Kultúra

A Taxi-sorozat még nem volt elég suttyó, aztán jött a törpék szerelmese

A popszakmához hasonlóan a Taxi-sorozat is senkiháziak kezébe került, csakhogy nem nagyon volt már honnan mélyebbre menni. Így hát, ha kellően alacsonyra lőjük be az elvárásainkat, helyenként akár jól is szórakozhatunk a népszerű francia akcióvígjáték-széria ötödik epizódján.

Szögezzük le gyorsan: a Taxinak még az első, vagyis egyetlen jól sikerült részét sem fogjuk soha klasszikusként emlegetni. Nincs értelme felmagasztalnunk egy filmet azért, mert a folytatásai silányabbak lettek. Az 1998-ban bemutatott, Franciaországban és Magyarországon is kitörően népszerű Taxi pörgős, vicces akcióvígjáték volt, amelyben pont jó arányban keverték az európai nemzetiségekkel viccelődő, politikailag inkorrekt humort az önironikus karakterábrázolással és a lendületesen megvágott autós üldözésekkel. Itthon egy teljes kategóriát emelt a filmen Pataricza Eszter magyar szövege („Szia bumburnyák! Kaparsz? Asszed te vagy a Schumacher?”) és a Görög László – Kerekes József szinkronpáros teljesítménye.

A Taxi első részének sikeréhez és magyarországi kultuszához hozzájárult, hogy mivel Luc Besson neve volt a plakáton, az internet előtti időkben a fél ország azt hitte, ő rendezte a filmet, valamint az is, hogy abban az évben Franciaország nyerte a foci vb-t. Hihetetlen, de igaz: a kilencvenes évek végén menő volt franciának lenni! Ez az illúzió aztán hamar szertefoszlott, részben az egyre mélyebbre jutó Taxi-sorozatnak köszönhetően. A harmadik és a negyedik epizód tényleg nagyon rossz, gyakorlatilag alig emlékszem belőlük bármire: rémlik, hogy Bai Ling kínzásképpen leszopta Émilien nyomozót, illetve mintha Sylvester Stallone és Djibril Cissé is feltűnt volna pár perc erejéig. Teljesen fölösleges volt folytatni a sorozatot, de persze folytatták.

Elvileg a producerként a széria fölött bábáskodó Besson az ötödik rész forgatókönyvébe is besegített, de valójában szerintem el sem olvasta. A Taxi 5 szerzője nem ő, hanem a mostanában felettébb gyakran foglalkoztatott Franck Gastambide, a világ törpe kisebbségének elkötelezett támogatója. A törpés vígjátékokkal (Pornó a házban, Pattaya) sikert sikerre halmozó Gastambide most átlagos termetű színészekre bízta a főszerepet, az egyiket rögtön saját magára. Persze azért fétistörpéjének, Anouar Toubalinak most is jutott egy kicsi, de fontos szerep. Danielnek és Émiliennek, a Taxi-sorozat megszokott főhőseinek viszont nyoma sincs.

Fotó: Big Bang Media

A történet szerint Marseille-be helyezik át a párizsi rendőrség nagymenő nyomozóját (Gastambide), új állomáshelyén pedig első feladata, hogy elkapja az ékszerboltokat fosztogató, versenyautókkal menekülő olasz bandát. Ehhez először is szereznie kell egy bitang jó kocsit, így kerül a látókörébe Eddy, a béna Uber-sofőr (Malik Bentalha). Eddy ugyanis a marseille-i utak egykori rémének, Danielnek az unokaöccse, és a Floridába költöző Daniel rábízta a szupergyors Peugeot kulcsait.

A rövid leírás alapján is egyértelmű, hogy a Taxi 5 az első Taxi remake-je, csak most a rendőr a menő, és a taxisofőr a lúzer. A rablóbanda pedig nem német, hanem olasz, és a főgonosz sajnos egy kicsit félre lett castingolva, mert a Gomorrában is látott Salvatore Esposito úgy néz ki, mint egy megnyerő, mackós szociológus, és szimpatikusabb mindkét főhősünknél. Gastambide és Bentalha párosa harsány és proli, közös akcióik olyanok, mintha két segédmunkás a lakótelepen akarná újraforgatni a Halálos irambant. Nyoma sincs Émilien kedves bénázásának vagy Daniel szellemes szövegeinek – az az érzésünk, ezek a suttyók a cipőjét se köthetnék be a Danielt játszó, sajnos időközben börtönbe, majd a pszichiátriára került Samy Nacerinek. A régi szereplők közül visszatért a fekete rendőr, Alain, és a rendőrfőnökből polgármesterré választott, persze még mindig bicskanyitogatóan idióta Gibert (Bernard Farcy), de hát írjanak kommentet, akik miattuk szeretik a Taxi-sorozatot.

Mégis az a helyzet, hogy Gastambide valójában sokkal jobb rendező, mint az előző három epizódot jegyző Gérard Krawczyk. Feszesebb ritmust diktál, faék egyszerűségű karaktereit azért következetesen építi, primitív sztoriját magabiztosan kézben tartja. Lehet, hogy a Taxi 5 stílusa fárasztó, de a tempója nem az, és az autós üldözések is teljesen vállalhatóak. Ettől még a Taxi 5 nem lesz jó film, de a célközönség java részét gond nélkül el tudja szórakoztatni. Ha valaki 2018-ban még mindig annak a felturbózott fehér taxinak a motorhangjait szeretné hallgatni a moziban, az nyugodtan üljön be a Taxi 5-re. A gyors verdák mellé bónuszként jár egy törpe is.

Taxi 5, 2018, 102 perc, 4/10

Kiemelt kép: Big Bang Media

Ajánlott videó

Olvasói sztorik