A most készülő új, magyar filmnél kis túlzással a helyszín írta a történetet, és nem fordítva. Egy skandináv hangulatú thriller forog az elsőfilmes rendezővel, Bagota Bélával Erdélyben, a Hargita északkeleti részén, egy köpésre a népszerű turistaközpontoktól. Meglátogattuk a stábot Balánbányán, beszéltünk a rendezővel, a színészekkel, és a helyiekkel is arról, mit kell tudni a 292 millió forinttal támogatott Valanról, és a kísértetvárosnak tűnő környékről, ahol még érezni Ceaușescu szellemét, meg arról, hogyan rokkant bele több tízezer lakos a rézbánya bezárásába.
Furcsa egy hely ez, gyönyörű hegyek, és a medveszelídítő tövében az iparosodott város romjai húzódnak, és az a legenda járja, hogy a rehabilitációs központ sárga épületét maga Steven Seagal avatta föl. És ez így is történt: az önkormányzatnál rákérdeztem Seagalra, ahol elmondták, hogy valóban épült egy drogrehabilitációs központ a városban. Nem önkormányzati beruházás volt, de a vezetés remélte, hogy újabb munkalehetőségeket teremthetnek a projekt támogatásával. A felavatásra az amerikai, orosz és szerb állampolgár, Steven Seagal volt hivatalos, el is ment Balánbányára, aztán ismeretlen okokból elmaradt a felavatás.
A Valan egy pszichothriller lesz arról, hogyan próbálja Péter (Krisztik Csaba) felgöngyölíteni 13 éves húga eltűnésének körülményeit. 1989 karácsonya előtt kezdődik minden, amikor Romániában forradalom tört ki a kommunista rezsim ellen, Ceaușescu pedig menekülőre fogta. 22 évvel később a Brassóban rendőrként dolgozó Péter visszatér a szülővárosába, Valanba, miután megtudja, hogy egy holttest került elő a környéken, és azt gyanítja, a húgát találták meg. Ahogy a rendező, Bagota Béla fogalmazott,
Balánbánya ugyanis tényleg megadja a nyomasztó, kriminek való teret, csak éppen itt tényleg a megélhetésért küzdenek a lakosok, és az elhagyatott épületekben tényleg nem lakik senki. Egykor huszonötezren éltek az Egyes-kő lábánál, magasházak, munkásszállások épültek a rézbánya dolgozóinak. A kitermelést azonban 2005 környékén leállították, nem bizonyult gazdaságosnak a bánya, az emberek pedig elköltöztek. Már aki tudott, a huszonötezres lélekszám mára nagyjából háromezerre (kicsivel több mint hatezren vannak Balánbányára bejelentve) csökkent egy helyi statiszta elmondása alapján, és lehet választani a pékség vagy a húsfeldolgozó között, ha munkáról van szó. A házak elnéptelenedtek, sokan összetörtek lelkileg és anyagilag a kétezres évek közepe óta. Az is sokat elmond, hogy a városban nincs hova beülni enni – kocsma, kávézó, bolt van, de vendéglő nincs. Érthető, hogy látványosság és végre pénzkereseti lehetőség egy forgatás Balánbányán.
Ottjártunkkor egy éjszaka dolgozott a stáb, amit a város jó része statisztaként vagy csak úgy a kocsma ablakából nézett végig. Bagotáék február 16-án kezdtek és március 22-ig maradnak Balánbányán vízben, fagyban, hóban, és durva mínuszokban, utána Sepsiszentgyörgyön, Brassóban, végül Budapesten folytatják a Valant, ami ideális esetben a jövő évben, február környékén kerülhet a mozikba.
De mi az a Valan?
Ilyen helység nincs, viszont kellett egy új név, miután a rendező elkanyarodott az eredeti koncepciótól. A producerrel, Kántor Lászlóval még tavaly márciusban jártak Balánbányán, és akkor szerettek bele a helyszínbe. „Abban a pillanatban, hogy ide kijöttünk, valahogy a sztori az elkezdte összerakni saját magát” – mondta Bagota Béla. Ekkor még annyi volt biztos, hogy a krimiben központi motívum a hó, és egy lelkisegély szolgálat. Aztán bejött a képbe az erdélyi település: a bánya, és az ezzel kapcsolatos társadalmi problémák is szerepet kaptak, de ez nem egy dokumentumfilm, nem lehetett Bălan, vagy Balánbánya a film címe.
Nem lesz túl szociografikus, a bánya bezárása inkább a történet hátterében lebeg.
– mondta a rendező.
Bagota azt is hozzátette, hogy nem akarták a forgatókönyvet a magyarok és a románok közötti konfliktusokra kiélezni, ember és ember közötti viták jelennek meg. Ehhez csak pluszt ad, hogy a film harminc százaléka románul forog, ami főszereplő, Krisztik Csaba számára is nagy kihívást jelent. A Valan név pedig egy idő után adta magát, jól rímel a Balanra, és a vale völgyet jelent románul. Ráadásul hagyja gondolkodni a nézőt, hogy mi lesz a thrillerből.
Jolie-tól Erdélyig
Noha Bagota Béla elsőfilmes, nem kell azon meglepődni, hogy a Filmalap majdnem 300 millióval támogatott egy kezdő próbálkozást. Bagota többször pályázott már, a Színművészeti óta a bűnügyi vonalon mozgott. Mint mondja:
nem igazán tudtak leállítani. akárhányszor kidobtak az ajtón, bemásztam az ablakon egy újabb történettel.
És az sem volt utolsó a döntési folyamatnál, hogy Bagota több filmet már végigcsinált rendező asszisztensként, legutóbb Reisz Gábor Rossz versek című filmjén, és Lengyel Balázs Lajkóján dolgozott, és komoly stáb áll mögötte, a producerrel, Kántor Lászlóval, Garas Dániel operatőrrel és Damokos Csaba látványtervezővel. Ehhez pedig hozzájönnek a külföldi produkciós tapasztalatok: Bagota dolgozott Angelina Jolie A vér és méz földjén című filmjén, ahol a kaszkadőr és second unit rendezőtől, Simon Crane-től tanult a legtöbbet, asszisztenskedett a netflixes Spectralnál és Ridley Scott Mentőexpedíciójában is.
Egy csavar vagy a gépezetben, nem lesznek nagy megfejtések.
– foglalta össze a Valan rendezője a Magyarországon forgott hollywoodi projekteket.
Bagota Bélát sokkal jobban mozgatják a dollármilliókkal kitömött külföldi lehetőségek helyett a magyar filmek. Itt inkább szükség van az ember agyára és saját gondolataira. Úgy is mondhatnánk, hogy kevesebb pénzből izgalmasabb feladat dolgozni. A Valan 292 milliót kapott, ami persze megköti az akciójelenetek számát, de Erdély nem csak gyönyörű környezetet ad a filmnek, hanem az adottságaival is pénzt spórol a 70-80 fős stábnak. Nem kell máshol felépíteni a díszletet, ha adott a Hargita, vagy éppen Balánbánya lepusztult, zsigeri misztikussága.
A főbb szerepeket nagyrészt erdélyi színészek alakítják, az események központjában álló Pétert, a Kaszás Attila- és Jászai Mari-díjas Krisztik Csaba, a húgát Pál Emőke, a szigorú rendőrkapitányt pedig Tollas Gábor alakítja. Ezen kívül láthatjuk majd a vásznon Hatházi András Jászai Mari-díjas színészt, Nyakó Júliát, aki legutóbb a Testről és lélekrőlben szerepelt, illetve a Kojotból is ismerős Mátray Lászlót. Láthatóan mindenki hősiesen viseli a forgatással járó körülményeket, még azt is ha méteres hóban kell futniuk órákon keresztül. A város segítőkész, egyáltalán nem tehernek élik meg, hogy több mint egy hónapra beköltözött egy hatalmas stáb a kollégiumba. Hordják a havat, építenek, statisztáskodnak, ha kell órákig ülnek az autójukban egy helyben, csak azt sajnálta mindenki, hogy még egy év, mire ez az egész moziba kerül.
