Kultúra

Gary Oldman fia szerint anyja zavart, apja pedig sosem volt erőszakos

Gary Oldmant egykori felesége asszonyveréssel vádolja, ám közös gyerekük megvédte az apját.

Nem mintha a TMZ a világ leghitelesebb bulvárlapja lenne, ugyanakkor komoly médiaereje miatt a portált sok, a hangját hallatni akaró celeb vagy celebbé válni akaró ember keresi meg egy-egy nyilatkozattal. Így tette ezt Donya Fiorentino is, aki egykor Gary Oldman felesége volt. A nő arról tett pikírt megjegyzést a portálnak – miután egy másik bulvárlap, a Daily Mail előszedte a nő korábbi vádjait -, hogy a #metoo fényében milyen szégyen, hogy az Oscaron idén két erőszakos férfi is díjat kapott. Egyikük kiléte egyértelmű: a kisfilmjével Oscart nyert Kobe Bryant ellen tizenöt éve indult egy nemierőszak-per, ami ugyan már kétszer is lezárult, de hogy pontosan mi történt, az máig rejtély. A másik férfi, akire Fiorentino célzott, az a saját exférje, Az utolsó órával frissen Oscar-díjassá vált Gary Oldman, akit még 2001-ben vádolt meg azzal, hogy házasságuk alatt testileg és lelkileg is bántalmazta őt. A színész tagadta a vádakat, kiemelve, hogy a nő elmérgesedett gyermekelhelyezési perükben próbálta felhasználni a vádakat.

Az ügyben az említett gyermekelhelyezési per főszereplője, a pár Gulliver nevű fia is nyilatkozott: a Varietynek eljuttatott írásában elítélte a bulvármédia kattintásvadászatát és elmondta, hogy apja soha nem ütötte meg anyját.

Felkavaró és fájdalmas látni, hogy megint ezekről  vádakról írnak a lapok, főleg, hogy évekkel ezelőtt lezárult az egész. Apám ügyében csak ártatlanságról lehet beszélni. Sosem volt semmilyen bűn.

A fiatalember azt is kiemeli, hogy az a tény, hogy ő ezt a levelet megírta, már önmagában bizonyíték, hiszen a bíróságok általában is alig bízzák a gyerekfelügyeletet férfiakra, pláne nem tették volna ezt egy asszonyverővel.

Apám az egyetlen igazi vezérlő csillagom, az egyetlen hősöm. Ő az az ember, akivé egy nap szeretnék válni. Az, hogy ő és csak ő nevelt, kegyelem volt, amiért életem minden órájában hálás leszek. Anyám élete nagy részében szomorú és zavart ember volt. Igen, ő hozott engem erre a világra, de nem ő tanította meg, hogyan legyek része a világnak. Ez a hazugság, az összes hazugsága, a dolgok, amelyekben él, mint „az ő igazsága” – mindez csak fájdalmat és nehézséget hozott apámnak és mindannyiunknak ebben a családban. A testvérem és én bábok voltunk ebben a nagy játszmában, amit anyánk kétségbeesetten próbált játszani apánk ellen, akinek legtöbbször az igazság volt az egyetlen válasza minderre. Jelen voltam az állítólagos „incidensnél”, így hadd tegyem teljesen egyértelművé: nem történt meg. Bárki, aki ezt állítja, hazudik.

Gulliver azt is leírta, hogy saját döntéséből hét évvel ezelőtt, tizennégy éves korában megszakította kapcsolatát az anyjával, ekkor már elég idős volt hozzá, hogy lássa, semmi jó nem származik belőle. Szerinte apja csodálatosan kedves ember, végtelenül tehetséges, és semmire nem cserélné el a családja boldogságát és szeretetét, így megérdemelné, hogy végre jól érezhesse magát.

Kiemelt kép: Hubert Boesl / DPA

Ajánlott videó

Olvasói sztorik