A tizennyolc éves Varga Domonkos fotói közül két sorozatot, az Egyesült Államokban készült Americanát, illetve az örökké mozgásban lévő Budapestet megörökítő darabokat korábban már bemutattuk, így nem meglepő, hogy legfrissebb anyaga is kötődik az építészethez, noha az már nem a mindenki által bejárható utcákat és tereket, hanem az elhagyatott Észak-Pesti Kórházat mutatja be.
A Pestújhelyen álló épületegyüttes első hét, szanatóriumot, orvosi otthonokat, illetve kápolnákat is magában foglaló darabja 1904-re emelkedett ki a földből, olyan kitűnő tervezők munkáját dícsérve, mint az ELTE Egyetem téri épületét, a Vakok Intézetét, és a Barcelona utcáira illő Hold utcai Postatakarékpénztárat (ezt Lechner Ödönnel közösen jegyzi) megálmodó Baumgarten Sándor (1864-1928), valamint a vele húsz éven át (1888-1908) együttműködő, iskolák egész sorát tervező Herczegh Zsigmond (1849-1914), de az évtizedek során előbb Nideremann-féle Idegszanatóriumként (1904-1912), aztán munkásokat ellátó kórházzá (1912-1945), végül pedig a szovjet hadsereg budapesti poliklinikájává (1945-1991), vált, így természetesen bővítésekre is szükség volt.
A két világháború közti magyar modern építészet legnagyobb alakjai, Molnár Farkas és Fischer József által papírra vetett nővérszálló 1936-ban, a szovjetek érkezése miatt született kilenc új épület, köztük tiszti klub, szabadtéri színpad, sőt, sertéshízlalda (a föld alatt alagútrendszer, és légópince) a negyvenes évek végére, az óriási sebészeti épület (ép.: Tomay Tamás, Varga Levente – munkájukat Ybl-díjjal honorálták) pedig 1985-re készült el.
Az épületek mindegyike saját kora legfejlettebb technológiáinak lenyomata, sőt, belső terét is az elérhető legmodernebb gépek uralták.
A szovjetek kivonulása után a magyar állam nem tartott igényt a komplexumra, így a műszerek 1991-1993 közt szép lassan Oroszországba vándoroltak, a terület jókora hányadát – több, mint harminc épületet! – pedig szép lassan visszafoglal a természet, állapotuk pedig romlik.
2005 óta kilenc épülete is műemléki védettséget kapott, így a szecessziós főépület is, jelentős változás azonban máig sem történt a megmentés ügyében.
2017 januárjában Sipos Gábor főépítész Borsnak tett nyilatkozatában ugyan elmondta: a településfejlesztési terv keretében már elkészültek azok az elképzelések, melyek sport, rekreációs, egészségügyi, valamint szociális és oktatási funkciót adnának az épületnek.
Domonkos fotóin az épület eddig kevesek által látott oldala jelenik meg, így láthatjuk a 138 méter hosszúra nyúló, csobogókkal díszített alig harminc éves sebészeti épület belső terét, de a képeket látva néhány pillanatra még a bomlás illata is az orrunkba szorul.
