerűen csak hagyom magam, hogy az új információk sodorjanak. Ahogy egy szituációba belekerülünk, mindenki a saját figurájának megfelelően viszi az eseményeket valamerre, ebből alakul ki aztán a végső helyzet, amit persze a rendező komponál, összerakva az energiákat, a gondolatokat, hogy kit mi motivál, és abból alakul ki valami megoldás, ami érvényes.
Bár a Szegedi Szabadtéri Játékok egész sor romantikus nyár esti programot kínál, ezek közül a prímet alighanem mégis csak a Rómeó és Júlia viszi: aligha lehet stílusosabb környezetben nézni Shakespeare klasszikusát, mint a csillagok alatt, az ünnepi díszbe öltözött Dóm téren, amit a darab különleges díszlete csak tovább fokoz, ami Antal Csaba látványtervező keze alól kerül majd ki.
Úgynevezett palazzókból, oszlopos épületekből áll a díszlet, amelyek el tudnak forogni mindenféle irányba, és nagyon látványossá teszik a teret. Ebben fogják a fiúk a vívást és az egész nagy kavalkádot lejátszani – a lányoknak ebből a szempontból más a helyzete, de azt mi is tapasztaljuk, hogy ez a díszlet, attól, hogy ilyen áttört, jól segíti a teret, látványos és nagyon sok helyen meg lehet jelenni, akár szimultán is lehetnek jelenetek.
– mesélte Hegyi Barbara a különleges színpadképről, ami minden látványosságával együtt is kínál azért jócskán kihívást is a színészeknek.
Itt operai léptékben kell gondolkodni, nem lehet apró gesztusokkal játszani, mint, mondjuk, egy szobaszínházban. Szeretem ezeket az új helyzeteket, hogy valami más, mint amit megszoktam, például itt a színpad paraméterei – pedig a Vígszínház színpada elég nagy, de a Szegedi Szabadtéri még így is sokkal, de sokkal nagyobb. Egész más, ahogy egy szobában szólal meg egy karakter, vagy egy hatszáz, vagy ezer fős színház színpadán. A Szegedi Szabadtéri pedig felfoghatatlanul óriási, nagyon odavaló a Rómeó és Júlia, és bízom benne, hogy szeretni fogják és nekünk is sok örömünk lesz benne.
A Szegedi Szabadtéri Játékok szokásához híven nagyszabású operaklasszikussal nyit, Giuseppe Verdi Rigolettójának főszerepét Ludovik Kendi énekli majd.
Kiemelt kép: Zih Zsolt / MTI
